1949
1949
Január 5–8. – Moszkvában Csehszlovákia alapító tagként csatlakozik a KGST-hez.
Február 22–23. – A nemzetgyűlés törvényt fogad el az egységes földműves-szövetkezetek létrehozásáról.
Március 4. – Megalakul az egységessé tett írószervezet, a Csehszlovák Írók Szövetsége.
Március 5. – Megalakul az egyetlen engedélyezett magyar szervezet, a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Egyesülete. A Csemadoknak elsősorban a politikamentesség és az „internacionalizmus” követelményének kell megfelelnie; díszelnökévé Fábry Zoltánt, elnökké az internacionalistaként és kommunistaként ismert Lőrincz Gyulát választják.
Április 16. – Csehszlovákia és Magyarország képviselői barátsági, együttműködési és segítségnyújtási egyezményt írnak alá.
Április 23–24. – Az ország ifjúsági szervezeteit egyesítő konferencián megalakul a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség.
Május 25–29. – Prágában lezajlik a CSKP IX. kongresszusa (a pártnak ekkor 2300000 tagja van), ahol legfőbb feladatként többek között a „szocializmus gazdasági alapjainak megteremtését”, a burzsoázia elleni „szakadatlan poitikai és eszmei harcot”, a szocialista iparosítást, a szövetkezetesítést és a marxista-leninista ideológia terjesztését jelölik meg. A párt elnöke ismét Klement Gottwald, a főtitkár Rudolf Slánský.
Június 10. – Prágában megalakul a „párttal és az állammal együttműködő” egyházi szervezet, a Katolikus Akció.
Június 19. – A római katolikus egyház vezetői a csehszlovákiai politikai fejlődést bíráló pásztorlevelet bocsátanak ki.
Június 21. – Befejeződik a lakosságcsere Csehszlovákia és Magyarország között.
Szeptember 1. – Több mint 4 év szünet után megindul az oktatás az első magyar iskolákban. A kitelepítések miatt katasztrofális a pedagógushiány.
Október 4. – Csehszlovákia felmondja a Jugoszláviával megkötött barátsági szerződést.
December 11–15. – A II. szakszervezeti kongresszuson ismét Antonín Zápotockyt választják a Szakszervezetek Központi Tanácsa élére.
