MEXIKÓ
MEXIKÓ
Mexikói Egyesült Államok
Estados Unidos Mexicanos (spanyolul)
Közép-Amerika
Földrajz: Terület: 1958201 km2, Magyarországnál kb. 21-szer nagyobb. Fekvés: Közép-Amerika É-i részén. Szomszédai: Egyesült Államok (É), Guatemala, Belize (D). Felszín: Legnagyobb részét a Mexikói-fennsík képezi, amelyet K-en és Ny-on magas (2500–3000 m) hegyvonulat, D-en vulkáni hegyvidék vesz körül. A keskeny tengerparti síkság csak DK-en szélesedik alfölddé. Legmagasabb pont: Citlaltépetl (Ovizaba) (5700 m). Legjelentősebb folyók: Rio Bravo, Balsas, Panuco. Legnagyobb tavak: Chapalai-tó, Infiernillo-víztároló.
Népesség: Lakosság (1990): 88600000. Életkor szerint: 0–14: 36,5%; 15–59: 57,8%; 60–: 5,7%. Népsűrűség: 41,4/km2. Etnikai csoportok: mesztic 55%; indián 29%; kreol, fehér. Nyelvek: spanyol (hiv.), indián nyelvjárások. Vallások: r. kat. 93%, protestáns, zsidó. Városi lakosság: 69%. Főváros: Ciudad de Méjico (Mexikóváros) (1990): 13636127 (A). Városok (1990): Guadalajara 2846720 (A); Monterrey 2521697 (A). Puebla de Zaragoza 1054921.
Államforma: szövetségi köztársaság. Állam- és kormányfő: Carlos Salinas de Gortari (1988. dec óta). Nemzeti ünnep: szept. 16.
Gazdaság: Pénznem: mexikói peso (1991 szept.: 3039,74=1 USD). GDP (1991): 274,7 Mrd USD. GDP/fő (1991): 3326 USD. Gazdasági növekedés (1991): 4,5%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1991): 4,4. Adósságszolgálat az export %-ában (1991). 27,8. Adósság/fő (1991): 1240 USD. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1988): 0,6. Fogyasztói árváltozások (1991): 22%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 26%; ipar 13%. Export (1989): 22,8 Mrd USD. Főbb exportcikkek: kőolaj, gép, gyapot, kávé, élő állat, színesfém, textília, élelmiszer. Főbb exportpartnerek: Egyesült Államok 73%, Japán 6%, Spanyolo. 4%. Import (1990): 31.2 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, közszükségleti cikk, gyógyszer, élelmiszer, ipari nyersanyag. Főbb importpartnerek: Egyesült Államok 71%, NSZK 5%, Japán 5%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1989): 20447 km. Közúti hálózat (1989): 23006 km; ebből autópálya (1986): 1178 km. Gépjárművek (1989): személygépkocsi: 3242943; egyéb gépjármű: 2606190. Főbb kikötők: Coatzacoalcos, Tampico, Salina Cruz. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 8,7; rádió: 5,1; telefon: 8,9. Napilap (1986): 142/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1989): férfiak: 67; nők: 73 év. Születés (1989): 30,0‰. Halálozás (1989): 6,0‰. Népeségnövekedés (1989): 2,5%. Csecsemőhalandóság (1989): 42,0‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 1000. Egy orvosra jutó lakosok: 1037.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1989): 88%. Iskolakötelezettség: 6 év.
Az 1821. szept. 28-án függetlenségét kikiáltó országban az 1917. febr.-i alkotmány elfogadása óta országos szinten hagyományosan az Intézményes Forradalmi Párt (PRI) kerül ki győztesen a választásokból. Luis Echeverria (1970–76), Lopez Portillo (1976–82) és Miguel de la Madrid (1982–88) elnöksége alatt az országban az olajnak köszönhetően rendkívüli gazdasági növekedés, egyúttal rendkívüli eladósodás következik be. A demokratikus berendezkedésű államban a legnagyobb ellenzéki párt, a PRI-től jobbra álló PAN (Nemzeti Akció Párt) többször próbálja megszerezni egy-egy kulcsállam kormányzói tisztét, miközben rendre választási csalással vádolja a PRI-t. A baloldal 5 kis pártja 1987. márc.-ban egyesül. Az 1980-bon kritikus gazdasági helyzetben lévő országot a bankvilág 1983 után példamutató adósként ünnepli, ám a 13. labdarúgó-világbajnokság napjaiban, 1986. máj.-ban az adósság átlépi a 100 Mrd USD-s határt. Az adósságot 1986. febr.-ban, majd 1987 elején is át kell ütemezni. A mexikói kormány amerikai kincstárjegyek vásárlásával sem tud változtatni súlyos helyzetén. Az 1988. júl.-i választásokon Carlos Salinas de Gortari csekély többséggel győz, de hónapokon át tart a vita arról, hogy csalással szerezte-e meg az elnöki hivatalt. Az 1989. jan.-i elnöki beiktatáson Fidel Castro is a meghívottak között van. Máj.-ban a kölcsönök részleges eltörléséről indulnak – a világon először – komoly tárgyalások. 1990-ben néhány kölcsönt eltörölnek. Szept.-ben új választási törvényt dolgoznak ki, a kormányzó párt kongresszusán demokratizálási intézkedéseket hoznak. A nov.-i mexikói-amerikai csúcstalálkozón vámunió tervét fogadják el, 1992-es kezdettel. Az 1991. aug.-i választásokon a kormánypárt javít korábbi eredményén. A gazdaság helyzete javul.
