LITVÁNIA
LITVÁNIA
Litván Köztársaság
Lietuvos Respublika (litván nyelven)
Európa
Földrajz: Terület: 65200 km2, Magyarországnak kb. kétharmada. Fekvés; K-Európa É-i részében, a Balti-tenger partján. Szomszédai: Lettország (É), Belorusszia (D, K), Oroszország, Lengyelország (Ny).
Népesség: Lakosság (1989): 3690000. Népsűrűség: 57/km2. Etnikai csoportok; litván 80%; orosz 8,6%; lengyel 7,70. Nyelvek: litván, orosz, lengyel. Vallás: r. kat. Főváros: Vilnius (1989): 580000. Városok: Kaunas. Klaipeda, Siauliai.
Gazdaság: GDP/fő (*1990): 2758 USD.
Államforma: köztársaság. Államfő: Vytautas Landsbergis (1991. márc. óta). Kormányfő: Gediminas Valaorius (1991. jan. óta).
A középkorban jelentős állam a cári birodalom széthullásával, 1918-ban szerzi vissza önállóságát. Az 1939-es Hitler-Sztálin-paktum eredményeképpen 1940. aug.-ban a Szovjetunió része, ám az orosz lakosság aránya a 90-es évekre sem éri el a 10%-ot. A glasznoszty és a peresztrojka hatására a 80-as évek végén a katolikus hagyományú köztársaságban jelentős szerephez jut a Szajudisz, az autonómiát követelő erők átfogó szervezete. Az 1990. febr.-i választásokat is a Szajudisz nyeri. Az új parlament a köztársaság területén hatályon kívül helyezi a szovjet alkotmányt, Litván Köztársaságra változtatja a terület nevét, márc.-ban elnökké választja Vytautas Landsbergist (művészettörténész, zenetanár és előadó). Nov.-ben összecsapásokra kerül sor szovjet katonák és a litván lakosság között. A parlament saját litván útlevél kiadását határozza el, amely a tulajdonos számára együtt járna a szovjet állampolgárság visszaadásával. Dec.-ben Vilniusban a 3 balti parlament közös konferenciát tart, amelynek során felszólítják Moszkvát a csapatok visszavonására, a Nyugatot a függetlenség elismerésére. A kommunista párt Litván Demokrata Munkáspártra változtatja nevét. 1991. jan.-ban újabb szovjet csapatok érkeznek a köztársaságba, a kormányfő – Kazimiera Prunskiene – és Gorbacsov tárgyalásai eredménytelenek. A kormány lemond. Az új kormányfő Gediminas Valaorius. Szovjet ejtőernyősök foglalják el a főváros fontos épületeit. A rádiót megostromolják, 14 ember hal meg. Gorbacsov tagadja, hogy ő adott volna támadási parancsot. Febr.-ra a parlament népszavazást hirdet a függetlenségről, amit Gorbacsov illegálisnak minősít. A szavazók 90%-a a függetlenségre voksol. Elsőként Izland ismeri el az új országot. Máj.-ban a szovjet belbiztonsági erők különleges osztaga a litván-lett határnál megtámadja és felgyújtja az egyik határőrsöt. 15 határőrt mészárolnak le. A hónap során újabb hasonló támadások következnek, újra tankok vonulnak fel a fővárosban. Aug.-ban a litván határőrség megkezdi az önálló ellenőrzést. A nyugati államokat követően szept.-ben a moszkvai Államtanács is elismeri a 3 balti állam függetlenségét. Litvánia is az ENSZ tagja, bekapcsolódik a helsinki folyamatba. Dec.-ben megkapja az Egyesült Államoktól a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt,
