A Barczaság vadai, halai, marhatenyésztése.
A Barczaság vadai, halai, marhatenyésztése.
A Barcza havasaiban medve, vaddisznó, (kevés) szarvas, sok őz, farkas, róka nagy mennyiségben fordul elő, a Bucsecs és Királykő sziklaormain zergék is vannak, s mivel ritkán vadászszák, elszaporodásuk valószinű. Kőszáli sasok, keselyük oly mennyiségben jönnek itt elő, mint talán sehol.
Folyamai nagyon haldúsak; az Oltban ritka nagyra fejlődő harcsák, csukák, a havasi patakokban pisztráng, menyhal nagy bőségben terem, s Brassó halpiacza – hol a halakat élve szokták árulni – a kiválóbbak közé tartozik; Prázsmáron és Krizbán mesterséges haltenyészdék is vannak.
A marhatenyésztés a Barczaságon a legnagyobb mérvben üzetik, a szászok és magyarok is igen sok lovat, bivalyt és szarvasmarhát tenyésztenek, ugy hogy a Brassó vidéki szarvasmarhák létszáma 23,927, a bivalyoké 4544, a lovaké 17,764. A hétfalusi és Törcsvár vidéki oláhok leginkább juhtenyésztéssel foglalkoznak, melyek számára a terjedelmes havasok dús legelőket nyujtanak; de bármily terjedelmesek legyenek is e legelők, nem elégségesek az itt levő roppant nyájak eltartására, s azért az itteni juhos gazdák felkeresik a székely határszéli havasokat és bemennek az oláh fejedelemségbe a Dunáig, sőt a Dunán túl Törökországba is. – A barczasági juhátalány számát nem lehet biztosan meghatározni, a legujabb statisztika 19,422-re teszi; azonban alig hiszem, hogy ez adatok megbizhatók lennének, mert bizonyos kimagyarázhatlan félelem miatt a juhos gazdák eltagadták a juhok valódi létszámát.
A méhtenyésztés is nagy szorgalommal üzetik, nemcsak a brassaiak számos méhes kertjeiben, hanem a falukban és havasi tanyákon is; az ujabb statisztika 3960 kast mutat ki.
