LITVÁNIA
LITVÁNIA
Litván Köztársaság
Lietuvos Respublika (litván nyelven)
Európa
Földrajz: Terület: 65 200 km2. Magyarországnak kb. kétharmada. Fekvés: K-Európa É-i részében a Balti-tenger partján. Szomszédai: Lettország (É), Belarusz (D, K), Oroszország, Lengyelország (Ny). Legmagasabb pont: 284 m. Legjelentősebb folyók: Nemunas, Neris, Nevezia.
Népesség: Lakosság (1995): 3 717 000. Népsűrűség: 57/km2. Etnikai csoportok: litván 81%, orosz 8%, lengyel 7%, belarusz 1,7%, ukrán. Nyelvek: litván (hiv.), orosz, lengyel. Vallások: r. kat. Városi lakosság: 69%. Főváros: Vilnius (1995): 575 700. Városok (19): Kaunas 430 000, Klaipeda 270 000, Siauliai 148 000.
Államforma: köztársaság. Államfő: Algirdas Brazauskas (1993. febr. óta). Kormányfő: Gediminas Vagnorius (1996. nov. óta). Nemzeti ünnep: febr.16.
Gazdaság: Pénznem: litas (4 = 1 USD. GDP(1993):5 Mrd USD, GDP/fő (1993): 1310 USD. Gazdasági növekedés (1993): –16,2%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1990): 2010 km. Közúti hálózat (1990): 43 100 km, ebből burkolt: 34 100 km. Fő kikötő: Klaipeda. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 2,9, rádió: 1,2, telefon: 4,5.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1989): férfiak: 67, nők: 76 év. Csecsemőhalandóság (1989): 10,3‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 81. Egy orvosra jutó lakosok: 218.
A középkorban jelentős állam a cári birodalom széthullásával, 1918-ban szerzi vissza önállóságát. Az 1939-es Hitler–Sztálin paktum eredményeképpen 1940-ben a Szovjetunió része, ám az orosz lakosság aránya a 90-es évekre sem éri el a 10%-ot. A katolikus hagyományú köztárasságban a 80-as évek végére befolyásos szervezetté válik a Szajudisz. Az autonómiát követelő erők egyesülete nyeri az 1990-es választásokat is. Az új parlament kikiáltja a Litván Köztársaságot, elökké választja Vítautas Landsbergis művészettörténészt. Újabb szovjet csapatok érkeznek, több összecsapásra kerül sor. Gorbacsov és a kormány tárgyalásai eredmény nélkül végződnek. A kommunista párt Litván Demokrata Munkáspártra változtatja nevét. 1991-ben a szavazók 90%-a a függetlenségre adja voksát. A nyugati államokat követően a moszkvai Államtanács is elismeri a 3 balti állam függetlenségét. Az országot felveszik az ENSZ-be, bekapcsolódik a helsinki folyamatba, megkapja az Egyesült Államoktól a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt. 1992. jan-ban a lengyel kisebbség védelméről születik lengyel-litván szerződés, amely az átfogó jószomszédsági egyezmény része. Több kormányválság, áremelés után nov-ben a választásokon a volt kommunista Algirdas Brazauskas győz. A parlament elnöke, majd államfő lesz. 1996 novemberében ismét a konzervatív jobboldal győz a választásokon. Landsbergis pártja egy mandátum híján nem szerez abszolút többséget, és ezért a kereszténydemokratákkal alakít koalíciót.
1991 óta az ENSZ tagállama. 1993 óta az Európa Tanács (ET) tagja. 1995 óta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tagja. 1995-ben társulási szerződést írt alá az Európai Unióval.
