Snooker (biliárd)
Snooker (biliárd)
A játékos az Indiában szolgáló brit hadsereg ezredese, Neville Francis Fitzgerald Chamberlain 1875-ben találta ki, a „black pool” vagy „pyramids” és a „billiard” játékok variánsaként. (A 3 golyós biliárdot, vagy ahogy nálunk ismerik, a karambol biliárdot 1429-ben Franciaországban XI. Lajos francia király uralkodása alatt találták ki.)
A snookert 1885-ben kezdték játszani Angliában és a mai számolását 1891-ben vezették be. 1916-ban rendezték az első versenyt, és az első profi világbajnokságot 1927-ben tartották. Joe Davis (1901–1978) 15-szörös profi világbajnok volt 1927–40-ig és 1946-ban. Ezt az eredményt a mai napig senkinek sem sikerült elérnie.
A snooker 1955-ben mélypontra került Angliában. A kilábalást Ted Lowe hozta a tv segítségével. Rendszeres snookerműsort szervezett Pot Black címmel és sikerült ezzel az érdeklődést újra felkeltenie. A játék nagyon népszerű lett, a szponzorok sok-sok millió fontot adtak. Népszerűségéből semmit sem vesztve már az egész világot meghódította. Angliában már mintegy 70000 asztalon 7 millió aktív játékos játszik. A legrangosabb eseményt, a profi világbajnokságot minden évben ápr. 15. és máj. 4. között rendezik a sheffieldi Crucible Theatre-ben, de ezen kívül még 20–30 versenyt is rendeznek. Napjainkban a világbajnoki cím mellé kb. 400000 DM pénzdíj is jár. A többi versenyeken a szponzoroktól függően kb. 40–100000 DM-ig terjednek az első helyért járó pénzdíjak.
A snooker napjainkban is változását éli, ugyanis 1991-ben tartottak először snooker-trükklökés és vegyes páros világbajnokságot.
Nyugat-Európában az 1980-as évek második felében terjedt el a játék, de játékosaik tudásszintje meg sem közelíti az angolokét.
Az asztal és a golyók (a profi előírások szerint): a szabvány méretű asztal játékterülete 3500×1750 mm (engedélyezett eltérés ±3 mm) és a padlótól mért legnagyobb magassága 850–875 mm között lehet. 4 sarkában és a hosszabbik oldalak közepén lyukak vannak (6 db), amelyek mérete a Biliárd és Snooker Felügyelő Testület által meghatározottak. A játéktér oldalát gumifalak (mandiner) határolják. Az asztal játéktere zöld posztóval borított. (Egyéb biliárd játékoknál használnak kék, piros, lila színű posztókat, de ennek nincs jelentősége.) A játékhoz 22 db golyó szükséges, amelyek a következők: 15 db piros (1–1 pont), 1–1 sárga (2 pont), zöld (3 pont), barna (4 pont), kék (5 pont), rózsaszínű (6 pont), fekete (7 pont) és a lökőgolyó, a fehér. (A golyók átmérője 52,5 mm, súlyuk egyenlő.) Az asztalnak azt a részét, ahonnan a fehér golyó ellökésével elkezdik a játékot, „fej”-résznek, a vele szemben levő részt pedig „láb”-résznek nevezzük.
A golyók helyzete az asztalon
Az asztalon a fejfaltól 700 mm-re egy vonal van rajzolva (fejvonal vagy alapvonal), ennek fejtéri részére pedig egy 292 mm átmérőjű félkör, amelynek jobb szélére a sárga, bal szélére a zöld és a kettő közötti felezőpontra kerül a barna golyó. Az asztal közepén áll a kék golyó, a lábtér közepén a rózsaszínű golyó, amely mögött 1 mm-re a 15 piros golyó háromszög alakban (a háromszög csúcsa van a rózsaszín mögött) és a lábfaltól 320 mm-re a fekete golyó. A játék kezdetekor a fehér golyót a félkörből lökik ki. (Ha a fehér a játék során leesik valamelyik lyukba, mindig csak a félkörbe tehetik vissza.)
A lökéshez ún. dákót használnak, amelynek a vékonyabbik részén bőr van, melyet minden lökés elött meg kell krétázni, hogy a fehér golyó meglökésekor bizonyos tapadás legyen a felületek között. A játék során a fehér golyót nem mindig a közepén lökik meg, ugyanis ha a golyót felül, alul vagy oldalt lökik, akkor olyan forgást tudnak neki adni, amely a fehér golyót a kívánt helyzetbe fogja mozgatni. A játékban nemcsak az a cél, hogy a golyók a lyukba kerüljenek, hanem az is, hogy a fehér golyó olyan helyen álljon, ahonnan a versenyző ismét le tudja lökni a következő golyót. A dákók általában 425–525 gramm súlyúak, 1470 mm hosszúak és az ún. „spicc”, ahova a bőr van felragasztva, 9–10 mm átmérőjű. Anyaga kőris- vagy jávorfa. A profi dákók 2 részre szétcsavarhatók.
A játék lényege és szabályai:
A játékot 2 vagy 4 játékos (páros játék) játszhatja. A dákóval mindig a fehér golyót kell meglökni és ezzel kell eltalálni egy piros golyót, amelyet be kell küldeni a lyukba. Ha ez sikerült, akkor lökhet a versenyző nagyobb pontértékű golyókra (sárga, zöld stb.). Ha ismét sikerült a lökés, akkor ezt a színes golyót visszateszik a helyére. Ezután ismét piros golyót kell lökni, majd ismét „színeset”. Minden sikeres lökés után a golyók pontértékét összeadják és ez mutatja meg a golyók lelökése után, hogy ki nyerte a játékot. A 15. piros golyó lelökése után még tetszőlegesen választható a 6 színes golyó közül bármelyik, és ez az utolsó golyó visszahelyezendő. Ekkor már csak a 6 különböző színes és a fehér golyó van az asztalon. A lökési sorrend a 2 pontos sárga, a 3 pontos zöld, … 7 pontos fekete. A játékban max. 147 pontot lehet lökni, ekkor minden piros után feketét kell lelöknünk, amely 120 pont és utána a 6 színes, amely 2+3+4+5+6+7, azaz 27 pont. Ezt a maximális pontszámot csak a világranglista élmezőnyében lévő játékosok érik el. A játék során elkövethetők hibák is (pontértékük 4–7 pont között változik): A fehér golyó beesik egyik lyukba: ha 1–4 pontértékű golyók lökésénél hibáznak, akkor 4 pont az ellenfélnek, de ha kéknél, akkor 5, rózsaszínnél 6, a feketénél 7 pont a büntetés. (A további hibáknál is a golyók színétől függ a hibapont, de ha több hibát követ el a játékos egy lökésnél, akkor mindig a magasabb pontértékű hibát veszik figyelembe.) A hiba mértéke a lökni kívánt golyó pontértékével egyenlő (4–7 között), ha a versenyző:
– a fehér golyót egynél többször érinti,
– mindkét lába elemelkedik a földtől;
– a fehér golyó egy golyót sem talál el;
– ugratáskor (a fehér golyó nem hagyhatja el az asztal felületét);
– a fehér nem a bemondott golyót találja el;
– a fehér golyót megtolja (hosszabban érinti a dákó hegyével),
– kilök egy golyót az asztalról,
– kezével vagy ruhájával hozzáér valamelyik golyóhoz.
Minden esetben 7 pont hiba jár az alábbiakért:
– a játékos a piros belökése után nem mondja meg, hogy melyik színűt löki;
– direkt kilövi a golyót az asztalról;
– egymás utáni lökésnél piros golyókat lök;
– fehér helyett más golyóval lök.
A játékos az ellenfél hibára kényszerítésével növelheti pontszámát. Ez akkor fontos, ha az ellenfél több ponttal vezet, mint az asztalon lévő golyók pontértéke. Egyenlő pontszám esetén a fekete golyót visszateszik a helyére, a fehér golyót a félkörbe, és a játék addig tart, amíg valaki belöki a fekete golyót vagy hibát követ el.
A versenyeken fekete nadrágban, mellényben, hosszú ujjú fehér ingben és csokornyakkendővel kell megjelenni és játszani. Mivel az asztal mérete nagy, és a játékosok egyes helyzetekben nem érik el a fehér golyót, segédeszközöket is használhatnak. Ezek lehetnek tartók – „cross rest” (kereszt), „spider” (pók), „extended spider” (meghosszabbított pók) vagy „goose neck” (libanyak) –, amelyek az asztalon lévő kezet pótolják, vagy a dákóhosszabbító, amelyet a dákó végére húznak rá (ezáltal az kb. 50 cm-rel lesz hosszabb).
A snooker profi világbajnokai, 1980–91
1980 Cliff Thoburn
1981 John Spencer
1982 Steve Davis
1983 Steve Davis
1984 Steve Davis
1985 Dennis Taylor
1986 Joe Johnson
1987 Steve Davis
1988 Steve Davis
1989 Steve Davis
1990 Stephen Hendry
1991 John Parrott
Az 1991. évi világranglista élcsoportja
Férfiak
1. Stephen Hendry
2. Steve Davis
3. Jimmy White
4. John Parrott
5. Gary Wilkinson
Nők
1. Allison Fisher
2. Stacey Hillyard
3. Karen Corr
4. Anne-Marie Farren
5. Tessa Davidson
A valaha volt legnagyobb pénzdíjazású verseny MITA World Snooker Masters (1991. I. 13–26.) 6 verseny, 12 asztalon, 43 ország versenyzői, 3 millió DM pénzdíjért.
A győztesek:
16 éven aluliak: John Guggubs (15000 DM)
Férfi páros: Mike Hallett, Stephen Hendry (75–75000 DM)
Női páros: Stacey Hillyard, Allison Fisher (15–15000 DM)
Vegyes páros. Allison Fisher, Steve Davis (22500–22500 DM)
Női egyéni: 1. Karen Corr (45000 DM),
2. Stacey Hillyard (15000 DM)
Férfi egyéni: 1. Jimmy White (600000 DM),
2. Tony Drago (210000 DM).
Az első trükklövő vb-t Terry Griffiths nyerte (9000 DM)
Az első vegyes páros vb végeredménye:
1. Allison Fisher, Steve Davis
2. Stacey Hillyard, Stephen Hendry
3. Karen Corr, Jimmy White.
Az 1990–91-es szezon összpénzdíjai (font):
S. Hendry, 646600, J. White 592150, S. Davis 310500, J. Parrott 306200, M. Hallett 169400, S. James 135725, G. Wilkinson 132000, T. Griffiths 113550, N. Foulds 107175, D. Taylor 103500.
A maximális 147 pont megszerzői (profik)
E. J. O’Donoghue (1934. szept. 26.), Joe Davis (1955. jan. 22.), Rex Williams (1965. dec. 22.), Steve Davis (1982. jan. 11., ezt elsőként rögzítették a tv-kamerák), James Wattana (1991. jan. 20.).
Kiemelkedő klasszisok
Steve Davis: „Mr. Snooker”-ként is emlegetik. 57 nagyobb versenyt nyert, pénzdíjainak összege meghaladja a 25 millió DM-et. A 80-as évek meghatározó egyénisége.
Stephen Hendry: 15 évesen már amatőr angol bajnok volt, minden idők legfiatalabb profi világbajnoka (1990-ben 21 évesen nyert vb-t).
Ronnie O’Sullivan: 10 esztendősen 100 pontnál többet lökött egy sorozatban. 1991-ben az angol amatőrbajnokságon elérte a max. 147 pontot. 16 éves korától, az 1993–94-es idénytől lehet csak profi játékos a fennálló szabályok szerint.
Hazánkban is a műholdas televíziózás áltat nagyon népszerű lett, de a játéklehetőségek még korlátozottak. Egyre-másra nyílnak a biliárdszalonok, ahol már találhatunk 1–1 verseny méretű snookerasztalt is. A játék szabályainak megismertetését és a játék elsajátítását is szervezett oktatással segítik elő.
