Szent-Márton-hegyi templom
Szent-Márton-hegyi templom
A fellegvár hegyének egy nyugatra kiszökellő előhegye van, melynek tetejét a Szent-Márton-egyház és papilak festői csoportozata koronázza. Benkő azt mondja*, hogy a szent-márton-hegyi templomot 1235-ben Hirscher Lukács épitette, s hogy Zsigmond király ott 1395-ben misét mondatott. Losteiner is* 1235-ben mondja épültnek e templomot, mit ha elfogadhatnánk, akkor a szent-márton-hegyi egyház Brassó legrégibb temploma lenne. Losteiner azt is felhozza, hogy ott a capucinusok, vagy a szigorú rendtartásu ferenczeseknek volt kolostoruk. Ezen utóbbi állítást kolostorszerű szerkezete, melynek alsó osztályában még most is meg van a régi szerkezetű refectorium, valamint az épület régiségét tanusítja az épületen levő „Renovatum 1668” felirat is.
Milkovia II. 522.
Topografica descr. XI. art. 9.
A brassai fellegvár déloldali látképe a belváros északkeleti szögerődével. (Kammer után rajz. Greguss J.)
Látók fennebb, hogy a klastrom-útczai egyházat régen a domonkosok birták, mely szerzetnek eltörlésével az a ferenczesek kezére ment át. Úgy kell lenni, hogy a ferenczrendüek kolostora és temploma kezdetben itt volt a Szent-Márton-hegyen; a domonkosok eltörlésével azonban, a terjedelmesebb és nagy jövedelmekkel biró belvárosi domonkosok-féle kolostorba huzódtak be, mikor a szent-márton-hegyi templom káplánsággá alakult át, mert a Brassó külvárosában fekvő szent-márton-hegyi káplán Lőrinczczel találkozunk 1515-ben, ki a szintén brassai mindenszentek kápolnája* káplánjával Hieronimussal jelen van 1515. febr. 11-én, a milkoviai püspökséghez tartozó brassai káptalan gyülésén*; de a nemsokára bekövetkezett reformatio elsöpörte úgy a katholikus káplán urakat, mint a szerzeteseket s a szent-márton-hegyi templomba is a lutheránus papok ültek be, kik azt most is, mint az ó-brassói egyik egyházközség templomát birják. A régi 1235-ben épült templom azonban ma már nyomtalanul eltünt, mert a mostani egyház a késő goth épitészet korszakából származik, a mint azt csúcsives főportáléja és átszelt lóherívvel záródó két oldalkapuja tanusitja; de e korban is csak a hajó hátulsó része épült, mert annak első fele valamint szentélye is későbbi odatoldás. Benkő alkalmasint a személyt, kivel e templomot építteti, és a korszakot, a melyben az épült, összetévesztette; mert az a Hirscher Lukács, kinek 1235-ben tulajdonitja e templom épitését, nem akkor, hanem a 16-ik században élt s ugyan azon Hirscher Lukács volt, kinek özvegye Apollonia 1545-ben a belvárosi árúcsarnokot épittette, s ki a miként neje árúcsarnokkal, akként ő maga ezen templom épitésével örökitette emlékét. Azt azonban elvitatni nem akarom, hogy Szent-Márton-hegyén a mostani templomot megelőzőleg lehetett egy korábbi 1235-ben épült egyház, miután arra adatunk van, hogy Zsigmond király ottan miséztetett; úgy kell lenni, hogy a régi egyházat Péter vajda fölégette akkor, mikor 1529-ben Brassó ostromakor a külvárosokat feldúlta s a kegyes Hirscher Lukács* úgy épittette az elpusztitott régi templom helyére a mostanit.
Ez alkalmasint a kórház-kápolna volt.
Lásd Benkő Milkovia I. 155.
Ez a Hirscher Lukács miután Honterus a reformatio nagy munkáját megkezdette, az elsők egyike volt, ki áttért, s mint város birája, s köztiszteletben álló egyén, a reformatio terjesztésének egyik legtevékenyebb előmozditójává lett. Láss erről többet Dück Józs. Gesch. d. Kronst. Gymn. 19. lap.
Tornyában van egy érdekes régi harang (a második) ezen körirattal:
Vagyis:
(Magister Andreas de brasch. anno 1521.)
(Magister Andreas de brasch. anno 1521.)
És itt azt hiszem, hogy Andreas Magister nem az öntőt, hanem a donatort jelöli*, Brasch lehet családnév, de jelentheti Brassót is. E harang pedig egyidejű lehet a templom hátulsó részével, s annak épitési korát talán megközelitőleg határozza meg.
A magister nálunk bizonyos czim és méltóságot jelentett, kiválóan ekként czímezték a főnemesek fiait. Lásd Csallóköz műemlékei Ipolyitól 106. lap.
