Vándorlási különbözet

Teljes szövegű keresés

Vándorlási különbözet
Megye, főváros, régió
Vándorlási különbözet
Vándorlási különbözet 1 000 lakosra
1985
1990
1995
996
1985
1990
1995
1996
Budapest
14 837
11 751
-11 204
-7 980
7,3
5,8
-5,8
-4,2
Pest
1 306
2 842
13 726
11572
1,4
3,0
14,0
11,7
Közép-Magyarország
16 143
14 593
2 522
3 592
5,4
4,9
0,9
1,2
Fejér
1 008
972
895
789
2,4
2,3
2,1
1,9
Komárom-Esztergom
-1 240
-894
4
-101
-3,8
-2,7
0,0
-0,3
Veszprém
-1 022
-429
39
-291
-2,5
-1,0
0,1
-0,8
Közép-Dunántúl
-1 254
-351
938
397
-1,0
-0,2
0,8
0,4
Győr-Moson-Sopron
-797
-150
1 266
938
-1,8
-0,3
3,0
2,2
Vas
-1 178
369
96
-48
-4,1
1,3
0,4
-0,2
Zala
-1 018
-381
-13
-134
-3,2
-1,1
0,0
-0,4
Nyugat-Dunántúl
-2 993
-162
1 349
756
-2,8
-0,1
1,3
0,8
Baranya
352
4
-453
-481
0,8
0,0
-1,1
-1,2
Somogy
-345
-407
466
-225
-0,9
-1,1
1,4
-0,7
Tolna
-707
-471
-86
-288
-2,5
-1,8
-0,3
-1,2
Dél-Dunántúl
-700
-874
-73
-994
-0,6
-0,8
0,0
-1,0
Borsod-Abaúj-Zemplén
-4 861
-5 145
-2 630
-1 758
-6,0
-6,7
-3,5
-2,4
Heves
-1 370
29
8
342
-3,9
0,1
0,0
1,0
Nógrád
-1 395
-815
-495
-593
-5,8
-3,5
-2,2
-2,7
Észak-Magyarország
-7 626
-5 931
-3117
-2 009
-5,4
-4,4
-2,3
-1,6
Hajdú-Bihar
-1 101
-518
-398
-1 522
-1,9
-0,8
-0,7
-2,8
Jász-Nagykun-Szolnok
-2 213
-1 516
-815
-118
-4,9
-3,5
-1,9
-0,3
Szabolcs-Szatmár-Bereg
167
-4 690
-636
-483
0,3
-8,1
-1,1
-0,8
Észak-Alföld
-3 147
-6 724
-1 849
-2 123
-1,9
-4,3
-1,1
-1,4
Bács-Kiskun
-924
-286
692
539
-1,6
-0,4
1,3
1,0
Békés
-1 775
-1270
-433
83
-4,1
-3,0
-1,1
0,2
Csongrád
2 276
1 005
-29
-241
5,1
2,3
-0,1
-0,6
Dél-Alföld
-423
-551
230
381
-0,2
-03,
0,2
0,3
Összesen a)
-
-
-
-
-
-
-
-
a) A külföldi, ismeretlen lakóhelyű és hajléktalan személyek adataivall.
– Az ország déli határai mentén a lakosság fogyása lényegesen gyorsabb az átlagosnál. A Gyulától Szentgotthárdig terjedő határ menti 50 kilométeres sávban az 1990 és 2010 közötti két évtizedben csak a természetes demográfiai folyamatok következtében a lakosság több mint 10 százalékkal csökken. Ezt az elvándorlás fel is erősítheti.
– Magyarország északi részében a lakosságszám csökkenése kisebb ütemű, de a népességszám közelítő fennmaradására csak szűkebb körzetekben lehet számítani. Ilyenek mindenekelőtt Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye keleti területei, valamint Veszprém és Fejér megye egyes iparosodott és korábban jelentős bevándorlást felszívó térségei.
– A korábbi bevándorlás hatása és a korstruktúra következtében a vidéki városok demográfiai helyzete kedvezőbb, mint a falusi területeké. Az elöregedés kisebb fokú, ennek következtében a népességszám-csökkenés itt két évtized alatt csak 2-4 százalék lesz, ellentétben a falusi térségek 8-12 százalékos természetes demográfiai fogyásával. A vándorlás ezt a különbséget némileg tovább erősíti.
Tovább nő a különbség az ország urbanizált, magasabb népsűrűségű és mezőgazdasági (rurális), alacsonyabb népsűrűségű vidékei között. A népesség egyre nagyobb hányada fog az urbanizált térségekben és azok vonzáskörzetében lakni, és egyre csökken a vidéki körzetek népességaránya, népsűrűsége. 1990-ben az ország lakosságának 53 százaléka élt a 20 legnagyobb urbanizált vonzáskörzetben, 2010-re ez várhatóan eléri a 60 százalékot.
Változik a vándorlások jellege is.
– Csökkent és viszonylag alacsony szinten marad a nagy térségek közötti vándorlás aránya. A munkanélküliség általános jelenséggé vált, a nagyüzemi lakásépítés megszűnt, a munkanélküli-, szociális ellátás mindenhol elérhető, így megszűnik a nagy távolságú vándorlás alapvető motivációja. A vándorlás csökkenésének egyéb okai is vannak, a lakáshiány – főleg a bérlakáshiány – komoly akadálya a munkaerő ésszerű és rugalmas mobilitásának.
– A vándorlás egyre fiatalabb korra tolódik el. Nő a középiskolába és felsőoktatási intézményekbe járók aránya, ezzel együtt nő az oktatási intézményeknek mint a térbeli mobilitás egyik fő ösztönzőjének a szerepe.
– 1990 óta a város jogállású települések állandó vándorlási egyenlege már negatív, és ez a tendencia folytatódik a következő másfél évtizedben. Budapesten állandósul az a több mint két évtizede tartó folyamat, hogy a belső városrészek népességszáma fogy, és ez a folyamat elkezdődött több vidéki nagyvárosban is. Továbbra is jellemző a nagy lakótelepek 1990-től megindult népességfogyása. A lakosság ezekből a körzetekből a városok környékére költözik, de az urbanizált körzeteken belül marad.
– A nemzetközi vándorlás nem ölt nagy méreteket, de élénkebb lesz, mint a nyolcvanas évek közepéig tartó időszakban volt. A szomszédos országok magyar nemzetiségű lakosságának egy része valószínűsíthetően továbbra is áttelepül, és lakhelyét a határokhoz viszonylag közel keresi, hogy szorosabb kapcsolatot tarthasson korábbi otthonával. Ez az egyébként is nehezebb helyzetben lévő keleti országrészek terhelését növe-li meg.
– A cigány lakosság arányának növekedése nagy valószínűséggel folytatódik a peremvidékek gyorsan csökkenő népességű falvaiban, továbbá Budapesten és néhány nagyvárosban, a kiürülő belső városrészekben, valamint a lakótelepeken.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem