IZRAEL
IZRAEL
Izrael Állam
Medina Jiszrael (héberül)
Nyugat-Ázsia
Földrajz: Terület: 21 946 km2. Magyarországnak kb. egynegyed része része. Fekvés: A Földközi-tenger K-i végénél. Szomszédai: Libanon (É), Szíria, Jordánia (K), Egyiptom (NY). Felszín: A tengerpart mentén termékeny síkság, ÉK-en hegyvidék, D-en sivatag, K-i határán a világ legmélyebb szárazföldi pontja (Holt-tenger, -397 m). Legmagasabb pont: Har Meron (1 208 m). Legjelentősebb folyó: Jordán. Legnagyobb tavak: Holt-tenger, Kineret-tó.
Népesség: Lakosság: 5 716 000. Életkor szerint: 0–14: 32,4%, 15–59: 55,3%, 60–: 13,3%. Népsűrűség: 220 /km2. Etnikai csoportok: zsidó 82,9,arab, drúz. Nyelvek: újhéber (hiv.), (ivrit), arab (hiv.), angol, jiddis. Vallások: zsidó 81,7 %, mohamedán 14,2%, keresztény 2,3%. Városi lakosság: 92%. Főváros: 1980 óta Jeruzsálem (1993) 567 000. A legtöbb ország Tel-Avivot tekinti fővárosnak 339 400. Városok: Haifa 245 900, Holon 156 700.
Államforma: parlamentáris köztársaság. Államfő: (1993. márc. óta) Ezer Weizman. Kormányfő: (1996. júl. óta): Benjamin Netanjahu. Nemzeti ünnep: változó (1991. ápr. 18., 1992. máj. 7. 1993. ápr. 26., 1994. ápr. 14.)
Gazdaság: Pénznem: új sékel (3,02 = 1 USD). GPD (1993): 73 Mrd USD. GPD/fő (1993): 13 760 USD. Gazdasági növekedés (1994): 6,3%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 6%, ipar és kereskedelem 23%. Export (1991): 11,7 Mrd USD. Főbb exportcikkek: fém, elektronikai ipari termék, csiszolt gyémánt, citrusfélék, textília, vegyipari termék. Főbb exportpartnerek: Egyesült Államok 28%, Nagy-Britannia 7%, Németo. 7%, Belgium 6%. Import (1991): 17 Mrd USD. Főbb importcikkek: nyersgyémánt, gép, berendezés, élelmiszer, energia, ipari nyersanyag. Főbb importpartnerek: Egyesült Államok 19%, Németo. 12%, Belgium 11%, Nagy-Britannia 8%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1990): 575 km. Közúti hálózat (1990): 13 181 km (burkolt). Gépjárművek (1990): személygépkocsi: 803 021, egyéb gépjármű: 161 944. Főbb kikötők: Haifa, Ashdod, Eilat. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 6,9, rádió: 2,2, telefon: 2,1. Napilap (1989): 357/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1991): férfiak: 76, nők: 79 év (csak zsidó lakosságra vonatkozik). Születés (1991): 22,0%o. Halálozás (1991): 6,0 %o. Népességnövekedés (1991): 1,5%. Csecsemőhalandóság (1991): 9,0‰.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1991): zsidó 92%, arab 70%. Iskolakötelezettség: 9 év.
Az 1948. máj. 14-én megalakult zsidó állam az arab környezetével vívott 1973-as, negyedik háború után először Egyiptommal egyezik ki: 1978-ban Camp Davidben, Carter amerikai elnök jelenlétében fognak először kezet egymással az izraeli és az egyiptomi vezetők. 1979-ben ezt békeszerződés követi. Ennek értelmében Izrael visszavonja katonáit a Sínai-félszigetről. A nyolcvanas évek elején palesztin és zsidó szélsőségesek támadják egymást. Izrael 1982-ben katonai erővel vonul be Libanonba, hogy az ottani palesztin katonai bázisokat megsemmisítse. Egyéves megszállás után 1985-ig tart a kivonulás, de azóta is többször betörnek izraeli fegyveresek Dél-Libanonba. A 80-as években a Munkapárt, élén Simon Peresz, és a Likud-tömb, élén Jichak Samir felváltva kormányoz. 1987 végétől a megszállt övezetekben – Gáza, Ciszjordánia – a palesztin lakosság tüntetésekbe kezd. Az izraeli katonaság megtorlása óta többször fellángolnak a harcok a kődobáló palesztinok és a fegyveres izraeliek között. 1988-ban Samir győz a választásokon, Peresz háttérbe szorul. A kisebbségi kormányban nagy szerephez jutnak a pici, szélsőséges vallási pártok, a kabinet radikálisan palesztinellenes. A BT többször elítéli az izraeliek fellépését a megszállt területeken. 1991-ben, az Öböl-háború idején az iraki rakétatámadások keltenek feszültséget. Több százezer szovjet zsidó bevándorlása új helyzetet teremt az országban. A Szovjetunió és Izrael újra felveszi a diplomáciai kapcsolatokat. Közel-keleti békekonferenciák kezdődnek Madridban, majd Washingtonban, amelyek a ki-kiújuló belső feszültségek miatt többször elakadnak. Az előrehozott választásokon 1992. jún.-ban a Munkapárt győz, Jichak Rabin az új kormányfő, koalícós kabinet élén. Több engedményt tesz a palesztinoknak, pl. építési megbízások törlése a megszállt területeken. Bush amerikai elnök jóváhagyja a sokáig vitatott 10 Mrd dolláros hitelgaranciát. Dec.-ben egy izraeli katona meggyilkolása után a kormány 400 palesztint, állítólag a szélsőséges Hamász palesztin szervezet tagjait deportálja a libanoni határra. Visszatértükről folyik a vita 1993 elején, miközben újra indulnak a békepuhatolózások: Szíria is hajlik a kompromisszumra a Golán-magaslatot illetően. Márc.-ban a Munkapárt politikusát, Ezer Weizmant választja államfővé a knesszet, a parlament. Rabin kormányfő megállapodik Arafattal a megszállt területekről való fokozatos kivonulásról és palesztin önkormányzat alakításáról. Rabint egy izraeli szélsőséges meggyilkolja 1995-ben. Netanjahu, 1996-ban megválasztott miniszterelnök és az ugyancsak 1996-ban Palesztin Hatóság elnökévé választott Jasszer Arafat között megkezdődnek a tárgyalások.
1949 óta az ENSZ tagja.
