Aranyosszék lustrái vagy hadiszemléi.

Teljes szövegű keresés

Aranyosszék lustrái vagy hadiszemléi.
1635. nov. 7-én Aranyosszék lustrája. Ennek eredeti példánya a szék levéltárában van, de oly szakadozott állapotban, hogy tartási helyét kivenni nem lehet.
1636. jun. 4. Ezen a fejedelem Rákóczi Gy. is jelen volt, a mint kitetszik ez év jan. 30-án Szamosujvárról kiadott azon kiváltságleveléből, melyben Székelyföldön magszakadás eseteiben a leányok örökösödési jogát elismeri. Ebben mondja: „midőn Aranyosszék lustráját folytatnók Toldalagi Mihály Marosszék, Mikó Ferencz Csik-, Gyergyó-, Kászonszék főkapitányai és a székelyek ősi örökösödési rendjét ismernők el; tekintve azért a székelyeknek minden időben tanusitott hősiességét és hűségét, helyben hagyjuk, hogy minden „jus regium” a székelység közül eltiltva legyen, valamint a férfiág kihaltával a leányág örökösödési jogát is megerősitjük”*. E lustrán fők. Novák F., főkirb. Bándi Gy., főh. Csegezi Mik.
Ennek másolatja Mike Sándor kéziratgyüjtem. „A Székely nemzetre valók“ 79–80. lap. Lásd az erd. muzeum irattárában és gub. levélt. Trans. Conv. T. III. 78.
1642. márcz. 17. Kövenden* volt lustra.
Eredetiben a szék levéltárában Felvinczen.
1657. decz. 10-én Harasztoson tartott közgyülésen mustrát (hadszemlét) hirdetnek*.
Lásd „Bendegucz“ czímű jegyzőkönyvgyüjtem. Aranyosszék levélt.
1669. okt. 6-án Csegezi Tamás főkapitány, Mihálcz Ferencz főkirálybiró és Uti István főhadnagy jelenlétében a kövendi mezőn* van hadiszemle.
Lásd Kemény Józs. Appl. dipl. Tran. XIX. 206, bővebben alább Kövend és Várfalva leirásánál.
1672. jun. 15-én a kövendi mezőn Aranyosszék lustrája tartatik*.
Lásd „Bendegucz“-ban ez év jegyzőkönyvét.
1674. sept. 17-én generális lustra a kövendi mezőn*.
Lásd ugyanott.
1675. jun. 7-én Kövenden lustra*.
Hivatkozás reá a rákosi Székely család armalisában.
1690. jul. 23-án Harasztoson tart Aranyosszék lustrát*.
Lásd „Atilla“ czímű jegyzőkönyvgyüjteményt 4. lapon az aranyosszéki levéltárban.
1693. aug. 11-én helymegnevezés nélkül, midőn Thoroczkay István főkapitány lustrálja Aranyosszék haderejét; volt lovas és gyalog együtt 452, de mint az utóbejegyzés mondja: „azok a német sok saczczoltatása, portioztatása, rendetlen hurczoltatása miatt ruhátlanok, lovatlanok, s oly nyomorba vannak, hogy csak Isten mondhatná ki”*.
Lásd „Atilla“ 17. lapján.
1702. hely és nap megjelölés nélküli* hadszemle.
Főkormányszéki levélt. „Lustrák gyüjt.“ 564/700 J. i. 866–874. lap. Ugyanezen gyüjteményben van egy másik lustra lajstroma 643–652. lapon hely és év nélkül.
1707. máj. 19-én szokott lustrális helyen (kövendi mező) kapitány (Thoroczkay János) jelenlétében, midőn Rákóczi Ferencz, vagyis a haza számára lustráltak. Ekkor a Tiege által felégetett Kocsárdot 6 lovas kiállitásán s felügyeleten kivül más hadi szolgálatok alól felmenték*.
Lásd „Atilla“ 164. lap.
1771. decz. 10-én Szilágyi András főkirálybiró és Naláczi Lajos Hunyadvármegye főispánja conscribálják az aranyosszéki nemességet*.
Eredetiben várfalvi Nagy János birtokában.
1744. octob. 26-án f. Szentmihályfalván a személyes insurrectiókor hadiszemle van*.
Ennek Jobbágy András szék főjegyzője által kiállitott eredeti példánya Aranyosszék levéltárában.
1750. jul. 6-án Várfalván Aranyosszék generális conscriptiója* vitetik végbe.
Lásd Kemény József App. dipl. Tran. XIX. 206. Lásd bővebben alább Várfalva leirásánál.
1770. Aranyosszék nemeseinek összeirása*.
Lásd egész terjedelmében beiktatva „Kadika“ czímű jegyzőkönyv-gyüjt. 247–299. lap.
Ez utóbbi tulajdonképpen már nem is lustra, mert ezen korban már lejárt volt a nemzeti véderő szerepe, a Tököli és Rákóczi forradalom meggyőzte a honunk elnyomását s alkotmányából való kiforgatását czélul kitüzött osztrák kormányzatot arról, hogy az akkor Magyarország véderejét alkotó nemesség és székelységben sokkal több hazafiság és szabadságszeretet van, hogysem magát a zsarnokság eszközéül felhasználtatni engedje. Ez okon a gépies szerkezetű rendes ezredek szaporitásával a fegyvertviselő nemesség hadkötelezettségét lassankint megsemmisité, vagy illusoriussá tette. Azonban az életerős és hős székely nemzetet még sem akarta egészen mellőzni; de hogy czéljaira felhasználhassa, régi nemzeties és hazafias hadszervezetének megsemmisitésével, a gépiesen mozgatható soldateska jármába akarta beerőszakolni, mely törekvésnek véres áldozata Madefalvánál meghozatván, a belszékelyföld egy részére felerőszakolták a fegyvert. Ez alkalommal Aranyosszékről sem feledkeztek el; Bukovnak a szomszédos Gyéres és Egerbegyen követett kegyetlen eljárása*, az aranyosszékiek minden ellenhatását megtörte, s 1764-ben Bágyon, Mohács, Dombró, Hidas, Örményes és Csákó lakóinak egy részére feladták a fegyvert. A szabad székelyek által lakott Bágyon kivételével a többi faluk önként, mondhatnók örömest vették azt fel, mert azoknak régen szintén székely eredetű lakói Bethlen Gábor alatt a hadból haza szökvén, büntetésből jobbágyságra vettettek, s igy az egykor magyar ajku népség a szolgaság terhe alatt teljesen levetkőzte nemzetiségét és oláhvá lett.
Ezt majd részletesebben Gyéres és Egerbegy leirásánál.
A katonai kormányzat igen jól értette ezen – meg kell vallanunk – természetellenes állapotnak kizsákmányolását, a fegyvert felvevő oláhoknak jobbágyság alól való felmentése, az azoknak titokban igért kedvezmények, s a polgári hatóságok gyülöletének terjesztése, vagy legalább azok népszerülenitése által egész a Hora-Kloska-féle gyilkosságig fokozta a kedélyek ingerültségét.
Az ilyszerü odaédesgetés Aranyosszéken sem hiányzott, már fennebb előadtuk azon önkényes, jogtipró eljárást, melynél fogva a szék szabad erdeit a fegyvert felvett faluk szabad prédájára bocsátotta. Ilyszerű kedvezmények mellett az előbb kényszerből felvett fegyver viseléséhez kedve kezdett jőni az embereknek elannynyira, hogy a harasztosiak, veresmartiak, inakfalviak, kercsediek és a két Szentmihályfalva lakói önként fel akarták venni a fegyvert, a mint ez kitetszik Gyulai Sámuel táb. 1768. aug. 18-án kiadott iratából, melyben nevezett faluk lakóival tudatja, hogy fegyverfelvételi szándékukat feljelentette az udvarnak, azért felelet érkeztéig maradjanak csendben és a polgári hatóságoknak engedelmeskedjenek*. Hogy nevezett faluk fegyver alá vonása miként maradt el, nem lehet tudni.
Lásd ezen irat eredetijét az aranyosszéki levéltárban levő okmánytár I. k. 787. lapján.
A fegyvert felvett aranyosszéki faluk a székely huszár ezred második őrnagyi osztályának első századát képezték, a szomszédos egerbegy- és gyéresiekkel. A század főállomása Bágyon volt, hol a százados is lakott. A század 1. szakaszát Egerbegy és Gyéres, 2. szakaszát Bágyon, 3. szakaszát Mohács, Dombró, 4. szakaszát Hidas, Örményes és Csákó képezték. – A két első szakaszt mind magyar-székelyek, a két utóbbit mind oláhok alkották. Az Aranyosszékre eső rész katonai népessége 3680 lelket tett, miből 225 huszár állott ki*. Ezen század minden évben tavaszszal és őszszel 14–14 napig fegyvergyakorlatra gyült Bágyonba, minden harmadik évben pedig ezred-gyakorlatra (contractio) Sepsi-Szent-Györgyre.
Lásd Lenk Geogr. lex. II. k. Ezen katonanépesség igy oszlott: Bágyon 800 lélek 50 huszárral, Mohács 670 lélek 52 huszárral, Dombró 610 lélek 24 huszárral, Csákó 490 lélek 29 huszárral, Örményes 360 lélek 23 huszárral, Hidas 720 lélek 47 huszárral.
Tiszteik, főleg kezdetben, mind németek voltak, később magyarok is, de jól megválogatva, hogy olyanok legyenek, kikből a katonai nevelés minden hazafias érzelmet kiirtott*. Mind ezen elővigyázat meghiusult, mert a demoralizáló katonai nevelés, a kegyetlenség, melylyel a fegyelem színe alatt a hazafiasságot kipálczázni igyekeztek, – a polgári elem ellen rendszeresen folytatott ingerlés és bujtogatás nem tudta e népet jobb érzelmeiből és hazafias jelleméből kivetkőztetni; mert a hogy a haza szabadságát és lételét az első komoly vész fenyegette, ők eltépték a soldateska ármányának vashálózatát, s hont és szabadságot védve megmutatták, hogy székely vérök el nem fajult, hogy őseik erényeit egy század önkény-köde el nem tudá homályositani, ők 1848/9-ben megtették haza iránti kötelmeiket, s azért annak elismerésteljes hálájára méltóvá tették magokat*.
Azonban a felszín itt is gyakran csalt, s nem egyszer esett meg, hogy az osztrák egyenruha alatt melegen érző hazafias sziv dobogott.
És ez kiterjed a század oláh részére is, mert azok kevés kivétellel hűk maradtak zászlóikhoz s hűk őseik szent hagyományaihoz, melyek a székely eredet emlékét fentarták.
Ezen általános jellemzés legyen itt elég, majd e munka folytán figyelmem ki fog terjedni hős tetteik részletesebb felmutatására is.
Aranyosszék régi czímere egy vár koronázta sziklahegy volt, mely kétségtelenül a Székelykőt ábrázolta, ujabb időben az egyszerüen-régi czímer megbővittetett; az most négy rézsutos szelemenre osztott paizs, alsó osztályában három folyam-szalaggal, felső osztályában sziklacsúcson fekvő vár felett nap és holddal, jobbról kereszt, balról keresztbe tett két kévével. Ilyen pecsétje is; a réginek körirata ez volt: „sigill officiolatus inc. sedis Aranyos”. A most használatban levő ujabbnak körirata ez: „Sigilvm sedis siculicalis Aranyos”.
Aranyosszék népének osztályozása és bemutatása, politikai és hadszervezeti életének ismertetése után áttérek földjének osztályozására is, s hogy e széknek már fennebb körülirt területe a birtoklási viszonyok szempontjából is ismerve legyen, ide mekkékelem a községek határterjedelmét előtüntető következő táblázatot.
 
 
Müvelési ágak
Tiszta jövedelem
 
szántóföldek
rétek és kertek
szőlők
legelők
erdők
terméketlen
 
 
térmérték 1600  ölével
 
 
hold
öl
hold
öl
hold
öl
hold
öl
hold
öl
hold
öl
frt
kr
 
1463
568
439
505
13
170
444
1347
-
-
267
1253
7499
44
 
3060
122
1844
146
105
811
559
422
1122
639
313
726
14732
8
 
540
6
261
647
-
-
335
1562
948
812
212
173
2130
5
 
862
762
306
831
6
1393
197
1161
20
424
127
779
3897
14
 
918
1315
128
437
33
638
-
-
1056
223
130
952
3713
28
 
916
75
1510
1335
130
1195
365
1320
623
1500
168
845
6930
46
 
708
1281
155
430
26
1146
539
1032
574
560
80
571
3321
19
 
1126
203
107
1084
16
154
206
693
499
318
140
1403
4284
12
 
233
824
180
131
29
85
67
1174
2448
1154
174
471
2641
30
 
845
477
421
778
79
590
512
600
474
800
157
1250
3617
36
 
10674
833
5354
1524
440
1382
3229
1311
77068
30
1773
423
52766
42
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
841
210
324
1475
21
914
135
1434
149
1075
41
212
1757
18
 
801
887
751
1257
27
1051
330
922
-
-
82
1456
3545
28
 
1243
842
465
1271
434
1/2
1493
1443
200
81
3871
59
 
2478
1376
801
1250
49
1085
1090
1387
33
326
171
365
9491
54
 
510
279
189
763
-
463
266
1599
49
240
3081
18
 
953
716
351
1221
28
900
612
1475
971
10054
164
1552
3412
22
 
501
1452
259
1120
10
533
197
761
82
1014
1446
1
 
2416
650
698
662
31
30
692
659
19
320
142
1038
8613
59
 
1054
1168
686
1313
14
780
239
1113
124
1343
6640
9
 
805
1200
440
460
15
760
508
288
-
-
105
1056
5487
39
 
944
1425
985
252
497
-
9
200
157
720
6828
47
 
12552
608
5958
1450
199
116
3895
1537
367
1091
1322
1077
54174
54
 
2207
63
693
585
147
1015
1178
1362
244
1585
10000
39
 
10674
833
5351
1524
440
1382
3229
1311
7768
30
1773
423
52766
42
 
12552
605
5958
1460
199
116
3895
1537
3067
1091
1322
1077
54174
54
 
25433
1501
12007
359
787
943
8304
1010
10855
1121
5350
1485
116941
35
 
Az itt kimutatott területen lakó összes népesség egykor mind székely volt, fájdalom a szolgaságnak átka itt is elszakita egy tagot a nemzet testéből, mert a mint fennebb kimutatók, 1622. Földvár, Veresmart, Inakfalva, Dombró, Mohács, Örményes, Csákó és Hidas lakóinak egy része a hadból haza szökvén, büntetésből jobbágyságra vettetett; de mivel Erdélyben meg volt a szolgaságnak is a maga nemzetisége, mely az oláh volt, azért ezen szabadságfosztott székelyek is az elnyomatás súlyos korszakában eredeti nemzetiségüktől eltérve oláhokká lettek. Ezért van ma Aranyosszéken két nemzetiség magyar (székely) és oláh.
Aranyosszék magyar lakossága mind protestáns volt egész a mult század közepe tájáig; azonban Mária Terézia uralma alatt a jezsuiták itt is megjelentek, s erőszakos templom foglalásokkal megkezdték működésüket: legelőbb 1747. Felvinczen keletkezett egyházközség, ezután Harasztoson az Orbán család alakitott egy másikat, végre Sinfalván a legnagyobb kegyetlenségek közt veszik el az unitáriusok templomát*. Ily módon szaporodott az 1760-ban 291 lelket tevő katholikusok száma* napjainkig 1048-ra.
Amint az alább okmányok alapján ki fogom mutatni.
Lásd Benkő József spec. Tran. Sed. Aranyos.
Aranyosszék összes lakossága a legujabb népszámlálás szerint 19,680 lélek, s igy Aranyosszéken 3300 lélek esik 1  mfdre. Ebből a mi kath., ref., unitár., ágostai, izraelita és más keresztyén van, mind magyar nemzetiségű, de a görög kath. és görög nemegyesülteket se vehetjük mind oláhoknak, mert a székelyek által lakott falukban, főleg a felső járáshoz tartozókban, a keleti vallásuak egy szót sem tudnak oláhul, ezek tehát bizton keleti vallásu székelyeknek vehetők. Az ilyek száma legalább is 2000re megy, és igy Aranyosszék székely népessége teszen 12,531 lelket, eloláhosodott székely népessége pedig 7049 lelket. Hogy ezen népesség helységek, nem és vallásfelekezetek szerint miként oszlik fel azt az idemellékelt táblázat tünteti elő.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem