1918
1918
Január 8. – Woodrow Wilson amerikai elnök nevezetes 14 pontos békejavaslatában olyan „független lengyel állam” létrehozását követeli (13. pont), amelynek szabad és biztosított kijárata van a tengerhez.
Január 18. – Vasutassztrájk Lwówban.
Január 18. – A kenyéradagok csökkentése miatt sztrájkok és tömegtüntetések Galíciában, Krakkóban és Tarnówban.
Január 19–20. – A Lengyel Szocialista Párt baloldala és a Lengyel Királyság és Litvánia Szociáldemokráciája szervezésében sztrájkok Varsóban és a dabrowai bányavidéken.
Február – Szovjet-Oroszország elismeri Lengyelország függetlenségét.
Január–március – Az antant hadviselő felek elismerik a Lengyel Nemzeti Tanácsot. Franciaországban felállítanak egy – többségében volt lengyel hadifoglyokból álló – 50 ezer fős lengyel sereget, amelyet Haller tábornok parancsnoksága alá rendelnek.
Március 3. – A Németország és Szovjet-oroszország között Breszt-Litovszkban (Brzesć) aláírt békeszerződés értelmében Lengyelország egy része több más, Oroszország fennhatósága alatt állt területtel együtt német uralom alá kerül.
Augusztus 29. – Szovjet-Oroszországban a Népbiztosok Tanácsa hatályon kívül helyez minden olyan szerződést, amely a lengyel területek meghódításával kapcsolatos, és melyeket Oroszország aláírt, továbbá elismeri a lengyel nemzet jogát a függetlenséghez.
Október 1. – Sztrájk a dabrowai bányavidéken; csak 3 hét múlva, bizonyos szociális követelések teljesítése után ér véget.
Október 14. – A Lengyel Szocialista Párt kiáltványában meghirdeti a nagybirtokok és a nagyipar „fokozatos” és következetes államosítását. A párt galíciai és sziléziai vezetője, Ignacy Daszyński tárgyalásokat kezd a régenstanáccsal a hatalomról.
Október 14–16. – A Lengyel Szocialista Párt frakciója általános sztrájkra szólít fel. Célja a kompromittált régenstanács lemondatása, Piłsudski kiszabadítása fogságából, törvényhozó nemzetgyűlés (szejm) összehívása.
Október 23. – A régenstanács a németek beleegyezése nélkül új kormányt nevez ki.
Október 27. – A kormány rendelete a honi lengyel hadsereg felállításáról.
Október 28. – Krakkóban megalakul a Lengyel Likvidációs Bizottság (PKL); elnöke Wincenty Witos. A bizottság átveszi Krakkóban a hatalmat, és megkezdi az osztrák közigazgatás felszámolását.
Október–november – Cieszyn (Teschen) környékén megalakul a Cieszyni Hercegség Nemzeti Tanácsa.
November eleje – Nagy-Lengyelországban létrejön a demokrata többségű Népi Főtanács (ennek volt elődje az 1918. júl.-ban megalakult Központi Honpolgári Bizottság).
November 5. – Lublinban (Varsóban nov. 11-én, Lódzban nov. 13-án) megalakul a Lengyel Királyság és Litvánia Szociáldemokráciája és a Lengyel Szocialista Párt Baloldala kezdeményezésére a Munkásküldöttek Tanácsa.
November 6. – Tarnobrzegben létrejön – a Lengyel Likvidációs Bizottság által el nem ismert – Tarnobrzegi Köztársaság, mely a nagybirtokok és erdők felosztását, a földesúri hatalom likvidálását tüzi ki célul.
November 6–10. – A dąbrowai medencében megalakítják a Munkástanácsot és a Vörös Gárdát.
November 7. – Lublinban Ignacy Daszyński vezetésével megalakul a Lengyel Köztársaság ideiglenes népi kormánya. Belügyminiszter Stanisław Thungut, hadügyminiszter Edward Rydz-Smigły, a Piłsudski által létrehozott Lengyel Katonai Szervezet (POW) főparancsnoka. A kormány bejelenti a régenstanács feloszlatását, a köztársaság megalakítását, és demokratikus választásokat, társadalmi reformokat ígér.
November 10. – A német fogságból kiszabadult Piłsudskit a Lengyel Szocialista Párt és a már feloszlatott régenstanács is mint a „gondviselés férfiúját” köszönti Varsóban.
November 12. – Piłsudski parancsot ad Roja tábornoknak a dąbrowai medencében felállítottVörös Gárda szétverésére.
November 13. – Varsó munkássága általános sztrájkba lép a régenstanács ellen.
November 14. – A régenstanács visszalép, az állami és katonai hatalmat Piłsudskira ruházza. Piłsudski felszólítására lemond a lublini ideiglenes kormány.
November 16–18. – A dąbrowai szénmedence munkástanácsának végrehajtó bizottsága meghirdeti a 8 órás munkanapot. A béreket 100%-kal felemelik.
November 18. – Ignacy Daszyński Jędrzej Moraczewski javára lemond az új kormány megalakításáról. Piłsudski megtartja a teljhatalmú államfő funkcióját. A kormány számos demokratikus reformot vezet be (8 órás munkaidő, társadalombiztosítás stb.), de a parasztság fő követelését, a nagybirtokok felosztását nem teljesíti.
November 23. – Lengyelország az ukránokkal folytatott harcban elfoglalja Lemberget (Lwów).
December 16. – A Lengyel Szocialista Párt Baloldalának és a Lengyel Királyság és Litvánia Szociáldemokráciájának egyesüléséből létrejön Lengyelország Kommunista Pártja (1925-től Lengyel Kommunista Párt).
December 27. – Nagy-Lengyelországban felkelés tör ki a kormány politikája ellen, ezt rövid idő alatt leverik.
December 27–28. – A lengyel csapatok visszahódítják Poznań városát.
December. – Marian Zegota-Jamaszajtis ezredes – a nemzeti demokratákkal együtt – államcsínyt készít elő, a puccs szervezetlenség miatt kudarcba fullad. – Jędrzej Moraczewski kormánya diplomáciai kapcsolatokat létesít Németországgal, amely továbbra is megszállva tartja Nagy-Lengyelországot, Pomerániát, Sziléziát, Varmiát. A győztes hatalmak közül Franciaország csak a Roman Dmowski vezette Lengyel Nemzeti Bizottságot hajlandó elismerni.
