Augusztus 30.
Augusztus 30.
– Iraki támadás a kurdok ellen. Az iraki hadsereg 40 ezer katonával, harckocsikkal és tüzérségi lövegekkel behatolt az ország 36. szélességi körtől északra eső, berepülési tilalom alatt álló, kurdok lakta területére. Ezzel Szaddám Huszein első ízben intézett komoly kihívást azzal a biztonsági rendszerrel szemben, amelyet az 1991-es Öböl-háború után az USA vezette nemzetközi koalíció állított fel. Az iraki csapatok segítségével a Maszúd Barzáni vezette Kurdisztáni Demokrata Párd (KDP) fegyvereseinek egy időre sikerült elfoglalniuk a rivális kurd mozgalom, a Dzsalál Talabáni által irányított Kurdisztáni Hazafias Szövetség (PUK) területeit. Megtorlásként Washington két alkalommal rakétákkal támadta az iraki fegyveres erőknek az ország déli részén lévő állásait, egyúttal majdnem Bagdadig kiterjesztette a déli légitilalmat. Ugyanebből a megfontolásból az USA megtorpedózta az ENSZ és Irak között májusban, az embargó részleges enyhítéseként létrejött megállapodást, amelynek értelmében Bagdad fél év alatt 2 milliárd dollár értékben adhatna el külföldön olajat, de a bevételből csak alapvető ellátási cikkeket vásárolhatna. A lakosság nyomorúságos helyzete ellenére Szaddám Huszein hatalma töretlennek látszik: a megbocsátás reményében februárban állítólag önként visszatért a diktátor Jordániába dezertált két veje, akiket aztán egy rejtélyes tűzharcban nyomban le is lőttek, a márciusi választásokon pedig a mandátumok túlnyomó többségét természetesen az uralkodó Baath-párt szerezte meg. December elején végül hatéves szünet után mégis megindulhatott az olajexport.
