Tolna megye
Tolna megye
Tolna megye területe 3 704 km2, lakosainak száma 247 00. 1994-ben 250 000 lakosa volt Tolnának. A megye a kisebbek közé tartozik, területe az ország 4 százalékát teszi ki. Az ország lakosainak 2,4 százaléka él Tolnában. Népsűrűsége 66,9 fő/km2. A megye városaiban a népsűrűség l64,4, a falvakban 39,8. A lakónépesség megoszlása nemek szerint: férfi 119 000, nő 12800.
Legnagyobb települése a megyei jogú városként működő megyeszékhely, Szekszárd. Lakóinak száma 35 600, itt él a megye lakosainak 14,3 százaléka. A városok: Bátaszék (6 962), Bonyhád (14 824), Dombóvár (20 858), Dunaföldvár (8 335), Paks (19 838), Simontornya (4 648), Tamási (9 717), Tolna (12 028). A községek közül 30 lakóinak száma 1 000 és 1 999 közötti. A négy legnagyobb község 3 000 és 4 999 között van. A megye lakosainak megközelítőleg fele él városban és fele falvakban.
A megyében az élveszületések száma az 1991-es évi 3 188-ról 1997-re 2 400-ra csökkent. A halálozás 1991-ben 3 660, 1993-ban 3 364, l1995-ben 3 550 volt. A tavalyi évben 3 400-an haltak meg. A természetes fogyás minden évben a lélekszám jelentős csökkenését hozta. 1996-ban 1 069-cel lettek kevesebben, 1997-ben pedig kereken 1 000 fővel.
A házasságkötések száma is csökkenő tendenciát mutat, ugyanakkor a válás, ha kismértékben is, de emelkedett. A házasságkötések száma a ’90-es években 1994-ben volt a legmagasabb, 1 282. Ugyanekkor a válás is a legtöbb volt, 659. Az 1997-es adatok szerint 1 200-an választották a házasságkötést, és 600 házasság végződött válással.
A megyében éves szinten a napsütéses órák száma a 2 000-et is meghaladja. Több éghajlati térséget lehet megkülönböztetni. A Duna menti síkság kontinentális, a Kapos–Koppány dombságán gyenge mediterrán hatás tapasztalható, a Hegyhát és Völgység mérsékelten meleg és mérsékelten nedves terület.
A római uralom idején Alsó-Pannónia része, területén több légióstábor állt a Duna parti határ mentén. A honfoglalás után fejedelmi törzs szállta meg, a régi Alta Ripa helyén épült Tolna vár körül alakult ki az első királyi vármegyék egyike. Bikács, Bonyha, Kurd, Nyék, Tevel községek nevei is arra utal, hogy a fejedelmi törzsek szálltak meg itt. I. Béla Szekszárdon, I. László Bátán, II Géza pedig Bátaszéken (Cikádor) alapított Benedek rendi apátságot. A 16. század közepén a megye egész területe török uralom alá került. A térség elnéptelenedett. Az újratelepítés német földművesekkel történt a 18. században. Bevándorlásuk során megsokszorozódott a lakosság. A század végén már százezernél is többen éltek itt. Ekkor alakultak ki Szekszárdon, Gyönkön és a Völgységben (Bonyhád központtal) a német ajkú települések. Tolnában jelenleg is jelentős számban élnek németek, cigányok, szerbek. Ebben a térségben találtak otthonra az 1945-ös nagy vándorlás után a bukovinai székelyek és a Felvidékről kitelepítettek.
A választási eredmények 1990-ben tükrözték a megyei erőviszonyokat. A Magyar Demokrata Fórum 23 863 szavazatot kapott, amely 19.,92 százaléknak felelt meg, a párt az Országgyűlésbe 5 képviselőt küldhetett. Az SZDSZ alig maradt el a győztes párttól, mivel 22 244 szavazatával 18,56 százalékot képviselt, s így szintén öt képviselőjük ülhetett a parlamentbe. Az öt egyéni körzetből 4-ben MDF-, 1-ben pedig SZDSZ-győzelem született.
Az 1994-es választásokon az MSZP-re 40 415 polgár adta a voksát, 31,24 százalékkal elsöprő győzelmet arattak. Az öt választókörzetben 4 MSZP-s és 1 agrárszövetségi jelölt nyert. A ciklust záró évben 5 MSZP-s, 2 SZDSZ-es, 1-1 MDF-es, KDNP-s és agrárszövetségbeli képviselő ült a parlamentben. Az SZDSZ az 1994-es választásokon is jó eredményt ért el, ismét 22 ezernél több szavazattal, 18 százalékon felüli második hellyel. Jelentősen visszaesett az MDF, 10,65 százalékos eredménnyel a harmadik párt lett. A parlamentbe nem kerülők közül a legjobb eredményt a Munkáspárt mondhatja magáénak, s kiugró eredménnyel büszkélkedhetett a MIÉP és a Köztársasági párt.
Az önkormányzati választásokon ismét a függetlenek vitték a prímet, de az MSZP és a KDNP polgármestereinek száma több, mint a többi párté. Az MSZP 13, az SZDSZ és a KDNP 5-5, az FKGP és az MDF 4-4, a Fidesz, a MIÉP és az Agrárszövetség 3-3 képviselőt juttatott a megyei testületbe, a Munkáspárt 1 képviselőt delegálhatott. Az évek során az MDF-ből kivált 1 képviselő, az FKGP-be lépett át két képviselő a MIÉP-ből. A megyei testületben 1998 márciusának elején 10 párt van jelen.
A megyei közgyűlés elnöke: Bach József (MSZP). Alelnökök: Temesi Ágnes (MSZP) főállásban, Stocker Antal (SZDSZ).
