A regionalizálás jelentősége
A regionalizálás jelentősége
Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása tárgyalássorozatának megkezdéséhez, valamint a megkívánt területi információszolgáltatás kialakításához a nagyrégiók kialakítása nélkülözhetetlen.
A nagyrégiók – európai uniós rövidítéssel a NUTS II. egységek. Ezeknek teljesíteniük kell azt a követelményt, hogy a régió több megye (a főváros) területére kiterjedő, az érintett megyék közigazgatási határával határolt egybefüggő tervezési, illetve statisztikai területi egység legyen, és mint ilyen hosszabb távon stabil, változatlan területi egységként a rá szervezett információrendszer zavartalan működését biztosítsa. Ezt a követelményt a tervezési-statisztikai régió elégíti ki. A tervezési-statisztikai régió a törvény alapján: több megye (a főváros) területére kiterjedő, az érintett megyék közigazgatási határával határolt, egybefüggő tervezési, illetve statisztikai egység. Ez a területbeosztás építhető be a Eurostat regionális adatbázisrendszerébe, erre szervezhetők meg mindazok a reprezentatív adatfeltételek, amelyek esetében a megyei szintű információ a minta nagysága és költségigényessége miatt nem biztosítható, továbbá erre építhetők fel a regionális idősorok.
A fejlesztési régió a törvény alapján: egy vagy több megyére (a fővárosra) vagy azok meghatározott területére kiterjedő, társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendő területi egység, amely alulról induló kezdeményezés eredményeként meghatározott célra jön létre. Ebből következően lehet változékony, bármikor átalakulhat és nincs garancia arra, hogy az így létrehozott társulások maradéktalanul lefedik az ország teljes területét, miként arra sem, hogy egy terület (vagy területrész) csak egyetlen társuláshoz tartozik. Mindebből következően a fejlesztési régió nem lehet azonos a tervezési-statisztikai régióval.
A megyei területfejlesztési tanácsok a megyehatárokon túlterjedő, közös területfejlesztési feladatok ellátására regionális fejlesztési tanácsokat hozhatnak létre. Az alulról építkezés lehetőségét a tervezési-statisztikai régiók kialakítása nem korlátozza. A jelen koncepció készítésével egyidejűleg szerveződnek a regionális fejlesztési tanácsok hat programrégióra, amelyek határa fedi a javasolt hét tervezési-statisztikai régió határát. A Kelet-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács két tervezési-statisztikai régiót fed le.
A regionális fejlesztési tanácsok jellemzői:
– nem jelentenek új adminisztratív egységet, tehát nem „fölöttesei” a megyei területfejlesztési tanácsoknak;
– a kormány jelentősebb képviselettel rendelkezik a regionális fejlesztési tanácsokban, melyek keretében együttműködik a megyei területfejlesztési tanácsokkal. Lényeges szempont kell hogy legyen az érintettek közösen megfogalmazható érdeke és az együttműködésre irányuló szándéka.
Figyelembe véve a mezorégiók szerveződésének eddigi tapasztalatit és az EU NUTS II. régióinak átlagos méreteit, Magyarországon maximum hét tervezési-statisztikai régió kialakítása indokolt.
