ANGOLA
ANGOLA
Angolai Népi Köztársaság
República Popular de Angola (portugálul)
Nyugat-Afrika
Földrajz: Terület: 1 246 700 km2, Magyarországnál kb. 13-szor nagyobb. Fekvés: DNy-Afrikában, az Atlanti-óceán partján. Szomszédai: Zaire (É), Zambia (K), Namíbia (D); Cabinda tartományt – melyet Zaire választ külön az országtól – Kongó (É) határolja. Felszín: A keskeny parti síkságból 900–2000 m magas, termékeny fennsík emelkedik ki; D-en sivatag. Cabinda tartományt trópusi erdő borítja. Legmagasabb pont: Morro Moco (2620 m) Legjelentősebb folyók: Cuanza, Cunene Cubango.
Népesség: Lakosság (*1986): 8 980 000 (10% nomád) Népsűrűség: 7,2/km2. Etnikai csoportok: bantu (mbundu 40%, kimbundu 20%), musikongo, lmbangala, ambo, vatva, busman csoportok mesztic, portugál. Nyelvek: portugál (hiv.), bantu nyelvek. Vallások: törzsi vallású 42%, r. kat. 40%, protestáns 12%. Városi lakosság: 25%. Főváros Luanda (*1984): 1 100 000. Városok (1982): Huambo 61 885; Lobito 59 258, Benguela 40 966.
Államforma: népi köztársaság. Állam- és kormányfő: José Eduardo dos Santos (szül. 1942. aug. 28.). Nemzeti ünnep: nov. 11., dec. 10.
Gazdaság: Pénznem: kwanza (1989. jún.: 30,72 = 1 USD). GDP (1985): 4,5 Mrd USD. GNP/fő (1985): 500 USD. Gazdasági növekedés (1984): 0,0%. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1984): 14,3. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 75%: ipar és kereskedelem 15%. Export (1986): 14 Mrd USD. Főbb exportcikkek: kőolaj, gyémánt kávé, szizál, hal, faanyag, cement, pálmaolaj, kukorica. Főbb exportpartnerek: Egyesült Államok 49%. Bahama-szigetek 15%. Import (1986): 1,1 Mrd USD. Főbb importcikkek: élelmiszer, textília gép, berendezés, vegyipari termék, gyógyszer közlekedési eszköz, nyersvas, acél. Főbb importpartnerek: Portugália 15%, Franciao. 12%, Szovjetunió 8%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1986) 2952 km. Közúti hálózat (1986): 73 830 km, Gépjárművek (1986): személygépkocsi 56 000 egyéb gépjármű: 29 000 Főbb kikötők: Cabinda, Lobito, Luanda. Hírközlés: Tv (1985) 40 000. Rádió (1986): 400 000. Telefon (1982): 40 000. Napilap (*1984): 13/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1984): férfiak: 42,0; nők: 44,0 év. Születés (1985): 47,0‰. Halálozás (1985): 20,0‰. Népességnövekedés (1985): 2,7%. Csecsemőhalandóság (1985): 143,0‰. Kórházi ágyak (1980): 20 700. Orvosok (1980) 436. Egy orvosra jutó lakosok (1981): 12 000.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1987): 30%. Iskolakötelezettség: 7–15 éves korig.
A volt portugál gyarmat, majd tengerentúli megye 1975. nov. 11-én válik függetlenné. Az új alkotmány marxista ihletésű. Az MPLA (Angolai Népi Felszabadító Mozgalom) vezetője, Agostinho Neto kubai csapatok támogatásával száll szembe a korábbi belső szövetségesekkel, az FNLA-val (Angola Nemzeti Felszabadítási Frontja) és az UNITA-val (Nemzeti Szövetség Angola Teljes Függetlenségéért). 1976. nov.-ben Angolát felveszik az ENSZ-be okt.-ben barátsági és együttműködési szerződést köt a Szovjetunióval. Neto 1979. szept.-i halála után helyére Eduardo dos Santos kerül. Az MPLA és az állam elnökét 1985. dec.-ben megerősítik hivatalában. 1988-ban angolai–kubai–amerikai–dél-afrikai tárgyalások kezdődnek a kubai csapatok kivonásáról. Dec.-ben a Dél-afrikai Köztársaság és Kuba vezetői jegyzőkönyvet írnak alá a délnyugat-afrikai béke megteremtéséről. Ennek keretében a kubai csapatok megkezdik kivonulásukat az országból. 1989. jún.-ban az angolai kormány és az UNITA fegyverszüneti megállapodást köt.
