Sz.-Márton. Pálfalva a Cserna völgyében. Sz.-Márton vásárai. A sz.-mártoni iskola. Becz Imre curiája. Antalffi püspök kertje. Sz.-Márton régi temploma és régi harangja. A Poszogó nevü gyógyforrás. Papiros-malom. Kozmás sokadalma. A székely vásárokról általánosan. A kozmási régi jegyzőkönyv. Lázárfalva. Petki István kastélya.
Szent-Györgyön alól, a hegyek tövében van Sz.-Márton, igy nevezve védszentje, sz. Márton püspökről. E nevet viselte régen is, mert a pápai dézmák regestrumának 1332-ik évi rovatában is S. Martinus néven jön elő. A falu déli részét Csekefalvának hivják, mely feltehetőleg az ős elnevezést örökité. A falu között átfolyó szentmártoni patak (melybe a Cserna patak szakad) völgy fejében Pálfalva nevü hely van; a hagyományok szerint régen ily nevü falu állott ottan, melynek lakói Sz.-Mártonba huzódtak le. Sz.-Márton nagy kiterjedésü – hetivásárokkal és sokadalmakkal biró – helység. Nov. 9-én van sz. mártonnapi sokadalma, mikor nagy mennyiségü kender kerül itt össze. Ekkor egyszersmind bucsu is levén, az uj borból nagyokat szoktak inni, s onnan eredhet Sz.-Mártonnak nagy poharu mellékneve.
De a székely vendégszeretetet jelképező nagy poharánál és bő boru bucsujánál sokkal érdekesebb előttünk a piaczon levő iskolának nagy, emeletes épülete, melyet Al-Csík és Kászonszék 1840-ben épitett; virágzó algymnasiumnak volt ez látogatott helyisége egészen 1849-ig, midőn a Bach-rendszer országpusztitó bérenczei, az e szegény hazát megrohant hivatalnoki kar, innen is elüzte a muzsákat; az épület hivatalos helyiségévé lett az alcsiki járás hivatalnokainak, kik az iskola alapitványait elzsebelve, ott uralkodtak egész 1861-ig, midőn ujból hivatásszerü czéljára fordittatván, iskolává lett. Csak hogy még igen sok idő kell, mig a hazafias áldozatkészségnek sikerülend azt eredeti állapotára felemelni, sőt a korigényekhez képest azt tovább fejleszteni; pedig ez iskolára itt Al-Csík középpontján igen nagy szükség van, egy reál-tanoda sehol sem lenne inkább helyén, mint éppen itt a tulnépes Csíknak középpontján fekvő Sz.-Mártonban; tehát Szent-Márton algymnasiumát azzá kell átalakitani, – midőn arra módunk és alkalmunk lesz.
A falu között, Sándor László kertjében, némi romok vannak, melyekről az a hagyomány, hogy ott azon hires Becz Imrének feküdt fényes udvarháza, ki Csík, Gyergyó és Kászonszék főkapitánya, az agyagfalvi gyülésen Csíkszék követe volt, s kit 1521-ben Zápolya notáztatott.
Az 1724-ben itten (Szent-Mártonban) született Antalffi János püspöknek emléke pedig egy kertben van örökitve, melyet most is „prépost kertnek” hivnak.
Mivel már régi emlékek felemlitéséhez kezdtem, nem mellőzhetem el a szent-mártoni templomot is, hol a baloldali szárnyépület feletti szoborürben egy a csík-somlyóihoz hasonló, régen a főoltáron állott Mária-szobor van, melynek talapján e felirat olvasható:
De ennél régészeti tekintetben még sokkal érdekesebb 3 mázsás kisebbik harangja, melyen ezen körirat van:
vagyis: Anno Domi (domini) 1. CCCCLXXXXV (1495) Jar: Jahr helyett, mit a német öntő toldhatott oda. Itt is előfordul a római számjegyeknek a már felkapni kezdett arab számjegygyel való egybekeverése, mert az ezeres arab számjegygyel van irva, midőn a többi számjegyek mind rómaiak.
A természetiek országából Sz.-Mártonnak van egy patkóslábnál felfakadó Poszogó nevü gyógyforrása, mely hülések ellen igen hatályos.
Az ipar terén a falu északi végében Vásárhely nevü helyen levő papirosmalom érdemel emlitést . Az hihetné az utas a Csíkban levő papirgyárakról itélve, hogy itt nagyon sok az irástudó, papiros-fogyasztó ember, pedig dehogy van, a népnevelés hazánkban sehol sem áll oly rosz lábon, mint Csíkban, egy-két falut kivéve, csakis a kántorok téli iskolája az, hol a falusi gyermekekkel nem annyira megkedveltetik a tanulást, mint inkább elidegenitik attól a fiatal fogékony lelkületet; hanem, fájdalom, ez a sok papirosmalom inkább arra mutat, hogy sok itt a rongy és szegénység; ily sovány vidéken, ily népesedési viszonyok mellett csak a vas szorgalmu székely tud élni; az indolens, napon melegedni szerető oláh, de még a rendszeres (systematicus), hidegvérü, lassan mozgó szász is éhen halna meg, s még rongya sem lenne, mit a papirosmalomba adjon.
Sz.-Mártonon alól félórányira a Kamarás-patak mellett fekvő Kozmás következik, mely hogy nevét nem valamely prózai kozmásodásról, hanem sz. Kozma és Damján szentekről veszi, azt a pápai dézmák regestrumából láthatjuk, hol 1332-ik évben e falu Sanctus Cosma et Damianus és egyszerüen S. Cosma néven fordul elő. Nagyobb fejlődést e helység, ugy látszik, csak a későbbi időkben nyert, mert hogy a 16-ik században még jelentéktelen helységecske volt, az 1567-ik évi regestrumból látjuk, hol csupán 17 kapuval szerepel.
Kozmás szintén hetivásárokkal és sokadalmakkal biró helység; de hát annyi vásár és sokadalom honnan veszi magát? sok eladni valójuk lehet ezeknek a csíkiaknak? kérdheti az idegen. Bizony pedig nincsen itt sok áruczikk és pénzforgalom, hanem a székely kereskedésre született nyerészkedő nép, s mostani vásáraiban inkább csak e hajlamát mutatja ki, mint valódi képességét; e mellett a székely nagyon barátságos nép, a vásárok és sokadalmak pedig a barátságos összejöveteleknek ünnepei, bemegy azokra a falusi székely még akkor is, ha semmi eladni vagy venni valója sincsen, hogy ott rokonaival, barátaival, ismerőseivel összejöhessen, s egy baráti pohár bor mellett elbeszélgethessen, eláldomásozhasson, valami jó felderitő hirt hallhasson, s mértföldnyi gyaloglás után haza áll egy gyermekeit vagy nejét megörvendeztető csekély vásárfiával.
Már megszokhatta kedves olvasóm, hogy itt Csík minden falujában neki esem egy-egy szent templomnak, s annak leirásával, ismertetésével untatom; de hisz e templomok mint régi kor épitményei szintén a nemzet műkincsei közé tartoznak, én pedig feladatul tűztem ki, hogy azokat megmentsem a feledékenységtől, hogy bár mit is érdekest, szépet, történetileg, épitészetileg és széptanilag nevezetest találok, azt felemlitsem és ismertessem. Hogy itt e szent földön legtöbbet templomokkal időzök, annak a kegyelet mellett főoka az is, mert Csíkban igen sok figyelmet érdemlő régi templom van; hanem vigasztalódjék kedves olvasóm, mert ez egyszer itt Kozmáson mellőzöm a szép, régi, de idomtalanul átalakitott templomot, s inkább ez egyh. köz. történeti becscsel biró jegyzőkönyvét szellőztetem egy kissé, melyet, mint már emlitém, 1695-ben inditott meg Lakatos István (a történész) akkori kozmási lelkész és esperes. Ezen latinul irt munkálatban oly sok érdekes történeti jegyzés van, hogy annak egészben való kiadása is nyeremény lenne a hazai történelemre nézve; én itt csak Csík történelmét felvilágositó s helyi érdekkel bíró egyes dolgokról teszek emlitést.
Leirja itt részletesen Tököli beütését, a zernyesti csatát, le a sáskák s egyes kurucz- és tatárbecsapások rakonczátlankodását, mig a csíkiak a prázmári táborba hódolatra nem mennek. De ezeknél még nagyobb csapás érte Csíkot, midőn a Keresztyén Szigettől visszafordult Tököli futó sergével átjött a Mitácson Csíkba 1690-ki okt. 14-kén, és Kozmáson a papi lakba szállásolta be magát; pap és nép az erdőkre menekülvén, a féktelen tábor ott kedve szerint gazdálkodott, a harangot és más templomi holmikat (mik el nem ásattak), elvitték, 31 ház leromboltatott, 3 ember megöletett, a csik-somlyói templomban az orgonát, s néhány oltárszobrot összeromboltak; elvonultokkal alig tértek vissza a hegyekről a lakosok, hogy nov. 2-án német labanczok ütöttek be Csíkba, s bár Csík már hódolt volt, ott mindenütt dultak, romboltak s raboltak, mignem Sz.-Simonnál megveretvén, át nem szalasztattak a Mitácson, stb. A Rákóczi-mozgalom alatt Csík népe őszintén csatlakozott a nemzeti ügyhez, s nem volt honunknak egy területe is, mely oly szivósan és kitartóan hű lett volna a szabadság ügyéhez, mint éppen Csík, miért egy vidék sem volt annyi zsarolás- és annyiszori feldulatásnak kitéve, mint éppen Csík, mely mindvégig megtörhetlen volt, annyira, hogy mihelyt a német onnan kihuzta a lábát, azonnal ujra fenn lobogott a szabadság zászlója. 1708-ban Csíknak ötszörös behódoltatása után is, midőn a Nagyerdőn kivonuló militiát megszalaszták, s az elhajtani szándékolt marhákat visszavették, Csíkban ujból felülkerekedtek a kuruczok, de ezen utólsó győzelem feletti öröm nem soká tartott, mert a brassai commendáns a nagyerdői kudarczot megboszulandó, sergeket küldött Csíkra, melyeket Cserei Mihálynak is kénytelen-kedvetlen követnie kellett. Ezek a Mitácson átvonulván, váratlanul rácsaptak Csíkra, s Kozmáson 28 kuruczot levágtak, hadnagyukat, Csulak Martit elfogták; ugy levágták Bocskor Kelement Tusnádon, másokat is, s ujból behódoltaták szokott vad modorban Csíkot. Most is a Csatószeg és Kozmás közötti Görgős nevü réten halmok emelkednek, hová a Tököli- és Rákóczi-kor áldozatai vannak eltemetve.
Kozmáson alól a Nyergestetőre kap fel az ut, mi azonban most – miután Alcsíkban még teendőnk van – nem követjük azt, hanem átcsapunk Lázárfalvára, mely Csík délkeleti szögletében a Czeczele, Bolondos és Nagy-Haram-alkotta hegykaraj alatt igen festőileg fekszik. Régen mint többnyire jobbágyok által lakott helység, Felső-Fehérmegyéhez tartozott; határán alaun és salétrom jön elő. Erdősége egész a torjai Büdös és Bálványosig berug.
Lázárfalva neve onnan ered, hogy régebb a szárhegyi Lázárok praediuma volt. Az országut régen Csíkból Lázárfalván át a Kápolnamezőn volt felvezetve. Szép regényes vidéken Bálványos vára közelében elvonulva ment Torjára. Ezen szép, regényes utat csakis a 18-ik század elején, a nyergesi ut elkészültével hagyták fel.
E végfalujában Csíknak alig találunk feljegyzésre méltót, legfelebb felemlitjük azon nagyobbszerü várkastélynak még most is tekintélyes maradványait, mely a falu felső részében a (Mohos felől lefolyó) Tusnád pataka és a Hi pataka közti hegyfokon fekszik. E kastélyt az Erdély történelmének oly nagy szerepet játszott Petki István épitette 1640-ben, most elhagyatva, fedéltelenül küzd az enyészettel. 1643-ban Csík, Gyergyó és Kászon lustráját tartja Petki István Lázárfalván.
Petki István egyike történelmünk legkitünőbb egyéniségeinek. 1636-ban I. Rákóczi mint békekövetet küldi Budára Bethlen Istvánhoz, később a harcz Bethlen és Rákóczi közt kiütvén, Petkit Rákóczi a székely határszéli szorosokba küldi. 1653-ban, midőn II. Rákóczi Lupul vajda ellen ment, Petki volt a székelyek és fizetett hadak fővezére. Résztvesz a szerencsétlen lengyelországi hadjáratban, s onnan a fejedelem kiséretében jön haza (876)). 1658-ban, midőn a törökök által fenyegetett II. Rákóczi György leköszönt (a május 22-ki országgyülésen) a kormányzó helytartók egyikévé Petki Istvánt nevezték ki. Petki Rákóczinak mind végig hive, s midőn az 1658-ki vásárhelyi országgyülésen a török Barcsait beiktatta, a csíkiakkal visszatért, s Csík Petki sugalmazására az adót Barcsaitól megtagadta.
Rákóczi elestével Kemény János hive. 1661-ben Ali Pasha Petkit is megkinálta fejedelemséggel, de ő visszautasitá. A Petki által vezetett Csík Kemény másodszori kiszoritásakor sem akarván Apaffinak hódolni, Ali serget küldött Csíkra, mely a Petki által vezényelt csíkiak hős ellentállása daczára is behatolván, Csíkot felprédálta, Petki Görgénybe menekült. Később Apaffi trónján megerősödvén, az idegenkedő Petkit is megnyerte, s midőn 1662-ben Apaffinak a nagyvezér táborába kellett mennie, a távollétére kinevezett helytartók egyike Petki István, ki már ekkor Küküllőmegye főispánja. E tájatt kellett elhalnia, mert neve többé nem merül fel. Im itt van rövidre vonva Petki életleirása; de e rövid vázlat is elég arra, hogy a korának jelesei közt oly kitünő helyet foglal Petki iránt az utas figyelme felköltve legyen, ki csak is tisztelettel közelitheti meg e romokat, melyek Petki emlékével vannak kapcsolatban, elég arra, hogy minden székely becsülje azon férfi emlékét, ki félszázadon át dicsőségének egyik főbb tényezője, harczaiban vezére volt.