1912
1912
Január eleje – 55 horvát képviselő memorandumban kéri az uralkodótól és Ferenc Ferdinánd trónörököstől a horvát országok (Horvátország, Dalmácia, Isztria, Bosznia-Hercegovina) képviselőinek összehívását, hogy a nagyhorvát országgyűlés szabályozhassa az ország belső viszonyait és az uralkodóhoz fűződő viszonyt.
Január 19. – Slavko Cuvaj az új horvát bán. Ezzel a trónörökös elvetette a horvátok által javasolt trialista programot, Cuvaj kinevezése visszatérés a nyílt abszolutizmushoz.
Március 13. – Szerbia és Bulgária szövetséget köt, majd máj. 12-én katonai egyezményt is.
Március 31. – A király felfüggeszti a horvát alkotmányt válaszul arra, hogy a horvát-szerb koalíció és a jogpártok nem küldenek képviselőt a magyar országgyűlésbe, ezzel megakadályozandó az 1913-ban lejáró pénzügyi egyezmény megújítását. A koalíció pénzügyi önállóságot, általános választójog alapján kiírt választásokat követel. Cuvaj bánt I. Ferenc József királyi biztossá nevezi ki. Felfüggeszti a gyülekezési jogot, bevezeti a cenzúrát.
Május 29. – Görögország csatlakozik Szerbia és Bulgária szövetségéhez, okt. 5-én katonai szerződést köt Szerbiával.
Október 9. – Crna Gora hadat üzen Törökországnak: kezdetét veszi az első Balkán-háború, amely 1913. máj. 30-áig tart.
Október 17. – Törökország hadat üzen Szerbiának és Bulgáriának.
Október 20. – Ljubljanai értekezlet, amelyen létrehozzák a horvát jogpártok és a Szlovén Néppárt közös politikai szervezetét trialista programmal.
November 27. – Törökország kapitulál.
November 28. – Albánia kinyilvánítja függetlenségét. Amennyiben a nagyhatalmak elismerik Albániát, ezzel csökken Szerbia esélye, hogy kijut a tengerre.
