daganat:

Teljes szövegű keresés

daganat:
a szervezetben a sejtek, a szövetek rendellenes növekedése, burjánzása növedékek, ún. daganatok képződéséhez vezet. A daganat tehát lényegében a szervezettől függetlenül növekvő szövetszaporulat. Nem tekinthető daganatnak az olyan szövetnövedék, amely pl. gyulladásos behatásokra keletkezik. Daganat a szervezet minden szövetéből és szervéből kiindulhat (adenóma, agydaganat, ajakrák, bőrrák, csontdaganat, emlőrák, érdaganat, fibróma, gégebetegségek, gyomorrák, herebetegségek, kásadaganat, májdaganat, méhrák, méhszájpolip, mióma, nyelőcsőbetegségek, nyelvrák, pajzsmirigydaganat, papillóma, petefészek-betegségek, polip, prosztatarák, rák, szarkóma, szájbetegségek, szemüregdaganat, tömlő, tüdőrák, vizelési zavarok, zsírdaganat). A daganatos növekedés alakja és nagysága különböző lehet. Két formáját szokták elkülöníteni: a jó- és a rosszindulatú daganatot.
A jóindulatú daganat sejtjei, szövetei hasonlítanak a szervezet alapszövetéhez. Növekedésükben ezek a daganatok „tisztelik” a szövetek, szervek határait, rendszerint élesen elkülönülnek környezetüktől. Bár néha óriásira növekednek (mióma), mégsem rosszindulatúak. Ha túl nagyok, működési zavart okozhatnak, ezért eltávolításuk feltétlenül indokolt, már csak azért is, mert a gyógyulás ilyenkor rendszerint végleges.
A rosszindulatú daganatok ezzel szemben eltérnek az anyaszövet sejtjeitől, nem tisztelik a szövetek, szervek határait, belenőnek azokba, sőt a szervezet távoli helyein is megjelenhetnek, ezek az ún. daganatáttétek (metasztázisok) (áttétel). Ezek a daganatok gyorsan nőnek és a bennük keletkező szövetpusztulás miatt felszabaduló anyagok mérgezik a szervezetet. Ezért rendszerint étvágytalansághoz, fogyáshoz, vérszegénységhez vezetnek.
A daganatok keletkezésének oka sok esetben ismeretlen. A kísérletes orvostudomány számos olyan anyagot ismer, amelyek alkalmazása daganatot idéz elő, túlnyomórészt rosszindulatú daganatot. A kátránynak és származékainak a bőrre történő állandó ecsetelése bőrrákot okoz. Vajsárga bevitele kísérleti állatok szervezetébe májrákot idéz elő. Benzpirén, metilkolantrén és sok más anyag kísérleti állatoknak adagolva ugyancsak rosszindulatú daganatokat hoz létre. Ma már a vírusok daganatkeltő hatása sem vonható kétségbe. A kísérleti daganatkutatás számos eredményt hozott. Megállapította egyes anyagok daganatkeltő hatását. Megfigyelte az állandó ingerület és izgalmi állapot nagy fontosságát a daganat keletkezésében. Rámutatott a dohányzás daganat-előidéző voltára. Végleges vélemény azonban valamennyi daganat keletkezésére vonatkozóan még nem alakult ki. Bizonyos azonban az, hogy a daganatkeltő hatásoknak hosszú időn keresztül kell érniük a szervezetet, míg végül maga a daganat megjelenik.
A daganat előfordulása bizonyos életkorhoz kötött, ill. megjelenésük bizonyos korú egyének között gyakoribb, így pl. a fehérvérűség valamennyi életkorban előfordulhat (ezen belül gyermekekben a leggyakoribb rosszindulatú daganat), a rosszindulatú húsdaganat a fiatal, a rák inkább az idősebb egyének megbetegedése. A jóindulatú daganatok egy részének megjelenése a szervezet korral összefüggő állapotához kötött; pl. mióma csak ivarérett korban alakul ki. A kormegoszlás mellett ismert az is, hogy az egyes daganatféleségek népfajtánként, ill. földrajzi tájanként is változnak az előfordulás gyakoriságát tekintve. Ez néha jól ismert tényezőkkel függ össze, sokszor azonban eredete ismeretlen, pl. a fehér emberek között aránylag ritka a májrák, gyakori megbetegedés viszont a fehérjeszegényen táplálkozó afrikai lakosság körében. A gyomorrák egyes keleti országokban ritkább, mint Európában stb.
A rosszindulatú daganatok néha kezdetben jellegzetes elváltozásokat hoznak létre. A daganat kifejlődésére, megindulására, kezdetére utaló állapotok felismerése orvosi szempontból elsőrendű feladat. Ezeket rákmegelőző állapotnak nevezik, és az orvosi munka egyik legfontosabb feladata ezek alapján a daganat keletkezésének megelőzése. Sokszor kisebb műtétek elvégzése válik szükségessé, amikor eltávolítják a daganatos részeket, és mikroszkópos vizsgálattal tisztázható a daganatot megelőző állapot. Ennek azért van jelentősége, mert ilyenkor a gyógyulás még biztosítható, a daganat tovaterjedése és növekedése megállítható. A daganat gyógyításában sebészi beavatkozás, röntgen-, rádiumbesugárzás, ill. izotópgyógyítás, valamint gyógyszeres kezelés jöhet szóba. Alkalmazásuk a korai időszakban a leghatásosabb, ezért fontos a rendszeres rákszűrő vizsgálatok bevezetése.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT