1992
1992
Január 2. – A tényleges kormányfő, Jegor Gajdar nevével fémjelzett radikális gazdasági reform kezdete: Jelcin rendelete felszabadítja az árakat. Csak egyes alapvető élelmiszerek, üzemanyagok, gyógyszerek, a közlekedés és a távközlés maradnak hatósági árkategóriában. Egyidejűleg megkezdődik a privatizációs program első szakasza, amely a kiskereskedelmet és a szolgáltatásokat érinti. – A súlyos élelmiszerhiányon a nagyvárosokba irányított, külföldről érkező humanitárius segéllyel próbálnak enyhíteni.
Január 6–7. – Az ortodox karácsony hosszú évtizedek után ismét állami ünnep és munkaszüneti nap.
Január 23. – Jelcin rendelete lehetővé teszi vállalatok és magánszemélyek számára, hogy külön engedély nélkül folytassanak felvásárló és kereskedő tevékenységet. A szabadkereskedelem bevezetése nyomán utcai árusok és butikusok hada lepi el az orosz városok legforgalmasabb pontjait.
Február 1–2. – A Tatár Autonóm Köztársaság fővárosában, Kazanyban megtartja első ülését a nemzeti radikális mozgalmat képviselő ún. Össztatár Kurultaj. Ezen kikiáltják Tatarsztan függetlenségét és az ENSZ BT-hez fordulnak, hogy a világszervezet fogadja őket a tagjai sorába. A Tatár Legfelsőbb Tanács febr. 7-én született határozata nem ismeri el a párhuzamos hatalmi szerv döntését, de elfogadja a köztársaság új nevét. A nemzeti radikálisok által javasolt félhold és hétágú csillag helyett a szárnyas párducot teszi a köztársaság új címerévé.
Február 12. – A gazdasági reform radikalizmusát határozottan ellenző Alekszandr Ruckoj alelnök feladatkörét Jelcin a mezőgazdaság irányítására szűkíti.
Február 13. – Az orosz parlament ratifikálja a SZU és Kína között 1991. máj.-ban aláírt és a 2 ország között húzódó határvonalat rögzítő szerződést.
Február 19. – Az Orosz Központi Bank 10%-kal felértékeli a rubelt az amerikai dollárhoz képest, így egy dollár 100 rubelt ér.
Február 23. – A fegyveres erők napján Jelcin politikája ellen Moszkva központjában tüntető, kommunista és nacionalista jelszavak alatt felvonuló tömeg összecsap a karhatalommal. A kézitusának mindkét oldalon sebesültjei maradnak.
Február 28. – Pretoriában a Dél-afrikai Köztársaság és Oroszország diplomáciai kapcsolatot létesít egymással.
Március eleje – Az Állami Statisztikai Hivatal jelentése szerint 1992 első 2 hónapjában az ipari termelés 13,5, a hústermelés 24, a gabonatermelés 35, a tejtermelés 45%-kal esett vissza az előző évhez képest.
Március 7. – Jelcin rendelete szabadárassá nyilvánítja az alapvető élelmiszereket.
Március 12. – A csecsen parlament elfogadja az alkotmányt, amely önálló és független államnak nyilvánítja a kaukázusi köztársaságot.
Március 15. – Nyikolaj Travkin, az antikommunista Oroszország Demokrata Pártja vezetője és a reformkommunista Alekszandr Ruckoj, a Szabad Oroszország Néppárt elnöke együttműködési egyezményt ír alá. Mindketten elítélik az ország dezintegrációját elősegítő és Nyugat-barát Gajdar-kabinet tevékenységét.
Március 16. – A volt szovjet köztársaságok közül utolsóként Oroszország is úgy dönt, hogy létrehozza saját nemzeti hadseregét.
Március 17. – A Moszkva környéki Voronovóban ülésezik a volt szovjet népi küldöttek VI. kongresszusa, amelyen azonban csak 217 képviselő és 150 meghívott vesz részt. Az elnökségbe a szervezők részéről bekerül Szazsi Umalatova, Viktor Alksnis, Albert Makasov, Roj Medvegyev. A SZU helyreállítását és Jelcin eltávolítását követelő egyesült kommunista és nacionalista ellenzék este Moszkvában 100 ezer embert vonzó Össznépi Gyűlést tart. A demokratikus sajtója vörös-barna fenyegetésről kezd cikkezni.
Március 21. – Az orosz Alkotmánybíróság tiltása ellenére népszavazást rendeznek Tatarsztanban arról, hogy a köztársaság „legyen-e nemzetközi jogi személy”. A 81,6%-os részvétel mellett megtartott referendumon a voksolók 61,4%-a igennel válaszol.
Március 27–28. – Krasznojarszkban ülésezik a Szibéria területén működő működő különböző szintű tanácsi szervek képviselőinek egyesített kongresszusa. A független és önálló, egy vagy több szibériai államot kívánó radikálisok kisebbségben maradnak, de a testület így is arról dönt, hogy az itteni régiók gazdasági és közigazgatási önállóságát jelentősen növelni kell a Központ rovására azért, hogy a másik megőrzött „gyarmati függést” meg lehessen szüntetni.
Március 31. – Másfél éves előkészület után az Oroszországot alkotó autonóm köztársaságok és egyéb területi-közigazgatási egységek (Moszkva, valamint Szentpétervár is) képviselői a Kremlben ünnepélyes külsőségek közepette aláírják a föderáció megújításáról szóló szerződést. Az új szövetségi szerződés nagyobb önállóságot biztosít a tagköztársaságoknak. Szabadon rendelkezhetnek természeti kincseikkel, önálló külkereskedelmet és külpolitikát folytathatnak. Tatarsztan és a Csecsen Köztársaság nem írja alá a dokumentumot, Baskortosztan (Baskíria) pedig kedvezőbb feltételekkel külön szerződést köt.
Április 6–21. – Moszkvában tanácskozik az oroszországi népi küldöttek VI. kongresszusa. Erős kormányellenes blokk alakul ki a nacionalista és kommunista frakciók egyesüléséből. Legismertebb vezetőjük Szergej Baburin. Támogatja őket a házelnök, Ruszlan Haszbulatov is. Céljuk a radikális reformok erőltetése helyett a központi irányítás ideiglenes visszaállítása, a fokozatosság elvének betartása a rendszerváltás során. A kongresszusi küldöttek többsége a végrehajtói hatalom rovására a törvényhozás jogkörét akarja növelni. Nagy küzdelem után ideiglenesen Jelcin kezében hagyják a kormány feletti ellenőrzést. Megvitatják az új alkotmány tervezetét, amelynek kapcsán 2 ellentétes álláspont alakul ki: prezidenciális vagy parlamentáris demokrácia legyen-e Oroszországban. A döntést későbbre halasztják. Elvetik a föld adásvételét engedélyező alkotmánymódosítási javaslatot.
Április 8. – Jelcin rendelete értelmében a kormánytisztviselőknek tilos üzleti tevékenységet folytatni vagy pénzért tanácsot adni. A szigorú intézkedések ellenére a korrupció tovább virágzik az ország életének minden területén.
Április 17. – A kormány 5-szörösére emeli a benzinárakat.
Április 20.–május 16. – Egészségügyi dolgozók országos sztrájkja béremelési követelésekkel, amelyhez egyes helyeken a pedagógusok is csatlakoznak.
Április 30. – Moszkvában megalakul a Megújulás Összoroszországi Szövetség. Vezetői: Arkagyij Volszkij és Alekszandr Vlagyiszlavlev, a Gyáriparosok és Vállalkozók Szövetsége elnöke és helyettese. A befolyásos szervezet az állami nagyipar irányítóinak tömörülése. Programjuk a lassú és fokozatos reformokra, az átmeneti időszakban az erős központi irányítás megőrzésére épít.
Május 7. – A kormány felszabadítja a szeszes italok árát. – Oroszország felvételi kérelemmel fordul az Európa Tanácshoz, de csak különleges meghívotti státust kap.
Május 14. – Megalakul a Gazdasági Szabadság Pártja, amely az üzleti és kereskedelmi élet újonnan vállalkozóvá vált képviselőit tömöríti. Elnökei Konsztantyin Borovoj, a moszkvai nyersanyag- és árutőzsde volt igazgatója, valamint Szvjatoszlav Fjodorov neves orvosprofesszor.
Május 15. – A Független Államok Közössége államfőinek tanácskozása Taskentben egy kollektív biztonsági rendszer létrehozásáról. A szoros katonai szövetséget Ukrajna, Moldova és Türkménia ellenzi.
Május 18. – Jelcin Pavel Gracsov hadseregtábornokot nevezi ki honvédelmi miniszternek.
Május 25. – Moszkvában a FÁK területileg 2 legnagyobb köztársaságának vezetői, Jelcin orosz és Nazarbajev kazah elnök 25 évre szóló államközi szerződést ír alá egy szoros katonai és politikai szövetségről. Megegyeznek a közös határvonal sérthetetlenségében (Kazahsztán északi részén kompakt tömbben orosz ajkú lakosság él), és a bajkonuri űrrepülőtér közös használatában.
Május 29. – A szentpétervári Péter-Pál-erődben lévő Romanov-kriptában örök nyugalomra helyezik az ápr. 21-én Miamiban elhunyt 74 éves Vlagyimir Kirillovics nagyherceget, aki 1938 óta az orosz trón örökösének számított.
Május – Etnikai és politikai indíttatású zavargások Dagesztánban.
Június 1. – Oroszország az IMF tagja. Csatlakozási kvótája (4 milliárd dollár) kevesebb, mint az amerikai arány egynegyede. – Az év eleje óta tartó gyorsuló ütemű infláció következményeként az állam tartozása a lakosságnak (munkabérek, nyugdíjak stb.) eléri a 150 milliárd rubelt, azaz a forgalomban lévő készpénz 42,8%-át. A bankjegynyomda új, nagy címletek kibocsátásával csak a nyár közepétől képes az infláció ütemének követésére.
Június eleje – Jelcin első visszalépése a radikális reformpolitikától: a centrista ellenzék nyomására miniszterelnök-helyettessé nevezi ki Vlagyimir Sumejkót, Georgij Hizsát és Viktor Csernomürgyint, akik a hadiipari komplexum és a nagyvállalati vezetők támogatását élvezik. Ezzel a kormányon belül Gajdar befolyása erősen csökken, Sohin és Burbulisz a háttérbe szorul.
Június 15–18. – Borisz Jelcin hivatalos látogatása az Egyesült Államokban. George Bush elnökkel aláírják az orosz–amerikai partneri viszonyról és barátságról szóló Washingtoni Chartát, megállapodnak a hadászati rakétákon elhelyezett nukleáris robbanófejek számának kétharmaddal történő csökkentésében, az interkontinentális ballisztikus rakéták leszerelésében.
Június 16. – Oroszországot felveszik a Világbankba. Az alaptőkéhez történő 2,99% hozzájárulásával a szervezet 7. legjelentősebb tagja lesz.
Június 21. – Alakuló kongresszusát tartja a Polgári Szövetség nevű blokk Moszkvában. Tagjai a Travkin-féle Oroszország Demokrata Pártja, a Ruckoj vezette Szabad Oroszország Néppárt, a Volszkij irányította Megújulás Összoroszországi Szövetség, a Váltás – Új Politika nevű parlamenti frakció, az Ipari Szövetség, a Gyáriparosok és Vállalkozók Szövetsége. A blokk a mérsékelt gazdasági reformokért, a FÁK politikai megerősítéséért, az egységes posztszovjet gazdasági térség megteremtéséért küzd. Jelcin iránt lojalitásukat fejezik ki, de a Gajdar-kabinettel szemben ellenzékben lévőnek tekintik magukat. A kormányt támogató Demokratikus Oroszország Mozgalom, és a nacionalista-kommunista ellenzék között a politikai spektrum közepére kerülnek.
Június 23. – A Szocsi közelében lévő Dagomiszban Jelcin orosz és Kravcsuk ukrán elnök szerződést ír alá a 2 ország viszonyáról és az év eleje óta húzódó, a fekete-tengeri volt szovjet flotta sorsát eldöntő kompromisszumról. (Korábban mindkét fél magának követelte a flottát).
Június – Az év első felében regisztrált bűntények száma 60%-kal meghaladja az előző évi mutatókat.
Július 1. – Az orosz központi bank egységes árfolyamrendszert vezet be a rubel konvertibilitásának előkészítésére. Az egységes kezdő árfolyam 125,26 rubel/1 dollár. A rubel értéke ettől kezdve folyamatosan zuhan.
Július 7.–szeptember 30. – Az orosz parlament kommunista képviselőinek keresete alapján az orosz Alkotmánybíróság az SZKP és az OKP betiltására vonatkozó elnöki rendeletet vizsgálja. Jogosnak ismeri el az állampárt csúcsszerveinek betiltását, de alkotmányellenesnek ítéli a rendelet alapszervezetekre vonatkozó részét.
Július 28. – Az orosz parlament úgy dönt, hogy megengedhetetlen a Kuril-szigetek déli csoportjának visszaadása Japánnak. Emiatt Jelcin arra kényszerül, hogy elhalassza a szept. 13–16-ra tervezett tokiói utazását.
Július 29. – A Chile moszkvai nagykövetségén töltött 232 nap után Erich Honeckert kitoloncolják Oroszországból.
Augusztus 4. – A dél-afrikai De Beers cég kizárólagos jogot szerez a kelet-szibériai Jakutia (Szaha Köztársaság) ékszergyémántjainak külföldi piacokon történő értékesítésére. Megállapodnak évi 100 ezer karátnyi gyémánt közös bányászatában is. (A jakut–orosz megállapodás szerint a területén kibányászott gyémánt 10%-a felett Jakutia szabadon rendelkezik. Jakutia termeli az orosz gyémánt 99,8%-át, ami a világtermelés 11,6%-a.)
Szeptember 10. – Részlegesen felszabadítják az energiahordozók árait.
Szeptember 22. – Jegor Gajdar ügyvezető orosz kormányfő az ország helyzetéről adott parlamenti beszámolójában közli, hogy 1992 első 8 hónapjában 16,6%-kal esett vissza a termelés szintje. A fogyasztói árszínvonal az 1 évvel ezelőttinek 15,6-szerese, miközben a fizetések csupán 10-szeresükre nőttek. A lakosság fogyasztásának szerkezete és színvonala az 1970-es évek szintjének felel meg. A szegénységi küszöb alá 13 millióan (8%) kerültek. (Más források a létminimum környékén élőkhöz az ország lakosságának kb. 93%-át sorolják, megemlítve azt, hogy ez az arány a reformkurzus megkezdése előtt 25% volt.) Az állami költségvetés hiánya 800 milliárd rubel. Ezzel a kormány a deficit finanszírozhatóságának határához érkezett.
Október 1. – Második szakaszába lép az orosz privatizációs program, amely most az ipari vállalatokat érinti. Az ún. népi privatizáció azzal kezdődik, hogy az év végéig minden orosz állampolgár 10 ezer rubel értékű utalványt kap. Ezekért a tulajdonos részesedést szerezhet a privatizálásra kijelölt vállalatokban.
Október 6. – A moszkvai valutatőzsdén újabb rekordmélységbe zuhan a rubel árfolyama: 1 dollár már 342 rubelt ér.
Október 24. – Moszkvában alakuló gyűlését tartja a mintegy 40 kommunista és nacionalista szervezetet, valamint parlamenti frakciót egyesítő Nemzeti Megmentési Front, amely Jelcin ultraradikális ellenzéke. A vezetőség legismertebb tagjai: Szergej Baburin, Albert Makasov, Ilja Konsztantyinov, Mihail Asztafjev, Viktor Anpilov, Gennagyij Zjuganov.
Október 29. – Az orosz nemzeti kisebbséggel szemben Észt- és Lettországbn alkalmazott diszkrimináció miatt Jelcin elrendeli a Baltikumban állomásozó volt szovjet haderő kivonásának ideiglenes felfüggesztését.
Október vége–november eleje – Oszét–ingus összecsapások Vlagyikavkaz környékén az egykor ingusok lakta területekért, ahonnan 1944-ben erőszakkal kitelepítették az őslakókat. Rendkívüli állapotot vezetnek be az Oroszországhoz tartozó Észak-Oszétiában. (Dél-Oszétia Grúzia része.)
November 6. – A tatár parlament Kazanyban elfogadja az új alkotmányt. Ebben a nemzetközi jog alanyának nyilvánítják a köztársaságot, de kijelentik, hogy később megfogalmazandó feltételek alapján Tatarsztan unióban marad Oroszországgal.
November 10. – Az orosz valuta árfolyamának esése átlépi a „pszichikai” küszöbnek tekintett 400 rubel/1 dolláros értéket.
November 10–11. – Borisz jelcin Londonból hazafelé Budapesten tárgyal.
November vége – A népi küldöttek kongresszusára készülődő Jelcin, hogy megvédje a reformkormány kulcsfiguráit, meneszti a kommunista-nacionalista ellenzék által támadott néhány más, meghatározó pozicíóban lévő emberét. Gennagyij Burbulisz államtitkárt, Mihail Poltaranyin sajtóminisztert és Jegor Jakovlevet, a központi (osztankinói) tv elnökét.
December 1–14. – Moszkvában ülésezik az oroszországi népi küldöttek VII. kongresszusa. A Ruszlan Haszbulatov házelnök mögé felsorakozott többség megszavazza a szabadpiaci reformok bevezetésének lassítását. Megbuktatják Jegor Gajdar muiniszterelnököt. Az új kormányfő Viktor Csernomürgyin. Kötelezik az államfőt, hogy a honvédelmi, a nemzetbiztonsági, a belügy- és a külügyminiszter kinevezésekor a törvényhozással összhangban döntsön. Nem sikerül azonban több élesen kritizált miniszter (köztük a külügyeket irányító Kozirev) lemondását elérni. Az új alkotmány kérdésében sem születik döntés. Helyette 1993. ápr.-ra népszavazást írnak ki az alkotmánytervezet alapelveiről.
December 8. – Oroszország hivatalosan kéri a Párizsi Klubtól az 1993-ban kifizetendő közel 34 milliárd dollárnyi adósságának 10 éves átütemezését.
