1945
1945
Január – A szovjet csapatok a Garam-völgy északi részéig jutnak, ahol a németek komoly ellenállást fejtenek ki.
Február 1. – A Szlovák Nemzeti Tanács Kassán mint szlovák nemzeti szervezet kezdi el működését. Febr. 27-én rendeletet ad ki „a németek, magyarok, árulók és a szlovák nép ellenségeinek” mezőgazdasági vagyonáról, amit a rendelet értelmében el kell kobozni és gyorsított eljárással szétosztani.
Március 17. – Beneš és a londoni csehszlovák kormány képviselői a moszkvai kommunista csehszlovák csoporttal és a csehszlovákiai ellenállás képviselőivel egyeztetik az új kormány programját.
Április 4. – A szovjet csapatok bevonulnak Pozsonyba.
Április 5. – A Z. Fierlinger vezette csehszlovák kormány elfogadja a kassai kormányprogramot, amely a cseh-szlovák viszony rendezése mellett a német és magyar kisebbségek felszámolását is célul tűzi ki.
Április 21. – Az amerikai hadsereg cseh területre ér, és máj. 6-án bevonul Pilsenbe (Pizeň).
Április 29–30. – Prágában megalakul a Cseh Nemzeti Tanács. Elnökévé A. Pražákot választják.
Május 2. – A terezini koncentrációs tábor területén a cseh ellenállás 52 vezetőjét kivégzik a németek.
Május 5. – Prágában felkelés tör ki. Fegyveres harcok folynak a rádióért, és közel 1600 barikádról lövik a Prágában rekedt német erőket. Amerikai-szovjet egyeztetés alapján a prágai felkelők segítségére csak szovjet alakulatok sietnek (az amerikai csapatok csak a České Budějovice-Pizeň-Karlovy Vary vonalig nyomulhattak előre).
Május 6. – A csehszlovák kormány Kassáról Pozsonyba költözik át.
Május 9. – A szovjet csapatok bevonulnak Prágába.
Május 10. – A Nemzeti Front kormánya Zdeněk Fierlinger kommunista orientációjú szociáldemokrata politikussal Prágába érkezik.
Május 10–12. – Csehország területén befejeződnek a harcok a menekülő német csapatokkal.
Május 12. – Klement Gottwald minisztereinökhelyettes, a CSKP elnöke rádiófelhívást intéz az ország lakosságához, felszólítva azt a kassai kormányprogram támogatására.
Május 13. – A CSKP lapjában, a Rudé Právóban napvilágot lát az „Új és boldog életért a szabad és demokratikus Csehszlovákiában” c. felhívás.
Május 14. – Fierlinger kormányfő tárgyalásokat folytat a szakszervezetek vezetőivel az egységes szakszervezeti mozgalom helyzetéről és jövőbeli szerepéről.
Május 15. – A csehszlovák kormány első ülése Prágában; ezen többek között a kisebbségi kérdéssel és a nemzeti bizottságokba történő választásokkal foglalkoznak.
Május 18. – Beneš elnök visszaérkezik Prágába.
Május 18. – A CSKP KB prágai ülésén értékelik a legutolsó illegális pártvezetés tevékenységét, a prágai nemzeti bizottságok munkáját, és szervezési kérdésekről tárgyalnak. – A Szlovák Nemzeti Tanács elnöksége megtiltja, hogy magyar nemzetiségű polgárok a politikai pártok tagjai legyenek.
Május 19. – Elnöki dekrétum a „németek, magyarok, árulók és kollaboránsok” vagyonának állami igazgatás alá való helyezéséről.
Május 23. – A csehszlovák kormány a bel-, a had- és a külügyminiszter részvételével hármas bizottságot hoz létre, hogy szervezze meg és hajtsa végre a németek és a magyarok kitoloncolását.
Május 25. – A kormány – többek között – a náci szervezetek vagyonának elkobzásáról, az árulók és a kollaboránsok földbirtokainak felosztásáról tárgyal.
Május 27. – A Csehszlovák Szociáldemokrata Párt akcióbizottságának prágai ülésén a Nemzeti Front bel- és külpolitikájáról tárgyalnak, s megválasztják az új pártvezetőséget, melynek élére Zdeněk Fierlinger kerül.
Május 29. – A kulturális dolgozók Prágában nagygyűlésen nyilvánítják ki, hogy támogatják a Nemzeti Front programját.
Május 30. – Brünnben kezdetét veszi a városban maradt német lakosság (mintegy 20 ezer fő) azonnali erőszakos kitelepítése. A gyalogmenetben útnak indított németek közül számosan nem bírják a megpróbáltatásokat („brünni halálmenet”).
Június 2. – Megegyezéssel zárulnak a kormány és a Szlovák Nemzeti Tanács elnöksége között máj. 31-e óta folyó tárgyalások: a megállapodás rögzíti, hogy az SZNT a szlovák nemzet legfőbb képviselője, s Szlovákia területén a törvényhozás és a végrehajtó hatalom hordozója. A tárgyalásokon körülhatárolják azokat a gazdasági, társadalmi, kulturális és egyéb ügyeket, amelyek központi irányítás alá tartoznak.
Június 7. – Antonín Zápotockýt, a CSKP vezető politikusát a Szakszervezetek Központi Tanácsa elnökévé választják.
Június 8. – A kommunista, a szociáldemokrata és a nemzeti szocialista párt vezető képviselői dokumentumot írnak alá, melyben leszögezik, hogy a közélet valamennyi kérdésében szorosan együtt kell működniük. Megegyezés születik az egységes ifjúsági szervezet, földművesszövetség és egységes szakszervezetek létrehozásáról.
Június 16. – A szlovák kommunisták tanácskozásán állást foglalnak Szlovákia magyaroktól való gyors és határozott megtisztítása mellett.
Június 19. – Elnöki dekrétum a náci háborús bűnösök, az árulók és a kollaboránsok megbüntetéséről, a rendkívüli népbíróságok és a nemzeti bíróság megalakításáról. A dekrétum jogi alapot jelent a magyarüldözés kiszélesítéséhez, számos ártatlanul vádolt magyar lakos elítéléséhez, kiüldözéséhez.
Június 21. – Elnöki dekrétum a németek, a magyarok, az árulók és a kollaboránsok földbirtokainak elkobzásáról és felosztásáról. A felosztás később a földreform első szakaszát jelentette.
Június 26. – Pozsonyban a szlovákiai politikai élet 2 meghatározó pártjának, a Szlovák Kommunista Pártnak és a Demokrata Pártnak a képviselői nyilatkozatban rögzítik: elkötelezettek a kassai kormányprogram, a cseh és a szlovák nemzet egyenjogúsága, a Szovjetunióval való szoros együttműködés és a szlovák nemzeti felkelés iránt.
Június 29. – Csehszlovákia és a Szovjetunió képviselői Moszkvában megállapodást írnak alá Kárpátaljának a Szovjetunióhoz való csatlakozásáról; Csehszlovákia elismeri Kárpátalja „önrendelkezési jogát”, s ezzel jelentősen megkönnyíti a Szovjetunió nagyhatalmi érdekeinek érvényesülését a térségben.
Július 7–8. – Turócszentmártonban tartják a Szlovákia politikai életében vezető szerepet játszó, a kommunista hatalmi törekvésekkel szemben álló Demokrata Párt I. kongresszusát, a párt elnökévé Jozef Lettrichet választják.
Július 17.–augusztus 2. – A győztes nagyhatalmak potsdami konferenciáján jóváhagyják a német kisebbség Csehszlovákiából, Lengyelországból és Magyarországról való kitelepítésének a tervét, ugyanakkor elvetik a csehszlovákiai magyarság kitelepítésének a gondolatát, noha a szláv nemzetállam megteremtésére törekvő Csehszlovákia ilyen irányú törekvéseit a Szovjetunió nagyhatalmi tekintélyének egész súlyával támogatja.
Július 24. – A csehszlovák kormány határozatot hoz Szlovákia fokozott megsegítéséről, mindenekelőtt a közlekedés, az építésügy s a földművelés területén.
Július 31. – Ústí nad Labemben hatalmas erejű robbanás történik az egyik gyárban; a cseh hatóságok által német szabotázsakciónak tekintett katasztrófa ürügy a német lakosság elleni, számos áldozatot követelő pogromra.
Augusztus 2. – Beneš elnök 33. sz. dekrétuma csaknem az összes csehszlovákiai németet és magyart megfosztja állampolgárságától.
Augusztus 11–12. – A Szlovák Kommunista Párt zsolnai konferenciáján Wiliam Širokýt, a sztálini vonal képviselőjét választják az újjáalakított kb elnökévé.
Szeptember 7. – A csehszlovák kormány döntést hoz az ország csatlakozásáról a háborús bűnök üldözésére vonatkozó négyhatalmi egyezményhez.
Október 1. – Elnöki dekrétum az általános munkakötelezettségről.
Október 2. – Megalakul az árulók és a kollaboránsok elítélésére hivatott nemzeti bíróság.
Október 18. – Elnöki dekrétum a prágai és a brünni német főiskolák megszüntetéséről.
Október 18–21. – Prágában megtartják a CSSZDP XX. kongresszusát. Ez kinyilvánítja, hogy a párt szocialista elveket követ, s híve a Nemzeti Fronton belüli együttműködésnek. Ekkor még nem kerül szóba a párt „egyesítése” a CSKP-vel. Elnökké ismét Fierlingert választják.
Október 19. – Elnöki dekrétum az új pénzegység, a csehszlovák korona bevezetéséről, mely felváltja a még mindig forgalomban lévő protektorátusi koronát és a megszűnt Szlovák Köztársaság pénzét.
Október 24. – Beneš köztársasági elnök dekrétumot ír alá a bányák, a kulcsfontosságú ipar, a magánkézben lévő biztosítók és az élelmiszeripar államosításáról. Az államosítás több mint 3 ezer üzemet érint, és rendkívül meggyengíti a nagypolgárság, a külföldi tőke pozícióit.
Október 25. – Elnöki dekrétum az „ellenség vagyonának” elkobzásáról és a nemzeti újjáépítési alap létrehozásáról.
Október 27. – Beneš elnök dekrétuma a nemzet becsülete ellen elkövetett bűnök megtorlásáról (ún. retribúciós dekrétum).
Október 28. – Megkezdi tevékenységét az ideiglenes nemzetgyűlés. Megerősíti Benešt a köztársasági elnök tisztében; a nemzetgyűlés elnökévé Josef David nemzeti szocialista párti politikust választják.
November 4. – Pénzügyi reform a csehszlovák korona megszilárdítása s a financiális viszonyok rendezése céljából.
November 6. – Beneš elnök kinevezi a Nemzeti Front új kormányát, Zdeněk Fierlingerrel az élen.
November 23. – A nemzetközi diákszövetség kongresszusa Prágában a szervezet székhelyévé Prágát választja.
November 22. – Az ideiglenes nemzetgyűlés ratifikálja a Kárpát-Ukrajna Szovjetunióhoz való csatolásáról szóló törvényt.
December 6. – Csehszlovák-magyar kormányközi tárgyalások az ún. lakosságcseréről, ami – a csehszlovák fél szándékai szerint – egyet jelentett volna a magyar kisebbség teljes kitelepítésével, ill. részbeni beolvasztásával. A kérdésben nem születik megegyezés.
December 9. – A Csehszlovák Nemzeti Szocialista Párt konferenciáján jóváhagyják a párt akcióprogramját; a párt élére Petr Zenkl kerül.
