1921
1921
Március 17. – A nemzetgyűlés hosszas viták után elfogadja az ún. márciusi alkotmányt. E szerint a parlament (szejm) kétkamarás: nemzetgyűlés – szenátus. Mindkét kamara megbízatása 5 évre szól. Köztársasági elnököt 7 évenként választanak. A mindenkori minisztertanács tagjait a köztársasági elnök nevezi ki a nemzetgyűlési képviselők többségi támogatásával. Az alkotmány deklarálja a demokratikus jogokat, a lelkiismereti és vallásszabadság védelmét, a kisebbségek (beloruszok, ukránok) jogait.
Március 18. – A lengyel-szovjet kérdéseket a Rigában megkötött békeszerződés rendezi, ennek értelmében Nyugat-Ukrajna és Nyugat-Belorusszia területei Lengyelországnak jutnak. A békekötéssel kb. 6 millió ukrán és 2 millió belorusz lakos is a lengyel államhoz kerül. Így Lengyelország keleti határa a Curzon-vonaltól kb. 200 km-rel távolabb kerül (Zbrucz folyó).
Március 20. – Népszavazás Felső-Sziléziában a terület hovatartozásáról. A szavazók 40%-a Lengyelország mellett dönt.
Május 2.–június 25. – Kitör a 3. sziléziai felkelés, általános sztrájk kíséretében. Véres harcok a németek és a lengyelek között. A Népszövetség a felkelés után felosztja Felső-Sziléziát: Lengyelország megkapja a felső-sziléziai ipari körzet nagy részét.
Az év folyamán – A megtartott népszámlálás adatai szerint a lakosság megoszlása a következő: lengyel 68%, ukrán 17,3%, belorusz 3,9%, német 3,6%, zsidó 7,2%.
