Vegyes vállalatok
Vegyes vállalatok
A külföldiek részvételével alakuló és működő vegyes vállalatok száma az elmúlt időszakban rohamosan növekedett Magyarországon. Míg 1988 végéig alig 100 vegyes vállalat működött, addig 1990. dec. 31-ig – a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nyilvántartása szerint – 5693 vegyes vállalat alapítása történt meg. 1991 első felében újabb 3077 vegyes vállalat került bejegyzésre, s 1991. okt.-ben a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának információi szerint a bejegyzett vegyes, ill. kizárólag külföldi érdekeltségű vállalatok száma meghaladta a 9 ezret. Ugyancsak az NGKM információja alapján a vegyes vállalati alapításokkal összefüggő magyarországi tőkeimport erre az időszakra elérte, s némileg meg is haladta a 2 Mrd USD-t.
A vegyes vállalatok számának emelkedésével párhuzamosan megfigyelhető jelenség az egy vállalatra jutó tőke nagyságának csökkenése. Míg az 1990 végéig alakult cégek esetében az egy cégre eső alapító tőke 48,2 M Ft volt, addig 1991 első negyedévére 27,8 M Ft-ra csökkent az egy cégre eső átlagos alapító tőke. Ugyancsak megfigyelhető volt, hogy számos cég – az 1991-es alapítások esetében ez mintegy kétharmados arányt tett ki – az előírt minimális alaptőkével jött létre. (Ez pl. a kft.-k esetében 1 M Ft.)
Ezzel párhuzamosan ugyanakkor megjelentek, ill. tovább terjeszkedtek a nemzetközi méretekben is jelentős nagybefektetők. Közülük kiemelést érdemel a General Electric a Tungsram megvásárlásával, a Suzuki az esztergomi beruházás beindításával, a Guardian Glass az orosházi üveggyári vállalkozásával, ill. a svéd Electrolux a Lehel Hűtőgépgyár megvásárlásával.
Az iparban azonban ezekkel együtt is csak viszonylag kisszámú vegyes vállalat jött létre és a termelésben elfoglalt helyük, ill. részesedésük alapján csak mérsékelni tudták a nemzetgazdaság teljesítményének csökkenését.
A vegyes vállalatok –1991 végén – mintegy 40%-a közvetlenül a kereskedelemben tevékenykedett, s jelentős a személyi és gazdasági szolgáltatásokban aktívak száma. Általános tendencia a vegyes vállalati struktúra kettészakadása: a nagyméretű, nemzetközi cégek részvételével létrejött vállalkozások hosszú távú stratégiára épített üzleti tevékenysége mellett az alacsony alaptőkével létrejött, nagyszámú kereskedelmi és szolgáltató vállalkozás rövid távú befektetésnek tekinti a magyar piacot.
A vegyes vállalatok magyarországi működésének kereteit az 1988. évi XXIV. törvény, „A külföldiek magyarországi befektetéséről” szóló jogszabály határozza meg, melyet az 1990. évi XCVIII. törvénnyel egészítettek ki. E szabályozás értelmében a külföldiek magyarországi befektetései teljes védelmet és biztonságot élveznek. Külföldiek részvételével tetszőleges gazdasági tevékenység végzése céljából hozható létre gazdasági társaság. Külföldi részvétellel műkődő társaság létrehozásához – a korábbi gyakorlattól eltérően – engedélyre nincs szükség, az alapítókat csupán bejelentési kötelezettség terheli. Külföldi partner saját részesedését a társaságban készpénzben, ill. természetes apportban – amely bármilyen forgalomképes tárgy lehet – teljesítheti, de ugyanúgy apportként figyelembe vehető anyagi értékkel rendelkező szellemi termék vagy bármiféle „jogosultság” is.
A külföldi tőke részvételével működő vállalatok számos adókedvezményt élveznek, sőt – a tervek szerint – ez 1993-ig változatlanul fennmaradna. Amennyiben a társaság éves bevételeinek több mint a fele termelésből vagy a társaság tulajdonában lévő szálloda üzemeltetéséből származik, és az alaptőke meghaladja az 50 M Ft-ot, továbbá a külföldi részesedése minimálisan 30% vagy annál több, a társaság a vállalkozói nyereségadóból az első 5 évben 60%, a következő 5 évben pedig 40% kedvezményt kap. Ha a cég tevékenységi területe legalább felében a vállalkozási nyereségadóról (1992-től társasági adó) szóló törvény mellékletében felsoroltakkal egybeesik, az alaptőke eléri vagy meghaladja az 50 M Ft-ot és ezen belül a külföldi partner részesedése eléri vagy meghaladja a 30%-ot, akkor az első 5 évben 100%, a következő 5 évben pedig 60% adókedvezmény illeti meg a vegyes vállalatot. A törvény mellékletében felsorolt különösen támogatandó tevékenységek körébe tartozik egyebek között:
– elektronika, aktív és passzív elemek gyártása;
– számítástechnikai perifériák gyártása;
– elektronikus telefonközpontok és alközpontok gyártása;
– robottechnika gyártása és alkalmazása;
– számítógépes tervezőrendszerek gyártása;
– járműgyártás;
– gyógyszergyártás, intermedierek előállítása stb.
Egyes – „nemzetgazdasági szempontból fontos” – esetekben a kormány a vegyes vállalatok részére további adókedvezményt adhatott. Így pl. a General Motors-Rába vegyes vállalat számára minisztertanácsi rendelet útján 10 éves teljes adómentességet biztosítottak. Ugyancsak 10 év adókedvezményben részesült a Suzuki magyarországi beruházása azzal a feltétellel, hogy a második 5 évben a nyereséget további magyarországi fejlesztésekre kell fordítania.
Külföldön magyar részvétellel történő vegyes vállalat alapításához a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma által kiadott engedélyre, ill. ennek birtokában –1991-ben még a Pénzügyminisztériumtól, 1992-től már a Magyar Nemzeti Banktól beszerezhető – devizahatósági engedélyre van szükség. 1990 folyamán a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma 150 magyar részvételű külföldi vállalat alapítására adott engedélyt, beleértve ebbe a már működő cégek tőkeemelését is. Ebben az időszakban összesen 1,42 Mrd Ft értékű volt a tőkekivitel. 1991-ben tovább növekedett a külföldi vállalatalapítási igény, s ennek eredményeként szept. 30-ig 247 engedényt adott ki az NGKM. A legtöbb magyar részvételű vállalat sorrendben Németországban, Ausztriában, a Szovjetunióban, az Egyesült Államokban és Angliában működik. A tőkebefektetések nagyságát tekintve a Szovjetunió a legjelentősebb célország. Általános tendencia, hogy a nyugat-európai országokban a korábban szinte kizárólag kereskedelmi-ügynöki tevékenységre létrejött vegyes vállalatok mellett szaporodnak a termelési célú vállalkozások is. A kelet-európai befektetések a korábbi kereskedelmi kapcsolatok megtartását, ill. új alapokra helyezését szolgálják.
