Baranya megye
Baranya megye
Baranya megye az ország egyik déli megyéje, természeti szépségei miatt belső turizmusa, határmenti helyzete (Horvátországgal határos) miatt pedig átmenő idegenforgalma mindig is jelentős volt. Ez utóbbi megtorpant a délszláv háború miatt, de most ismét fellendülőben van: a korábban lezárt Udvari község határátkelőjét ismét használják.
Az éghajlat szárazföldi, de mediterrán hatások is érik, a napsütéses órák száma évente 2025, a csapadékos napok száma évi 100, eloszlásuk egyenletes, s ez kedvez a különleges növények és rovarok megtelepedésének. A Mecsek és a Villányi hegység déli lejtői alkalmasak a szőlőtermelésre (Pécs-Mecsekaljai borvidék és Siklós-Villányi borvidék). Az idén már harmadik villányi szőlősgazda kapta meg Az év borásza címet – a villányi borok palackozva Európa számos országába eljutnak.
Baranya legfőbb ásványi kincse a jó minőségű fekete és barna szén, valamint az urán, ezek kitermelése azonban az igen magas költségek miatt csökkent, illetve megszűnt. A mészkövet mint a cementgyártás egyik alapanyagát és a szép díszítőkőként használatos siklósi márványt azonban ma is bányásszák. A megye fő vonzereje ma természeti szépségeiben, történelmi emlékeiben, művészeti és oktatási intézményeiben van.
Baranya megye területe 4 430 km2, lakóinak száma 1998. január 1-jén 405 000. Népsűrűség: 91 fő/km. A megyében 10 város van, ezek területe 540 km2, lakónépességük (1998. január 1.) 250 000. A 291 községben él a többi 155 000 ember.
Az élveszületések száma 1996-ban 4197, 1997-ben 3800 volt. A művi vetélések száma 1996-ban 3067. A halálozások száma 1996-ban 5596, 1997-ben 5550 volt. A KSH adatai szerint 1996-ban a főbb halálokok a következők voltak. A keringési rendszer megbetegedései (2783), daganatos megbetegedések (1317), az emésztőrendszer megbetegedései (411), a légzőszervek megbetegedései (351), szándékos önártalom (126). 1996-ban a várható átlagos élettartamot 66,01 évben jelölték meg (országos átlag: 66,06).
A házasságkötések száma 1996-ban 1965, 1997-ben 1800 volt, a válásoké 948, illetve 1100.
Az 1991. januári népszámláláskor Baranya 301 településén 391 296-an vallották magukat magyarnak, 14005-en németnek, 5816-an cigánynak. A horvát nemzetiségiek száma 5429, a románoké 326, a szerbeké 306, a szlovákoké 93, a szlovéneké 13.
Baranyában az ember megtelepedésére az őskortól utalnak régészeti leletek. A római kor és a népvándorlás után Botond törzse hódította meg a vidéket. 1009-ben I. István Pécsett püspökséget, 1367-ben Nagy Lajos egyetemet alapított, a középkorban itt tartottak több országgyűlést, Zsigmondot Siklóson vetették fogságba. Az 1526-os mohácsi csatavesztés után török uralom következett, ekkor kiemelkedett Zrínyi szigetvári helytállása 1566-ban, a költő-hadvezér Zrínyi törökellenes harca. 1687-ben Nagyharsánynál az országot visszafoglaló seregek nagy győzelmet arattak. A török kiűzése után benépesítették a megyét, birtokátrendeződés következett be, németek betelepítése történt.
A kiegyezés után megindult a gazdaság fejlődése, ezt akasztotta meg az első világégés, az antant-szerb megszállás, a második világháború. Nagyarányú fejlődés ezután indult meg, mélyreható társadalmi-gazdasági változás korunk sajátja.
