Veszélyes hulladék
Veszélyes hulladék
Veszélyes hulladéknak minősül mindaz a termelés vagy egyéb tevékenység során keletkező anyag, amely, vagy amelyek bomlásterméke az emberi életre és egészségre, illetőleg a környezet bármely elemére közvetlenül vagy közvetve, azonnal vagy késelelteve károsító hatással lehet.
E bonyolult meghatározás alapján Magyarországon a veszélyes hulladékok körét hivatalos jegyzék rögzíti, és károsító hatásfokukat mérlegelve veszélyességi osztályokba (római számokkal jelzett három, I., II., III. kategória létezik) sorolják.
Az elmúlt években Magyarországon évente átlagosan megközelítőleg 2,5 millió tonna veszélyes hulladék képződőtt, és ezt a mennyiséget növeli az évente keletkező több mint 1 millió tonna vörösiszap. Ehhez a mennyiséghez járul még a kommunális szemétbe kerülő, a termelésben keletkezőhöz képest elenyésző évi 15-16 ezer tonna, főként szárazelemeket, gyógyszereket, olajat stb. tartalmazó veszélyes hulladék. A termelési hulladékokhoz hasonlóan a nehézipar hanyatlásával csökkent – 1985-höz képest csaknem a felére – a keletkező veszélyes hulladékok mennyisége is.
A veszélyes hulladékoknak csak alig negyede – átlagosan évente 700 ezer tonna – hasznosítható. Mintegy 30 százalékuk égetéssel, a többi más, fizikai, biológiai, kémiai eljárásokkal ártalmatlanítható, illetve lerakást, biztonságos elhelyezést igényel. Felmérések szerint évtizedek alatt az üzemi depóniákban 70-80 millió tonna veszélyes hulladékot tárolnak. Az ártalmatlanításra váró anyagmennyiséget növeli a részben nehézfémekkel, illetve szénhidrogénekkel szennyezett, ismeretlen mennyiségű talaj, amelynek a semlegesítése helyszíni eljárást igényel.
Az országban két nagy, korszerűnek mondható ártalmatlanító üzemel. A Dorogi Veszélyeshulladék-égetőmű (25 ezer tonna/év), és az aszódi lerakó (5 ezer tonna/év) csupán a keletkező veszélyes hulladék töredékét képes befogadni. Léteznek kisebb feldolgozók, regionális tárolók (Százhalombatta, Tiszaújváros, illetve Egerszalók, Balmazújváros). Az elmúlt években több ártalmatlanítót, pl. Garén, a lakossági tiltakozás akadályozott meg.
A veszélyes hulladékokon belül külön kezelést igényelnek az egészségügyi intézményekben keletkező elhasznált anyagok, fecskendők, gyógyszermaradványok, amputációk stb. Bár sok kórháznak ma már saját égetője, kazánja van, még mindig gyakori, hogy a kórházi hulladékok a kommunális lerakókban kötnek ki.
Szintén egyedi eljárást kívánnak az izotópalkalmazásból származó hulladékok. Éves átlagban az ország mintegy 1700 izotópalkalmazással foglalkozó munkahelyén 30-35 köbméter kis- és közepes aktivitású, rövid élettartalmú hulladék keletkezik az országban. Ez a mennyiség már magában foglalja az iparban, mezőgazdaságban és főként az egészségügyben használt évi 500-600 darab sugárforrást is. Gyűjtésükről, átmeneti tárolásukról az izotópalkalmazóknak kell gondoskodniuk. A folyékony radioaktív izotópok kondicionálását (kémiai kezelését, cementtel történő megszilárdítását) csak az Izotóp Intézet Kft. alkalmazza, a többi radioaktív hulladékot a püspökszilágyi tárolóban helyezik el. Az itt létesített betonmedence térfogata 5 ezer négyzetméter, amelyből 4500 már betelt. A hosszú élettartamú, zárt sugárforrások végleges elhelyezésének megoldása az Országos Atomenergia Bizottság programot indított. Az egyes intézmények nagy aktivitású hulladékaikat (az oktató- és kutatóreaktorok kiégett üzemanyagát) a reaktorok mellett kialakított tárolókban tartják. Végleges elhelyezésük, esetlg újra hasznosításuk módjáról a nemzetközi ajánlások figyelembevételével később döntenek.
A Paksi Atomerőmű Rt.-ben évnte 58,6 tonna kiégett üzemanyag, átlagosan 100 köbméter szilárd kis és közepes aktivitású, valamint 250 köbméter kis és közepes aktivitású folyékony hulladék keletkezik. Az atomerőmű rendelkezik mindazokkal az eszközökkel és technológiákkal, kis és közepes aktivitású, rövid élettartamú hulladékok gyűjtését, átmeneti tárolását, térfogatcsökkenését és feldolgozását biztonságosan megoldják. Az atomerőmű szilárd hulladékainak elhelyezésére szolgáló telephely előkészítése megkezdődött. A geológiai és egyéb vizsgálatok alapján a szakértők a Tolnai-dombság körzetében javasolják a létesítmény kialakítását. Jelenleg a próbafúrások tartanak, több helyi önkormányzattal megkezdődtek a tárgyalások. Az atomerőmű élettartama alatt a szakemberek megközelítőleg húszezer köbméter kis- és közepes aktivitású, rövid élettartamú szilárd hulladék keletkezésével számolnak. Ezt a mennyiséget növeli majd az erőmű leszerelésekor képződő húszezer köbméter hulladék, melyeket a tervezett tárolónak kell majd befogadnia. Valószínűleg ide kerülnek majd a mecseki uránbánya radioaktív hulladékai is.
A hulladékgazdálkodásról szóló, a jelenkor követelményeihez igazodó törvény előkészítése évek óta tart. A jogszabálytervezet társadadalmi-szakmai vitájának első fordulója lezajlott, a KTM szakemberei szerint azonban csak jövőre kerülhet a javaslat a kormány, illetve a parlament elé. A törvényi, illetve általánosságban a hulladékgazdálkodási koncepció a megelőzés elvén a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, az újrahasznosítás arányának növelését, a hulladékkezeléssel kapcsolatos szolgáltatások korszerűsítését és színvonalának emelését tűzi ki célul.
