NEPÁL
NEPÁL
Nepáli Királyság
Sri Nepala Sarkar (nepáli nyelven)
Dél-Ázsia
Földrajz: Terület: 140 797 km2, Magyarországnál valamivel nagyobb. Fekvés: A Himalája hegyláncai között. Szomszédai: Kína (É), India (D). Felszín: É-i részén a Himalája 6000–7000 m magas vonulatai között medencék; D-en a Himalája elővidékét alkotó, őserdőkkel borított dombvidék. Legmagasabb pont: Csomolungma (Mount Everest, 8848 m). Legjelentősebb folyók: Karnali, Narayani.
Népesség: Lakosság (1987): 17 140 000. Életkor szerint: 0–14: 42,2%; 15–59: 52,9%; 60–: 4,9%. Népsűrűség: 121,7/km2. Etnikai csoportok: nepáli (tamang, gurung, nevar, thakali, magar, sunwar stb.); tibeti (sherpa); indonepáli (brahman, kshatriya). Nyelvek: nepáli (hiv.), bihári, nevari; tibeti dialektusok. Vallások: hindu 90%, buddhista 5%, mohamedán 3%. Városi lakosság: 7%. Főváros: Katmandu (1981): 235 160. Városok (1981): Pátan (Lalitpur) 79 875; Moráng (Biratnagar) 93 544; Bhádgáon (Bhaktapur) 48 472.
Államforma: alkotmányos monarchia. Államfő: Birendra Bir Bikram Sáh Deva király (szül. 1945. dec. 28.). Kormányfő: Marics Man Szingh. Nemzeti ünnep: dec. 28.
Gazdaság: Pénznem: rupee (nepátl rúpia) (1989. jún.: 23,82 = 1 USD). GNP (1986): 2,13 Mrd USD. GNP/fő (1986): 128 USD. Gazdasági növekedés (1973–85): 0,5%. Adósságszolgálat a GNP %-ában (1985): 0,5. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1985): 1,2. Fogyasztói árváltozások (1986): 19%. Export (1985): 160 M USD. Főbb exportcikkek: fa, rizs, juta, fűszer, gyógynövény. Főbb exportpartner: India 68%. Import (1985): 450 M USD. Főbb importcikkek: gép, közszükségleti cikk, élelmiszer, energia. Főbb importpartnerek: India 47%, Japán 25%.
Közlekedés: Vasúti hálózat: 54 km. Közúti hálózat: 2080 km. Hírközlés: Tv (1985): 20 000. Rádió (1985): 500 000. Telefon (1984): 23 000. Napilap (1985). 5/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1986): férfiak: 53,4; nők: 50,6 év. Születés (1986): 42,2‰. Halálozás (1986): 16,0‰. Népességnövekedés (1986): 2,6%. Csecsemőhalandóság (1985): 313‰. Kórházi ágyak (1986): 3767. Orvosok (1986): 692. Egy orvosra jutó lakosok (1981): 30 060.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1987): 29%. Iskolakötelezettség: 6–11 éves korig.
Az 1768-ban alapított egyesült királyságban 1951. febr.-ban alkotmányos monarchiát vezetnek be, amelyet 1962. dec.-től „hindu alkotmányos monarchiának” neveznek. Az 1972. jan. óta uralkodó Birendra Bir Bikram király 1982. máj.-ban 22 év után először engedélyez parlamenti választásokat. A parlament 140 tagjából 28-at a király nevez ki, s csak az általa elismert társadalmi csoportosulások tagjai választhatók. A király szükségállapotot rendelhet el, s felfüggesztheti az alkotmányt.
