KIRGIZISZTÁN
KIRGIZISZTÁN
Kirgizisztán Köztársaság
Kirgiz Reszpublikaszi (kirgiz nyelven)
Ázsia
Földrajz: Terület: 198 500 km2, Magyarországnál kb. 2-szer nagyobb. Szomszédai: Kazahsztán (É, Ny), Üzbegisztán (Ny), Tádzsikisztán (D), Kína (D, K). Legmagasabb pont: Pobeda-csúcs (7439 m). Legjelentősebb folyók: Narin, Csu, Talasz. Legnagyobb tavak: Isszik-Kul-tó, Szong-Köl-tó.
Népesség: Lakosság (1995): 4 476 000. Népsűrűség: 22/km2. Etnikai csoportok: kirgiz 571%, orosz 21,5%, üzbég 12,9%, ukrán 2,5%, tatár 1,6%, német, ujgur, kazah. Nyelv: kirgiz (hiv.). Vallás: muzulmán (szunnita) 70%. Főváros: Pispek (korábban: Frunze) (1991): 627 000. Városok (1990): Os 215 000, Przsevalszk 56 000, Kizil-kaja.
Államforma: köztársaság. Államfő: Aszkar Akajev (1991. okt. óta). Kormányfő: Apasz Dzsumagulov (1993. febr. óta). Nemzeti ünnep: aug. 31.
Gazdaság: Pénznem: szom. GDP (1993): 3,7 Mrd USD. GDP/fő (1993): 830 USD. Gazdasági növekedés (1994): -24,8%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1990): 370 km. Közúti hálózat (1990): 28 400 km, ebből burkolt: 22 400 km.
Egészségügy: Kórházi ágyak (1989): 51 700. Orvosok: 15 800.
A 19. sz.-ban orosz befolyás alá kerülő terület sokáig nem egységes. A Szovjetunióban előbb Kirgiz Autonóm Területként, majd Kirgiz ASZSZK-ként kap szerepet, 1936-tól önálló szovjet tagköztársaság. A köztársaságok szuverenitási nyilatkozatai után utolsóként, 1990 végén fogad el a parlament hasonló döntést. Aszkar Akajevet ekkor közvetve, 1 évvel később általános választásokon nevezik ki elnökké. A moszkvai puccsot követően elrendelik a kommunista párt feloszlatását, kikiáltják a függetlenséget. Bár a parlamentben a volt kommunisták alkotják a többséget, az elnök liberális politikát hirdet. 1992. febr.-ban az elnök bejelenti, hogy a német kisebbség számára kész külön területet adni. 1993 óta stabil az ország helyzete.
1991-től a Független Államok Közösségének tagja. 1992 óta az ENSZ tagállama. 1995 óta az Európai Biztonság és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tagja.
