Talajok lakott környezetben
Talajok lakott környezetben
A városiasodás, az ipar térnyerése jelentős területeken károsította a talajok minőségét, sok helyen degradálódás, szennyezés következett be. A negatív hatások azonban nem korlátozódtak a termőtalaj zónájára, hanem kiterjedtek a földtani közegre, és annak különféle károsodásai folytán egyes esetekben eredeti hasznosíthatósága csökkent vagy megszűnt. A beavatkozások nyomán egyes helyeken fellazultak, üregesedtek, gyakran elszennyeződtek talajok, illetve a mélyebb földtani közegek. Lakott helyeken a szennyezések elsősorban a szabálytalan, megfelelő védelem nélküli hulladéktárolás, ipari környezetben az üzemek működésével, előforduló, havária jellegű szennyezésekből, illetve a hulladékok, alapanyagok helytelen kezeléséből jelentkeztek. E megállapítást alátámasztó tény, hogy a hazai, megközelítőleg 2700 hulladéktároló többségéből megfelelő alsó szigetelés hiányában bemosódhatnak a talajba különféle szennyezések. Jelentős káros hatásai lehetnek a bányászatnak (Magyarországon közel 6000 bányaterület és mintegy 3000 meddőhányó található), illetve a szénhidrogén-kutatásnak is.
Összességében a szakemberek a pontszerű és foltszerű potenciális és tényleges szennyező-források számát 8000–14 000 közöttire becsülik, az egyéb károsító természetes és mesterséges hatások száma 10 000 körül lehet. A nagyobb városokban a szennyvíztisztítás, a közlekedés, az ipar és az építési tevékenység okoz leggyakrabban talajdegradációt, illetve vált ki talajszennyezést, míg a kisebb településeken általában a csatornázatlanság, a szennyvizek elszikkasztása a legsúlyosabb probléma.
A környezetvédelmi felügyelőségek két éve országos felmérést készítettek a területükön található, beavatkozást igénylő – ismeretlen eredetű, illetve állami felelősségi körbe tartozó — környezetszennyezésekről. Összesen csaknem ezer, komolyabb hatásokkal járó szennyezést vettek lajstromba és állítottak sorrendbe veszélyességük, illetve egészségkárosító hatásuk alapján. A nemzeti lista első húsz helyére rangsorolt környezeti károk eltakarítása 1996-ban kezdődött meg. Az első körben elkezdték, illetve már eltakarították Szeged-Algyőről egy hulladéktelepen szabálytalanul elhelyezett vegyszeres hordókat, Kállósemjénről sok tonnányi galvániszapot, Törökbálintról oldószereket, Békéscsabáról vegyszereket, Inota-Várpalotáról különféle, köztük robbanásveszélyes vegyszereket, két szekszárdi telepről pedig galvániszapot és vegyszereket. A munkálatok – változatlanul 1 milliárd forint felhasználásával – idén is folytatódnak. A kármentesítési programmal párhuzamosan megkezdődött a garéi veszélyeshulladék-telep felszámolása is. A helyszíni védelmi intézkedések mellett – amennyiben sikerül a szükséges engedélyeket beszerezni – a tervek szerint a növényvédőszer-maradványok egy részét még idén a dorogi veszélyeshulladék-égetőben ártalmatlanítják.
Az ismert eredetű, privatizált cégek területén lévő szennyezések (pl. a nagytétényi Metallochemia, a kazincbarcikai Borsodchem, stb.) felszámolása a tulajdonosok feladata. A rehabilitációt hátráltatja, hogy a kilencvenes évek elején a környezeti kárelhárítási kötelezettség nélkül, sok esetben megfelelő audit (állapotfelmérés) hiányában adták el a vállalatokat. Csak az utóbbi időben, az új környezetvédelmi jogszabályok megjelenésével vette szigorúbban az ÁPV Rt. a környezetvédelmi követelményeket. Az energiaszektort például már a környezeti károk ismeretében, annak figyelembevételével magánosították.
Elvégezték néhány nagyvállalat – MÁV, Mol Rt. – környezeti állapotfelmérését. A vizsgálat nyomán kiderült, hogy a legnagyobb átrakó-pályaudvarok (Záhony, Ferencváros), illetve átfejtő és üzemanyagtároló-telepek környékén jelentős szénhidrogén-szennyezések találhatók a talajban.
