1923
1923
Január 1. – A közigazgatás egységesítése érdekében bevezetik az ún. nagymegyék rendszerét. Ez Szlovákiában a korábbi magyar megyerendszer 16 megyéje helyén 6 „župát” eredményez. A megyerendszer a cseh országrészekben történetileg teljesen előzménytelen, így ott a közigazgatási reform sikertelennek is bizonyul.
Január 5. – Merénylet Alois Rašín pénzügyminiszter ellen.
Március 6. – A nemzetgyűlés törvényt fogad el a köztársaság védelmét szolgáló rendelkezésekről.
Április – Az ellenzéki magyar kisebbségi pártok (Országos Keresztényszocialista Párt, Magyar Nemzeti Párt) közös beadványt juttat el a Népszövetséghez a csehszlovákiai magyarság politikai, kulturális és gazdasági sérelmeiről.
Május 18. – Prágában megkezdi rendszeres adását a csehszlovák rádió.
Augusztus 18. – A csehszlovák-lengyel határviták a Népszövetség Tanácsa elé kerülnek, s ott a hágai nemzetközi bíróság által kidolgozott megoldást szentesítik (1924. márc. 12.). A határvitát a 2 ország 1925. ápr. 23-án Beneš külügyminiszter varsói látogatásakor zárja le.
Október 6. – Több mint 120 ezer bányász sztrájkol a bércsökkentés ellen.
Október 18. – A helyhatósági választásokon a legtöbb szavazatot az agrárpárt, a kommunisták és a néppárt szerzi. Szlovákiában 16,6%-os eredménnyel a Néppárt a legerősebb.
November 15. – A parlamenti választásokon az agrárpárt szerzi a legtöbb szavazatot (13,7%), a második helyen a kommunisták (13,2%), a harmadikon a Cseh Néppárt (9,7%) végez. A Magyar Keresztényszocialista Párt 4 mandátumhoz jut.
November 26. – A kisantant államok jegyzőkönyvben kötelezik magukat, hogy egymás fegyverszállítmányait átengedik országaikon.
December 9. – Ismét A. Švehla vezetésével alakul csehszlovák kormány.
