BURUNDI
BURUNDI
Burundi Köztársaság
République de Burundi (franciául)
Republika y'Uburundi (kirundi nyelven)
Kelet-Afrika
Földrajz: Terület: 27 834 km2, Magyarországnak kb. egyharmada. Fekvés: K-Afrika középső részén. Szomszédai: Ruanda (É), Zaire (Ny), Tanzánia (K). Felszín: K-en magasföld, dombvidék; Ny-on hegyvidék, amely meredeken csatlakozik a Tanganyika-tó árkához. Legmagasabb pont: Mweri (2670 m). Legjelentősebb folyók: Ruzizi, Ruvyronza, Ruvuvu. Legnagyobb tó: Tanganyika-tó.
Népesség: Lakosság (*1987): 4 927 000. Életkor szerint: 0–14: 44,3%; 15–59: 49,6%; 60–: 6,1%. Népsűrűség: 176,9/km2. Etnikai csoportok: bantu 80%; tuszi 14%; twa (pigmeus) 1%. Nyelvek: francia (hiv.), kirundi (hiv.), szuahéli. Vallások: r. kat. 63%, törzsi vallású 33%, protestáns 3%, mohamedán. Városi lakosság: 2%. Főváros: Bujumbura (1986): 272 600. Város (1986): Gitega 95 300.
Államforma: köztársaság. Állam-és kormányfő: Pierre Buyoya (1987. szept. óta). Nemzeti ünnep: júl. 1.
Gazdaság: Pénznem: franc (burundi frank) (1989. jún.: 334,73 = 1 USD). GNP (1986): 1,0 Mrd USD. GNP/fő (1986): 207 USD. Gazdasági növekedés (1973–85): 1,2%. Adósságszolgálat a GNP %-ában (1985): 2,0. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1985): 3,5. Fogyasztói árváltozások (1987): 7,3%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 93%. Export (1986): 169 M USD. Főbb exportcikkek: kávé, gyapot, bőr, érc. Főbb exportpartnerek: Egyesült Államok 32%; Belgium 10%. Import (1986), 205 M USD. Főbb importcikkek: textília, gép, jármű, kőolaj, iparcikk. Főbb importpartnerek: Belgium 16%; Irán 14%; Japán 8%.
Közlekedés: Közúti hálózat (1982): 5144 km; ebből burkolt: 310 km. Gépjárművek (1984): személygépkocsi: 7533; egyéb gépjármű: 4364. Hírközlés: Tv (1985): 300. Rádió (1985): 250 000. Telefon (1983): 6033. Napilap (1984): 4/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1985) férfiak: 42,4; nők: 45,6 év. Születés (1985): 47,6‰. Halálozás (1985): 20,9‰. Népességnövekedés (1985): 2,6%. Csecsemőhalandóság (1985) 137,0‰. Kórházi ágyak (1983): 2893. Orvosok (1983): 216. Egy orvosra jutó lakosok (1980): 45 020.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1985): 30%. Iskolakötelezettség 7–13 éves korig.
A németek, belgák kormányozta, később népszövetségi mandátum, majd ENSZ gyámsági terület 1962. júl. 1-jén válik függetlenné. A 60-as években kezdődő hatalmi harcok 1972-ben tetőznek, a kormánycsapatok és a lázadók ütközeteiben 120 ezren halnak meg. Az akkori győztest – Micomberót – 1976-ban a hadsereg megfosztja az elnökségtől. Jean-Baptiste Bagazát 1984. aug.-ban 99,63%-os többség erősíti meg hivatalában. 1987 aug.-ban Pierre Buyoya őrnagy vezetésével a hadsereg megdönti Bagaza kormányzatát. Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsa alakul, az államfő Buyoya. 1988. aug.-ban legalább ötezer paraszt esik áldozatul a törzsi zavargásoknak, a katonaság megtorlásának. A lakosság többségét alkotó törzs szenvedi el a kisebbség csapásait.
