A Barczaság városai és községei.
A Barczaság városai és községei.
A szorosan vett Brassó vidékén van egy szabad kir. város: Brassó (Kronstadt), mely a Barczaság déli oldalán a Czenk és Bácsél (Rauperberg) által körülölelt és a fellegvár hegye által fedezett hegykebelben fekszik.
Van négy mezővárosa: Rosnyó, Feketehalom, Földvár és Prázsmár.
Rosnyó (Rosenau) fekszik a fennebb körvonalazott Törcsvárig nyuló rosnyói-völgy keleti szélén, a Keresztyén havas nyugati aljában, a Bucsecsről lerohanó Vidombák patak jobb partján.
Feketehalom (Zeiden) a rosnyói völgy torkolatjának baloldali előhegyét képező magas Kotla északkeleti aljának egy magaslatán, a Fogarasba menő országut mellett.
Földvár (Marienburg) az Olt balpartján ez és a belesiető Homorod által körül kanyargott hegynyakon, a Fehérmegyéhez tartozó Hidvéggel szemben, a Brassóból Erdővidék és Udvarhelyszékre vezető főútvonal mellett.
Prázsmár (Tartlau) Brassó vidéknek a Fehérvármegyéhez tartozó Bodolával határos keleti szélén, a Fekete-viz forás fejénél.
Van Brassó vidékének 9 szász faluja, ezek közül Hermány (Honigberg) fekszik a Garcsinból kiszakitott Dirbák vagy Malomárok és a Brassóból Szent-Györgyre vezető főút mellett, a Barczaság északi határa közelében.
Botfalva (Brenndorf) a Barcza északi határánál a Vidombák mellett nem messze e folyó Oltba szakadásától, a Brassó-előpataki útvonal mellett.
Szent-Péter (Petersberg) ugyanez útvonal mentében és a Vidombák mellett, ott, hol azzal a Tömös egybeömlik.
Vidombák (Weidenbach) a hasonnevű folyó mellett, a Brassóból Feketehalomba menő országúton, éppen a rosnyói völgy torkolata előtt.
Keresztyénfalva (Neustadt) a rosnyói völgy keleti oldalán a Vidombák balpartján, Rosnyó közelében, a törcsvári útvonal mellett.
Volkány (Wolkendorf) a rosnyói völgy nyugati szélén a Barcza folyóból kivett Ujárok mellett.
Höltövény (Helsdorf) ugyan az Ujárok mellett, közel ennek Homorodba szakadásához.
Veresmart (Rothbach) az Olt balpartján, Földváron alól, a Brassó-hévizi országút mellett.
Magyaros (Nussbach) az Olt balpartján, Veresmarton alól, szintén a brassó-hévizi főút mellett.
Ennyiből áll a tulajdonképi Brassó vidék, mert az ezeken kivül e vidékhez sorozott 10 magyar falu Felső-Fehérvármegyéhez tartozott, jogilag oda tartozik most is s csak visszaélésképpen, minden törvényes módok mellőzésével, sőt törvények ellenére olvasztatott be Brassó vidékbe. Az oda csempészett 10 magyar falu két főcsoportban helyezkedett el; e csoportok Hétfalu és Háromfalu összitő néven ismeretesek, az első csoportozat a Barczaság délkeleti, a második északnyugati szögletében helyezkedett el.
A Hétfalu össznév ismét két alcsoportra oszlik: a Négyfalu és Háromfalura. A Négyfalu a tömösi és ó-sánczi szorosok közt a Nagykőhavas alján másfél mfd. hosszuságban elnyuló teljesen összeépült négy faluból áll. Ezek: Bácsfalu, Türkös, Csernátfalu és Hosszufalu.
A Háromfalu ezekhez közel egy kissé alább (északra) a Bodza előhegyeinek aljában oly közel feküsznek egymáshoz, hogy rövid időn teljesen össze fognak épülni. Ezek: Tatrang, mely künn a térség szélén az Ó-Sánczból kitörtető Tatrang folyó jobb partján fekszik. Zajzon egy délkelet irányu, Tatrang háta mögé felnyuló s a Bodza előhegyei közül letörtető hasonnevű folyó által átömlegett völgyben, s végre Pürkerecz a Bodza előhegyei közül letörtető Igaz patak völgye- és torkolatában fekszik, oly közel Zajzonhoz, hogy azzal már is egybe van forrasztva.
A Barczaság északnyugati oldalán fekvő három magyar falu közül Ujfalu a Homorod balpartján fekszik, a krizbai láz déli szélének alján. Krizba az emlitett láz nyugati szélén, a Barczaságot nyugatról határoló krizbai vagy persányi havasok lábánál, az e havasokról letörtető Rákos vagy Krizba patak mellett; s végre Apácza, a Barczaság Erdővidékhez felnyúló részének végcsúcsában az Olt balpartján.
Az oláhoknak nincsenek külön községei a mai Brassó vidék keretében, hanem ugy Brassóban, mint a négy mezővárosban, ugy a kilencz szász, mint a tiz magyar faluban, rendesen elkülönitett negyedekben laknak, még pedig (az ujabb betelepülések által fokozott) feles számmal.
Brassó vidék e szerint magába foglal egy szabad királyi várost, négy mezővárost, 9 szász és 10 magyar falut: tehát összesen 24 helységet; ezek azonban a Barcza szép terének s havas keretének csak fele részét foglalják el, s mivel e kötet nem csak Brassó vidékével, hanem az egész Barczasággal foglalkozik, szükségesnek tartom már itt ez előtájékozás-nyujtásra hivatott előismertetésben a Barcza Brassó vidéken kivül eső részét is tájfektezni.
A Barczaságon fekszik a rövid idővel ezelőtt Brassó vidékhez tartozott Törcsvár vidéke, mely 1863. óta Fogaras vidék törcsvári járását képezi. Itt van künn a törcsvári szorosban és szomszédos hegyein, völgyein szétszórva a 11 telepitvényes községből álló Törcsvár; ezen telepitvényes községek a következők: Fundata, Magura, Felső-Mojecs, Alsó-Mojecs, Pestyere, Poarta, Prediál, Simonpataka, Sirnea, Szohodol, Pojána Meruluj és a törcsvári vám s veszteglő intézet kis telepe.
Ezenkivül e járáshoz tartozik a Királykő alján fekvő Zernyest; a Barcza folyó jobb partján levő Ó-Tohán és a Törcsvár pataka mellett elhelyezkedett Uj-Tohán. E három, csaknem kizárólag oláhok által lakott község a rosnyói völgyben fekszik.
A törcsvári járásnak még két községe esik a Barczaságra, illetőleg annak egyik nyugat irányú toldalék-völgyébe, melyen a sárkányi erdőkben eredő Homorod törtet le; ez Szunyogszeg és Vledény, melyek régebb nemcsak Brassó vidékhez tartoztak, hanem Brassó tulajdonát is képezték.
Még a Barczaság terén találjuk Felső-Fehérvármegye két foltját, az egyik a tér északi szélén, hol Erősd, Árapatak, Előpatak, Hidvég és Liget községek feküsznek és egy másik folt a Barcza terének keleti oldalán, hol Bodola, Nyién, Márkos terülnek el s mely a bodzai szorosra is behatva az ottani 3 telepitvényes községnek is egy részét* magában öleli. Ezek Bodza, Bodzaforduló és Szita-Bodza.
Ezek csak részben feküsznek Fehérvármegyében, mert nagyobb részük Kézdi és Orbai-székhez tartozó területen helyezkedett el.
E szerint a Barczaság és az odanyiló s földrajzilag odatartozó határszéli szorosokban van:
Brassó vidékhez sorozott szab. kir. város
|
1
|
Brassó vidékhez sorozott mezőváros
|
4
|
Brassó vidékhez sorozott szász község
|
9
|
Brassó vidékhez sorozott magyar község
|
10
|
Fogarasvidék törcsvári járásához sorozott község
|
5
|
Fogarasvidék törcsvári járásához sorozott telepitvényes község
|
11
|
F.-Fehérm. hidvégi jár. sorozott község
|
8
|
F.-Fehérm. hidvégi jár. sorozott telep. község
|
3
|
Összesen
|
51
|
Ezen 51 község lakosainak száma 115,454 lélekre megy, miből Brassó vidékre esik (odaértve a magyar falukat is) 84,090 lélek; hogy ez Brassó vidék járásai, városai, községei közt és vallásfelekezetek szerint miként oszlik fel, azt a következő táblázat tüntető elő:
Nagy hiba volt, hogy a legujabb népszámlálás összeirása alkalmával a nemzetiségek számára külön rovatokat nem vezettek, minek következtében ha a lakosságot nemzetiségek szerint akarjuk egybeállitani, vidékenként nagy tanulmányokat kell tennünk. Én e tanulmányt a Barczaságon megtettem, mert tudtam, hogy az ottani nagyszámú magyarságot az egyvallásuság (nagyrészt lutheránusok levén) alapján a szászok minden kimutatásaikban a szászok közé számitották, s az által a királyföldi szászok létszámát 20,261 lélekkel szaporitván, annyival fogyasztották az erdélyi magyarság létszámát. Nagyon szükséges tehát, hogy ezen statisztikai hibát rectificáljuk. Én azt a Barczaságra vonatkozólag itt megteszem*.
Majd alább Hétfalu leirásánál az egész Királyföldre nézve fogom megtenni.
A Brassó vidéki magyarok létszáma:
| |
Hétfaluban, Ujfaluban, Krizbán, Apáczán és Brassóban van magyar nemzetiségű lutheránus
|
14,914 lélek
|
Az egész Barczaságon van katholikus 8539 lélek, ebből legjobb esetben 1539 szász, a többi magyar
|
7,000 lélek
|
Helvét hitű mind magyar a Barczaságon
|
2,068 lélek
|
Unitárius mind magyar a Barczaságon
|
156 lélek
|
Izraelita mind magyar a Barczaságon
|
285 lélek
|
Örmény nem egyesült
|
20 lélek
|
Brassó vidékén összesen magyar van
|
24,443 lélek*
Felső-Fehérvármegye Barczaságra eső részében a magyarok létszáma 5054 lélek. A törcsvári járásban 263 és igy az egész Barczaságon van 29,760 magyar.
|
A Brassó vidéki szászok létszáma:
| |
Rosnyói járásban szász van
|
3,981 lélek
|
Prázsmári járásban szász van
|
5,580 lélek
|
Feketehalmi járásban szász van
|
5,092 lélek
|
Földvári járásban szász van
|
2,189 lélek
|
Brassóban lutheránus szász
|
7,546 lélek*
8446-ra van téve az ujabb statisztikai összeirásban, csak hogy abba belecsempészték a brassai magyar lutheránusokat is, kiket én elkülönitek és levonok azon létszámból.
|
Brassó és vidékén kath. szász
|
1,539 lélek
|
Brassó vidékén összesen szász van
|
25,927 lélek
|
A Brassó vidéki oláhok létszáma:
| |
A szász községekben oláh van
|
10,379 lélek
|
A 10 magyar faluban oláh van
|
12,656 lélek
|
Brassóban oláh van
|
9,616 lélek
|
Brassó vidékén összesen oláh van
|
32,611 lélek
|
Ebből kitetszik, hogy Brassó vidékén a szászok mily roppant minoritásban vannak, szemben a más két nemzetiséggel, s még is azokon uralkodni kivánnak, azoktól minden befolyást, minden önkormányzati jogot megtagadnak s a német nyelvet oly mereven akarják reájuk erőszakolni, hogy a magyar kormánytól magyarul leküldött rendeleteket németre forditva küldik meg ezen németül nem tudó s tudni nem is akaró népeknek; pedig ha Brassó vidékén az egyaránt elnyomott magyar és oláh kezet talál fogni, akkor könnyen hasonló módon foghatják a kölcsönt szász uraméknak visszaadni. Még kedvezőtlenebb viszonyt tüntet elő a szászokra nézve, ha az egész Barczaság nemzetiségi viszonyait szellőztetjük, mert a Barczán levő törcsvári járásban van 18626, Felső-Fehérvármegye Barczára eső részében és a Bodzán 8410 oláh; e szerint a 25927 szász szemben áll 29760 magyar, 59687 oláh, tehát 89447 magyar-oláhval és igy e népességnek csak negyedrészénél tesz valamivel többet a szászok létszáma. Éppen azért, hogy a Barczaságon a szászok féktelen uralomvágya által meghasonlott kedélyek nyugalma, és a nemzetiségi egyensúly helyreállhasson, hogy a culturai érdekek megóva legyenek, elkerülhetlenül szükséges, hogy Erdélynek egy uj politikai felosztásakor a Barczaság Háromszékkel egyesitessék s a Székelyföldhöz – melyhez jogilag, történelmileg és tájrajzilag is tartozik – visszakebeleztessék. Ennek meg kell történnie a szászok érdekében leginkább, mert az erdélyi szászok külön államosdisága, s nagy Németország felé rajongó utopiájuk legelső sorban veszélyes önmagukra a szászokra, de még veszélyesebb a közös hazára. A szászok büszkén emlegetik culturai missiójukat, civilizátori szerepüket; de ezt csak ugy tudhatják betölteni, ha e hazát – mely hét századon át nekik édes anyjuk volt, mely annyi áldásaival áraszta el – nem tekintik ideiglenes tanyának, hanem minden utógondolat nélkül akarnak e haza valódi állampolgárai lenni, ha szivöket nem távoli ábrándok hevitik, hanem e haza őszinte szeretete dobogtatja. Civilizatori szerepük csak ugy betölthető, ha egyszer valahára megszünik a hozzájuk mindig jó, mindig nagylelkű magyar iránti hálátlanságuk, s nem abban erőlködnek, hogy minket a nagyvilág előtt barbaroknak tüntessenek fel (mit már ugy se hisznek el), hanem velünk őszintén kezet fognak a cultura és szabadság vívmányainak biztositása és tovább terjesztésére, mert szent meggyőződésem szerint, a Kárpátok övedzte hazának bármelyik nemzetisége, a mely a magyarral szemben ellenséges állást foglal el, nemcsak cultura- és szabadságellenes álláspontra helyezkedik, hanem egyenesen öngyilkosságot követ el; áll ez leginkább a kis számban szétszórt erdélyi szászokra, kiknek élete s jövője csak a magyarral való őszinte barátság és testvéries együttérzés által van és lehet biztositva.
Ezekben előrajzát, az olvasó tájékozására szükséges előismertetését adván a Barczaságnak, ideje, hogy e még kevésbbé ismert részét hazánk földe és népének közelebbről megismerendők: a részletes leiráshoz kezdjünk.
