A játékos az Indiában szolgáló brit hadsereg ezredese, Neville Francis Fitzgerald Chamberlain 1875-ben találta ki, a „black pool” vagy „pyramids” és a „billiard” játékok variánsaként. (A 3 golyós biliárdot, vagy ahogy nálunk ismerik, a karambol biliárdot 1429-ben Franciaországban XI. Lajos francia király uralkodása alatt találták ki.)
A snookert 1885-ben kezdték játszani Angliában és a mai számolását 1891-ben vezették be. 1916-ban rendezték az első versenyt, és az első profi világbajnokságot 1927-ben tartották. Joe Davis (1901–1978) 15-szörös profi világbajnok volt 1927–40-ig és 1946-ban. Ezt az eredményt a mai napig senkinek sem sikerült elérnie.
A snooker 1955-ben mélypontra került Angliában. A kilábalást Ted Lowe hozta a tv segítségével. Rendszeres snookerműsort szervezett Pot Black címmel és sikerült ezzel az érdeklődést újra felkeltenie. A játék nagyon népszerű lett, a szponzorok sok-sok millió fontot adtak. Népszerűségéből semmit sem vesztve már az egész világot meghódította. Angliában már mintegy 70000 asztalon 7 millió aktív játékos játszik. A legrangosabb eseményt, a profi világbajnokságot minden évben ápr. 15. és máj. 4. között rendezik a sheffieldi Crucible Theatre-ben, de ezen kívül még 20–30 versenyt is rendeznek. Napjainkban a világbajnoki cím mellé kb. 400000 DM pénzdíj is jár. A többi versenyeken a szponzoroktól függően kb. 40–100000 DM-ig terjednek az első helyért járó pénzdíjak.
A snooker napjainkban is változását éli, ugyanis 1991-ben tartottak először snooker-trükklökés és vegyes páros világbajnokságot.
Nyugat-Európában az 1980-as évek második felében terjedt el a játék, de játékosaik tudásszintje meg sem közelíti az angolokét.
Az asztal és a golyók (a profi előírások szerint): a szabvány méretű asztal játékterülete 3500×1750 mm (engedélyezett eltérés ±3 mm) és a padlótól mért legnagyobb magassága 850–875 mm között lehet. 4 sarkában és a hosszabbik oldalak közepén lyukak vannak (6 db), amelyek mérete a Biliárd és Snooker Felügyelő Testület által meghatározottak. A játéktér oldalát gumifalak (mandiner) határolják. Az asztal játéktere zöld posztóval borított. (Egyéb biliárd játékoknál használnak kék, piros, lila színű posztókat, de ennek nincs jelentősége.) A játékhoz 22 db golyó szükséges, amelyek a következők: 15 db piros (1–1 pont), 1–1 sárga (2 pont), zöld (3 pont), barna (4 pont), kék (5 pont), rózsaszínű (6 pont), fekete (7 pont) és a lökőgolyó, a fehér. (A golyók átmérője 52,5 mm, súlyuk egyenlő.) Az asztalnak azt a részét, ahonnan a fehér golyó ellökésével elkezdik a játékot, „fej”-résznek, a vele szemben levő részt pedig „láb”-résznek nevezzük.
A golyók helyzete az asztalon
Az asztalon a fejfaltól 700 mm-re egy vonal van rajzolva (fejvonal vagy alapvonal), ennek fejtéri részére pedig egy 292 mm átmérőjű félkör, amelynek jobb szélére a sárga, bal szélére a zöld és a kettő közötti felezőpontra kerül a barna golyó. Az asztal közepén áll a kék golyó, a lábtér közepén a rózsaszínű golyó, amely mögött 1 mm-re a 15 piros golyó háromszög alakban (a háromszög csúcsa van a rózsaszín mögött) és a lábfaltól 320 mm-re a fekete golyó. A játék kezdetekor a fehér golyót a félkörből lökik ki. (Ha a fehér a játék során leesik valamelyik lyukba, mindig csak a félkörbe tehetik vissza.)
A lökéshez ún. dákót használnak, amelynek a vékonyabbik részén bőr van, melyet minden lökés elött meg kell krétázni, hogy a fehér golyó meglökésekor bizonyos tapadás legyen a felületek között. A játék során a fehér golyót nem mindig a közepén lökik meg, ugyanis ha a golyót felül, alul vagy oldalt lökik, akkor olyan forgást tudnak neki adni, amely a fehér golyót a kívánt helyzetbe fogja mozgatni. A játékban nemcsak az a cél, hogy a golyók a lyukba kerüljenek, hanem az is, hogy a fehér golyó olyan helyen álljon, ahonnan a versenyző ismét le tudja lökni a következő golyót. A dákók általában 425–525 gramm súlyúak, 1470 mm hosszúak és az ún. „spicc”, ahova a bőr van felragasztva, 9–10 mm átmérőjű. Anyaga kőris- vagy jávorfa. A profi dákók 2 részre szétcsavarhatók.
A játék lényege és szabályai:
A játékot 2 vagy 4 játékos (páros játék) játszhatja. A dákóval mindig a fehér golyót kell meglökni és ezzel kell eltalálni egy piros golyót, amelyet be kell küldeni a lyukba. Ha ez sikerült, akkor lökhet a versenyző nagyobb pontértékű golyókra (sárga, zöld stb.). Ha ismét sikerült a lökés, akkor ezt a színes golyót visszateszik a helyére. Ezután ismét piros golyót kell lökni, majd ismét „színeset”. Minden sikeres lökés után a golyók pontértékét összeadják és ez mutatja meg a golyók lelökése után, hogy ki nyerte a játékot. A 15. piros golyó lelökése után még tetszőlegesen választható a 6 színes golyó közül bármelyik, és ez az utolsó golyó visszahelyezendő. Ekkor már csak a 6 különböző színes és a fehér golyó van az asztalon. A lökési sorrend a 2 pontos sárga, a 3 pontos zöld, … 7 pontos fekete. A játékban max. 147 pontot lehet lökni, ekkor minden piros után feketét kell lelöknünk, amely 120 pont és utána a 6 színes, amely 2+3+4+5+6+7, azaz 27 pont. Ezt a maximális pontszámot csak a világranglista élmezőnyében lévő játékosok érik el. A játék során elkövethetők hibák is (pontértékük 4–7 pont között változik): A fehér golyó beesik egyik lyukba: ha 1–4 pontértékű golyók lökésénél hibáznak, akkor 4 pont az ellenfélnek, de ha kéknél, akkor 5, rózsaszínnél 6, a feketénél 7 pont a büntetés. (A további hibáknál is a golyók színétől függ a hibapont, de ha több hibát követ el a játékos egy lökésnél, akkor mindig a magasabb pontértékű hibát veszik figyelembe.) A hiba mértéke a lökni kívánt golyó pontértékével egyenlő (4–7 között), ha a versenyző:
– a fehér golyót egynél többször érinti,
– mindkét lába elemelkedik a földtől;
– a fehér golyó egy golyót sem talál el;
– ugratáskor (a fehér golyó nem hagyhatja el az asztal felületét);
– a fehér nem a bemondott golyót találja el;
– a fehér golyót megtolja (hosszabban érinti a dákó hegyével),
– kilök egy golyót az asztalról,
– kezével vagy ruhájával hozzáér valamelyik golyóhoz.
Minden esetben 7 pont hiba jár az alábbiakért:
– a játékos a piros belökése után nem mondja meg, hogy melyik színűt löki;
– direkt kilövi a golyót az asztalról;
– egymás utáni lökésnél piros golyókat lök;
– fehér helyett más golyóval lök.
A játékos az ellenfél hibára kényszerítésével növelheti pontszámát. Ez akkor fontos, ha az ellenfél több ponttal vezet, mint az asztalon lévő golyók pontértéke. Egyenlő pontszám esetén a fekete golyót visszateszik a helyére, a fehér golyót a félkörbe, és a játék addig tart, amíg valaki belöki a fekete golyót vagy hibát követ el.
A versenyeken fekete nadrágban, mellényben, hosszú ujjú fehér ingben és csokornyakkendővel kell megjelenni és játszani. Mivel az asztal mérete nagy, és a játékosok egyes helyzetekben nem érik el a fehér golyót, segédeszközöket is használhatnak. Ezek lehetnek tartók – „cross rest” (kereszt), „spider” (pók), „extended spider” (meghosszabbított pók) vagy „goose neck” (libanyak) –, amelyek az asztalon lévő kezet pótolják, vagy a dákóhosszabbító, amelyet a dákó végére húznak rá (ezáltal az kb. 50 cm-rel lesz hosszabb).
A snooker profi világbajnokai, 1980–91
Az 1991. évi világranglista élcsoportja
A valaha volt legnagyobb pénzdíjazású verseny MITA World Snooker Masters (1991. I. 13–26.) 6 verseny, 12 asztalon, 43 ország versenyzői, 3 millió DM pénzdíjért.
16 éven aluliak: John Guggubs (15000 DM)
Férfi páros: Mike Hallett, Stephen Hendry (75–75000 DM)
Női páros: Stacey Hillyard, Allison Fisher (15–15000 DM)
Vegyes páros. Allison Fisher, Steve Davis (22500–22500 DM)
Női egyéni: 1. Karen Corr (45000 DM),
2. Stacey Hillyard (15000 DM)
Férfi egyéni: 1. Jimmy White (600000 DM),
2. Tony Drago (210000 DM).
Az első trükklövő vb-t Terry Griffiths nyerte (9000 DM)
Az első vegyes páros vb végeredménye:
1. Allison Fisher, Steve Davis
2. Stacey Hillyard, Stephen Hendry
3. Karen Corr, Jimmy White.
Az 1990–91-es szezon összpénzdíjai (font):
S. Hendry, 646600, J. White 592150, S. Davis 310500, J. Parrott 306200, M. Hallett 169400, S. James 135725, G. Wilkinson 132000, T. Griffiths 113550, N. Foulds 107175, D. Taylor 103500.
A maximális 147 pont megszerzői (profik)
E. J. O’Donoghue (1934. szept. 26.), Joe Davis (1955. jan. 22.), Rex Williams (1965. dec. 22.), Steve Davis (1982. jan. 11., ezt elsőként rögzítették a tv-kamerák), James Wattana (1991. jan. 20.).
Steve Davis: „Mr. Snooker”-ként is emlegetik. 57 nagyobb versenyt nyert, pénzdíjainak összege meghaladja a 25 millió DM-et. A 80-as évek meghatározó egyénisége.
Stephen Hendry: 15 évesen már amatőr angol bajnok volt, minden idők legfiatalabb profi világbajnoka (1990-ben 21 évesen nyert vb-t).
Ronnie O’Sullivan: 10 esztendősen 100 pontnál többet lökött egy sorozatban. 1991-ben az angol amatőrbajnokságon elérte a max. 147 pontot. 16 éves korától, az 1993–94-es idénytől lehet csak profi játékos a fennálló szabályok szerint.
Hazánkban is a műholdas televíziózás áltat nagyon népszerű lett, de a játéklehetőségek még korlátozottak. Egyre-másra nyílnak a biliárdszalonok, ahol már találhatunk 1–1 verseny méretű snookerasztalt is. A játék szabályainak megismertetését és a játék elsajátítását is szervezett oktatással segítik elő.