FÜLÖP-SZIGETEK
FÜLÖP-SZIGETEK
Fülöp-szigeteki Köztársaság
Republika Ng Pilipinas (filippínó nyelven)
D–K Ázsia
Földrajz: Terület: 300 000 km2. Magyarországnál több mint 3-szor nagyobb. Fekvés: 7000 szigetből álló csoport Ázsia DK-i partvidékénél. Felszín: A szigetcsoporton 3000 m magasságig emelkedő vulkanikus hegylánc vonul végig, ma is működő vulkánokkal. Alföld csak Luzon- és Mindanao-szigeten. Legmagasabb pont: Mount Apo (2954 mm Mindanao). Legjelentősebb folyók: Cagayan (Luzon), Agusan, Kabacan (Mindanao).
Népesség: Lakosság (1994): 67 038 000. Életkor szerint: 0–14: 39,0%; 15–59: 56,2%; 60–: 4,8%. Népsűrűség: 202/km2. Etnikai csoport: filippínó 40%. Nyelvek: filippínó (tagalog) (hiv.), 76 más maláj–polinéz nyelv. Vallások: r. kat. 84%, protestáns 3,5%, mohamedán 5%. Városi lakosság: 43%. Főváros: Manila (1990): 1 601 234. Városok (1990): Quezon City 1 666 766; Davao 849 947.
Államforma: köztársaság. Állam-és kormányfő: Fidel Ramos (1992. jún. óta). Nemzeti ünnep: jún 12.
Gazdaság: Pénznem: fülöp-szigeteki peso (24,4 = 1 USD). GDP (1993): 54,5 Mrd USD. GDP/fő (1993): 830 USD. Gazdasági növekedés (1994): 4,5%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1991): 7. Adósságszolgálat az export %-ában (1991): 23. Adósság/fő (1991): 508 USD. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1990): 2. Fogyasztói árváltozások (1991): 18%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 47%; ipar és kereskedelem 20%. Export (1991): 8,84 Mrd USD. Főbb exportcikkek: ruha, elektromos berendezés, elektronika, réz, hal, kókusz. Főbb exportpartnerek: Egyesült Államok 38%, Japán 20%, Németo. 6%, Hollandia 4%. Import (1991): 12,05 Mrd USD. Főbb importcikkek: kőolaj, gép, berendezés, közlekedési eszköz, fémek. Főbb importpartnerek: Egyesült Államok 20%, Japán 19%.
Közlekedés: Vasúti hálózat: 1027 km. Közúti hálózat (1990): 160 560 km; ebből burkolt: 30 960 km. Gépjárművek (1990): 1 620 242. Főbb kikötők: Cebu, Manila, Iloilo. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 8,8; rádió: 7,5; telefon: 6,5. Napilap (1985): 44/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1991): férfiak: 62; nők: 67 év. Születés (1991): 29,0‰. Halálozás (1991): 7,0‰. Népességnövekedés (1991): 2,2%. Csecsemőhalandóság (1991): 54,0‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 683. Egy orvosra jutó lakosok: 1062.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1989): 88%. Iskolakötelezettség: 6 év.
A spanyoloktól az amerikaiak által elhódított szigetek 1946. júl. 4-én nyerik el függetlenségüket, bár az amerikai támaszpontok továbbra is fennmaradnak. 1965-től Ferdinand Marcos kormányoz, miközben keresztények és mohamedánok többször összecsapnak egymással. A rendszer ellenzéke 1980 után megerősödik. Vezetőjét, Benigno Aquinót azonban meggyilkolják, amint a száműzetésből hazatér. Az 1986-os választásokra az ellenzék jelöltje Corazón Aquino, az özvegy. A választások után Marcos elhagyja az országot, bár egy ideig győztesnek kiáltja ki magát. Aquino elnökségének első évében 4 katonaipuccs-kísérletet hajtanak végre, később még háromszor próbálkoznak az ellenzéki katonák. Nem jön létre tartós béke a kommunista gerillákkal, akadozik a földosztás, de Aquinót újabb választások is megerősítik tisztségében. 1991-ben a Pinatubo vulkán kitörése miatt félmillió ember menekül a hamueső elől. Hazatér Imelda Marcos, az 1989-ben elhunyt exelnök felesége. 1992 májusában az elnökválasztásokon Fidel Ramos, Aquino jelöltje, a korábbi védelmi miniszter győz Imelda Marcosszal szemben. Júl.-ban amnesztiát hirdet a gerillák számára, és legalizálja a kommunista pártot. Az amerikai támaszpontok bezárásáról többéves vita után jön létre egyezmény, megkezdődik a kivonulás. 1993-ban újabb vulkánkitörések okoznak gyászt.
1945 óta az ENSZ tagállama.
