ARGENTÍNA
ARGENTÍNA
Argentin Köztársaság
República Argentina (spanyolul)
Dél-Amerika
Földrajz: Terület: 2 776 889 km2, Magyarországnál kb. 29-szer nagyobb. Fekvés: D-Amerika D-i részén. Szomszédai: Chile (Ny), Bolívia, Paraguay (É), Brazília, Uruguay (ÉK). Felszín: Ny-i részén az Andok több ezer m magas hegyláncai: K-en a Gran Chaco fás, bokros síksága, a Pampák és Patagónia (táblás vidék). Legmagasabb pont Aconcagua (6959 m). Legjelentősebb folyók: Paraná, Paraguay, Pilcomayo. Legnagyobb tavak Mar Chiquita-tó, Buenos Aires-tó, Argentino-tó.
Népesség: Lakosság (*1987): 31 500 000. Életkor szerint: 0–14: 31,1%, 15–59: 56,6%; 60: 12,3%. Népsűrűség: 11,4/km2. Etnikai csoportok: fehér 97%: indián, mesztic. Nyelvek: spanyol (hiv.), angol, olasz, német, francia. Vallások: r. kat. 90%, protestáns, zsidó. Városi lakosság. 84%. Főváros: Buenos Aires (1986): 10 700 000 (A). Városok (1980): Cordoba 990 000; Rosario 935 000. Mendoza 597 000.
Államforma: köztársaság. Állam- és kormányfő: Carlos Menem (1989. júl. óta). Nemzeti ünnep máj. 25., júl. 9.
Gazdaság: Pénznem: austral (1989. jún.: 207,94 = 1 USD). GDP (1988): 88,97 Mrd USD. GDP/fő (1988): 2780 USD. Gazdasági növekedés (1988): 1,5%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1988): 4,6. Adósságszolgálat az export %-ában (1988): 37,7. Adósság/fő (1988): 1946 USD. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1985): 1,6. Fogyasztói árváltozások (1988): 341 %. Munkanélküliség (1987): 53%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 16,0%; ipar és kereskedelem 37,0%. Export (1987): 6,4 Mrd USD. Főbb exportcikkek: gabona, hús, konzerv, bőr, gyapjú, lenolaj, tejtermék, gyümölcs, vegyipari termék, gép. Főbb exportpartnerek: Egyesült Államok 15%, Szovjetunió 10%, Hollandia 9%, Brazília 8%. Import (1987): 5,3 Mrd USD. Főbb importcikkek: energia, gép, berendezés, vegyi cikk, közszükségleti cikk. Főbb importpartnerek: Egyesült Államok 16%, NSZK 14%, Brazília 13%, Japán 7%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1987): 34 172 km; ebből villamosított: 210 km. Közúti hálózat (1983): 220 093 km. Gépjárművek (1984): személygépkocsi: 3,6 M; egyéb gépjármű: 1,3 M. Főbb kikötők: Buenos Aires, Bahia Blanca, La Plata. Hírközlés: Tv (1985): 6,5 M. Rádió (1985): 20 M. Telefon (1984): 3 250 000. Napilap (1982): 85/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1983): férfiak: 66,8; nők: 73,2 év. Születés (1985): 24,0‰. Halálozás (1985): 9,0‰. Népességnövekedés (1985): 1,5%. Csecsemőhalandóság (1986): 31,4‰. Kórházi ágyak (1980): 150 010. Orvosok (1980): 68 000. Egy orvosra jutó lakosok (1981): 430.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1986): 96%. Iskolakötelezettség: 6–14 éves korig.
Az 1810-ben Spanyolországtól függetlenné vált országban a II. világháború után Juan Perón egy évtizeden át elnök, majd hosszú száműzetés után 1973. szept.-ben újra az ország élére áll. 1974. júl.-i halála után felesége veszi át tisztségét. Isabel Perón elnökségének 1976 márciusában katonák vetnek véget. A diktatúra 7 évében mintegy 10 000 politikai ellenzéki tűnik el. Leopoldo Galtieri tábornok-elnök 1982. júl.-ban elveszíti a Nagy-Britannia ellen kezdeményezett háborút a Falkland (Malvin)-szigetek birtoklásáért. Az ország 1983. dec.-ben tér vissza a polgári kormányzáshoz. Dr. Raúl Alfonsín elnök több korábbi katonai vezetőt elítéltet, gazdasági stabilizációs programot kezd, új pénzt vezet be, az australt. A kezdeti gazdasági sikerek után az elnök pártja az 1987. szept.-i parlamenti választásokon visszaszorul. A belső helyzetet 3 katonai lázadás, gyakori sztrájkok, 1989. máj.-ban éhségsztrájk teszik bizonytalanná. Eközben többtucatnyi halálos áldozatot gyászolnak. A máj.-i választásokon a radikálisok vereséget szenvednek, s az ellenzék vezetője, Carlos Menem győz. Az elnöki beiktatásra egy fél évvel a szokásos idő előtt, júl.-ban kerül sor. Menem szigorú gazdaságpolitikát hirdet meg, de egyben követni akarja populista elődje, Perón elnök népszerű stílusát is.
