II. BENEDEK. 1291–1296.

SZENT-LÁSZLÓ KÉPE S A KÁPTALANI PECSÉT. – FENENA KIRÁLYNÉ ADOMÁNYA. – A BIHARI KÉNYURAK S BENEDEK PÜSPÖK. – TUDOMÁNYOK ÁPOLÁSA A FEGYVERZAJ KÖZÖTT IS. – BENEDEK HALÁLA.

A főpásztor, ki a váradi püspökség történetének harmadik századát megnyitja, II. Benedek.

Némelyek szerént már 1290. nyarán utódja volt Bertalan püspöknek,* de biztosabb elfogadnunk a Chartularium adatát, mely II. Benedek püspökségének kezdetét. határozottan az 1291. évre helyezi.*

Egy 1290. „quarto kalendas Augusti [jul. 29.] kelt oklevél Benedeket már mint váradi püspököt tünteti fel; [WENZEL G: Árpádkori uj okmánytár. X. 2–4. ll.) de e levél kelte az akkori országos zavarok, s különösen Endrének csak egy nappal előbb történt koronáztatása miatt aligha nem későbbre teendő. Különben is a levél csak átirat.

„Huic [Bertalannak] successit in episcopatu Benedictus secundus anno domini Millesimo ducentesimo nonagesimo primo. Batthyány-codex,: 12. l. – Leges eccl. III. 225. l.

Ez év különben több tekintetben is nyomot, hagya maga után, s püspökségünk történetkönyvében a szerencsésebb évek közé van felirva.

Ez évben történt, hogy a káptalan régi, elkopott pecsétnyomója helyett ujat kapott, még pedig kettőt: egy nagyobbat és egy kisebbet, amazt a jeles alaku, ezt, pedig az egyszerübb levelek számára. A dologban leginkább az a feltünő, hogy a régi pecsét alakját, s képét: a bold. Szüzet átvivék ugyan az uj pecsétnyomók 156egyikére, de a kisebbre; ellenben a nagyobb, az ünnepélyesebb Szent-László király mellképét nyerte czimerül.

Ebben kétségkivül hazai egyházaink fejének s irányadójának az esztergominak példáját követék, melynek már e század elején szintén két pecsétje volt: a nagyobbik alapitójának, Szent-István királynak, a kisebbik pedig védszentjének, Szent-Adalbert püspöknek képével;* de egyszersmind kifejezést is akartak adni a Szent-László iránt folyton fokozódó tiszteletnek, mely később e szent király képét a káptalani pecsétről országunk arany és ezüst pénzeire is átvivé.

KNAUZ N: Monumenta Ecclesiae Strigon. I. köt. V. XI. ll.

Ugyanezen időtájban III. Endrének 1291-iki erdélyi utja alkalmával történhetett, hogy mind a király, mind a királyné meglátogaták Szent-László sirját. Az Árpádok utolsó, sokat hányatott sarjának épen nagy oka volt arra, hogy kövesse koronáztatása után ősei példáját s imádkozzék trónja megszilárditásáért.* Annyi bizonyos, hogy Fenena királyné e zarándoklása alkalmával szintén megajándékozá a váradi egyházat, a szőlősi vámot, mely addig királynéi birtok vala, adván ez egyháznak „saját és szülei lelkének üdvösségeért.”* Meg is halt nem sokára, s fentebbi szavai élénken emlékeztetnek arra, hogy tán ő is egyike azon ismeretlen királyi halottaknak, kik Várad ős egyházában, Szent-László lábainál leltek nyugalmat.

„post longarum et immensarum tribulationum inquietissimas tempestates optatae pacis laetamur diu desiderata quiete potiri,” mondja 1291-iki levelében maga a királyné és ezt első sorban Lodomér volt püspökünk hüsége s bölcsességének köszöni. FEJÉR GY: Codex dipl. VI. 1, 90. l.

Zsigmond királynak 1390-ben Váradon kelt levele emliti, hogy a váradi káptalan felmutatá előtte Károly királynak egy levelét, melylyel megerősité Fenena királynénak amaz intézkedését” hogy „pro remedio animae suae et parentum suorum tributum reginale, quod duntaxat ab euntibus in partes Transilvanas et inde cum rebus mercinalibus venientibus in villa Zewles exigi fuisset solitum, Episcopo dictae Ecclesiae [Varadiensis] ... . et Episcopatui perempniter contulisset.” Nagyszebeni városi levéltár: U. II. 382. – Ami ismét csak megerősiti ama, már emlitett állitást, hogy a fő közlekedési ut Várad és Erdély közt Szőlősön keresztül; a Körös balpartján vezetett.

157A béke, melyet III. Endre uralkodásának kezdetén a haza s a király élvezett, hamar véget ért. Kényurak, kik III. Endrének már trónrajutása ellen mindent elkövettek, részént külföldi sugalmazás, részént a királynak erélyesebb intézkedései által felzaklatva, fegyvert ragadának, hogy Endrét megbuktassák.

Ily kényurak nem hiányozának Biharmegyéből sem. Itt a legjelentékenyebb várak, mint Adorján, Keresszeg, Sólyomkő a Borsa nembeli Tamás fiainak birtokában valának. Ezenfelül e Tamás-fiak egykor IV László kegyenczei, viselték az ország első méltóságait: Lóránt, a legöregebb, mint már láttuk, erdélyi vajda és szolnoki főispán volt, István királyi főpohárnok, Jakab pedig, ki Kopasznak is nevezteték, főlovász mester.* Mindhárman hivei Martell Károly trónkövetelőnek, ki IV. László nővérének, Máriának fia volt.

WENZEL G: Árpádkori uj okmánytár. XII. 427. – X. 153. – XII. 706. ll. – Főpapjaink hüségéről III. Endréhez nem egy fényes példát őrizének meg történeti emlékeink. Igy Péter Erdélyi püspök e hüsége miatt kizáraték az anyaszentegyházból. WENZEL G: Árpádkori. V. 202. – FEJÉR: Codex dipl. VII. 4. 252. l. – Mihály zágrábi püspök készebb volt elhagyni püspöki székét mintsem hogy Endre elleneihez csatlakozott volna. SALAMON F: Az első Zrinyiek. 99. 1. – Mihály mislei prépost testvéreit, Péter ujvári főispánt és Jánost azért teszi örököseivé, hogy nem voltak Endre ellen pártütők FEJÉR Codex dipl. VI. 2. 275. l.

A Tamás-fiak e hüségének s általában politikájának alapjait s hátterét fejtegetni nem tartozik e munka keretébe; de jeleznünk kell azt, hogy Benedek püspök határozottan III. Endre hive volt. De a püspök és a Tamás-fiak ellenkező pártállása oly szük téren, mint egy vármegye, nem maradhatott kölcsönös surlódások nélkül; melyekre ama kor nyersebb modora szerént véres jelenetek is következének.

1294. május havában Lóránt vajda ostromolja Benedek püspök fenesi várát, melyet a püspök öcscse, Jakab védelmezett:* nehány nap mulva pedig már a király veszi körül s foglalja el Lóránt vajdának s testvéreinek adorjáni várát, azután meg a többi váraikat is.*

WENZEL G: Árpádkori uj okmánytár. XII. 427. – X. 153. – XII. 706. ll. – Főpapjaink hüségéről III. Endréhez nem egy fényes példát őrizének meg történeti emlékeink. Igy Péter Erdélyi püspök e hüsége miatt kizáraték az anyaszentegyházból. WENZEL G: Árpádkori. V. 202. – FEJÉR: Codex dipl. VII. 4. 252. l. – Mihály zágrábi püspök készebb volt elhagyni püspöki székét mintsem hogy Endre elleneihez csatlakozott volna. SALAMON F: Az első Zrinyiek. 99. 1. – Mihály mislei prépost testvéreit, Péter ujvári főispánt és Jánost azért teszi örököseivé, hogy nem voltak Endre ellen pártütők FEJÉR Codex dipl. VI. 2. 275. l.

E győzelem után történhetett, hogy III. Endre gyülést tarta Váradon, mely a fejetlenkedőkre halálos itéletet hozott.*

Zichy okmánytár: l: 99–100. l. Ez oklevél év nélkül kelt, de III. Endrének egy 1297-iki oklevele Lóránt vajda kivégeztetését már mint régibb dolgot emliti: „possessiones praefati Rorandi infidelis, quae inde a tempore exstirpationis eius nostro possidentur nomine.” FEJÉR GY: Codex dipl. VII. 4. 239. l.

158A csatazaj közől azonban hallunk más, kedvesebb hangokat is. Ez időtájban történt, hogy Ágoston atya, Szent-Ágoston szerzetének tagja, a Szent-Háromságról s a kath. hitről irt müvét János váradi papnak ajánlotta.* A dologról nincs körülményes tudósitásunk; még ama, felette érdekes kérdés iránt sem tájékozhatjuk magunkat, hogy ki volt e János váradi pap? de a hiányos tudósitás is bizonyit annyit, hogy Várad falai közől e mostoha korban sem hiányozának oly férfiak, kik ápolák és müvelék a tudományt.

De summa trinitate et fide catholica. FRANKL V: A tudományok állapota hazánkban az Árpádok alatt. Győri tört. és rég. füzetek, II. köt. 219. l.

Valóban Várad kanonoki névsora e korban oly neveket tüntet fel, mint Csanád, a későbbi nagynevü esztergomi érsek, és Ivánka vagy János, a későbbi váradi püspök, talán épen az a János, kihez Ágoston atya emlitett müvét ajánlotta.

Tamás fiainak megfékezése után némi nyugalom köszöntött be Váradon s vidékén, alkalmas arra, hogy a belháboru ütötte sebeket, melyek mindenütt leginkább az egyháziak birtokait sujták, – orvosolhassák; erre azonban Benedek püspöknek már csak kevés ideje volt.

Egy 1296-iki oklevél még emliti, mint az országos bajok orvoslására kiküldött királyi biróság tagját;* de azután eltünik. A Chartularium szerént elhalt, de hol, mikor? e kérdésekre ép oly adósak a felelettel történeti forrásaink, mint élete egyébb körülményeinek feljegyzésével.*

WENZEL G: Árpádkori uj okmánytár. XII. 587. l.

Egy 1297. deczember 4-én kelt oklevélben már „quondam Episcopus Waradiensis.” KNAUZ N: Monumenta Ecclesiae Strigon. II. 413. l.

Arcanum Újságok