Fővárosi agglomeráció
Fővárosi agglomeráció
Budapest kontinentális és a Kárpát-medencére kiterjedő (nemzetközi) funkcióinak bővítése, zavartalan működésének központi támogatása feltétlenül indokolt és sürgető feladat.
A világ nagy pénzügyi központjai közötti nemzetközi tőkemozgások, pénzügyi portfólióberuházások a metropolisok közvetítésével zajlanak. Ha Magyarország ilyennel nem rendelkezik, úgy kikerül a nemzetközi tőkemozgás fő áramlataiból. Az egész országnak elsődleges érdeke tehát Budapest nemzetközi pénzügyi, üzleti és kereskedelmi központtá fejlesztése, a szomszédos, kevésbé fejlett pénzügyi infrastruktúrával rendelkező országokra is kiterjedő hatásterülettel.
A jelenleg alakuló gazdasági-foglalkozási struktúrában a szolgáltatások, ezen belül az üzleti szolgáltatások játszanak meghatározó szerepet, amelyben Budapestnek történelmi és komparatív előnyei vannak minden más településsel szemben. Ennek megfelelően a pénzügyi szolgáltatások, biztosítás, reklámipar, üzleti szolgáltatás, informatika és tömegkommunikáció, innovációs ügynökségek, nemzetközi piackutatás, valamint befektetési társaságok először Budapesten találják meg a működési feltételeiket, hogy azután szétterjedjenek az országban.
A terület- és településfejlesztési politika beavatkozási módja ezért a szolgáltatások infrastrukturális és térbeli feltételeinek megteremtése, azaz városrendezési tevékenység során hely kijelölése, lehetőleg nem szétszórtan, hanem minél kompaktabb üzleti negyedben e tevékenységek számára. E feltétel megteremtése üzleti alapon történik, és megalapozó, elősegítő városfejlesztési koncepciót feltételez.
A főváros és az agglomeráció viszonyának jelentős kérdése az ingázás. Ez kiemeli a közlekedési kapcsolatok megfelelő megoldását. Emellett hangsúlyt kap a távmunka fokozatos elterjedése az információtechnológia segítségével.
A szoros és bonyolult kapcsolatrendszer feltétlenül megköveteli a fővárosi agglomeráció települései együttműködésének évtizedek óta húzódó intézményesítését, a viszonyrendszer új alapokra helyezését. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény megteremtette ennek kereteit a Budapesti Agglomeráció Fejlesztési Tanácsa létrehozásával. Ezen együttműködés egyik első terméke kell legyen a fővárosi agglomeráció hosszú távú területfejlesztési koncepciójának kidolgozása. A kormány által elfogadott koncepció alapján szükséges kimunkálni a közös fejlesztési programokat.
A területfejlesztési koncepcióban megállapított célokkal összhangban szükséges kidolgozni a fővárosi agglomeráció területrendezési tervét. A főváros körüli zöldgyűrű megőrzése szükségessé teszi, hogy a terv rendelkezzen az agglomeráció belterületeinek lehatárolásáról, és szabályokat állapítson meg a kiemelt jelentőségű területekre, illetve övezetekre. Különösen fontos ez abból a szempontból, hogy a terjeszkedő város, illetve az agglomerációs települések ne éljék fel azokat a természeti-táji értékeket, amelyek nélkülözhetetlenek a kedvező települési környezet kialakításához.
A fővárosi agglomeráció és a Dunakanyar kiemelt üdülőkörzet fejlesztési feladatait össze kell hangolni a felesleges átfedések és párhuzamosságok elkerülése érdekében.
