1948
1948
január 22–24. Petru Groza román miniszterelnök hivatalos látogatása hazánkban. 24-én aláírják a magyar–román barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést.
február 13–23. Tildy Zoltán köztársasági elnök és Dinnyés Lajos miniszterelnök vezetésével kormánydelegáció utazik Moszkvába. 18-án aláírják a magyar–szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezményt.
március 5–7. Az SZDP megtartja XXXVI. kongresszusát Budapesten. Elítélik a jobboldali szociáldemokraták magatartását és kizárják a pártból Kéthly Annát, Szeder Ferencet, Szélig Imrét és társaikat. Felhatalmazzák a pártvezetést, folytasson tárgyalásokat az MKP-val az egységes munkáspárt megteremtéséről. A párt elnökévé Szakasits Árpádot választják.
március 10. Az MKP és az SZDP összekötő bizottsága határozatot hoz a két párt júl. 1-jéig történő egyesítéséről.
március 14. Első ízben osztják ki a Kossuth-díjakat.
március 22. Megalakul a Magyar Ifjúság Népi Szövetsége (MINSZ), az ifjúság egységes szervezete.
március 31. A budapesti Áru- és Értéktőzsde beszünteti működését.
április 10. Befejeződnek a Magyarország és Csehszlovákia közti áttelepítések, melyek kb. 200 000 személyt érintettek.
április 29. Az Országgyűlés elfogadja az 1948. XXV. törvénycikket a 100-nál több munkást foglalkoztató üzemek államosításáról.
június 8. A Szovjetunió a magyar kormány kérésére elengedi a magyar jóvátétel még hátralevő részét, 65 millió dollárt.
június 12. Az MKP IV. és az SZDP XXXVII. kongresszusa kimondja a 2 párt egyesülését Magyar Dolgozók Pártja (MDP) néven.
június 12–14. Az MDP I. kongresszusa Budapesten elfogadja a párt programját és szervezeti szabályzatát. A kongresszus 66 tagú KV-t és 14 tagú PB-t (Apró Antal, Farkas Mihály, Gerő Ernő, Harustyák József, Kádár János, Kossa István, Marosán György, Nagy Imre, Rajk László, Rákosi Mátyás, Révai József, Rónai Sándor, Szakasits Árpád, Vajda Imre), 10-10 tagú Központi Ellenőrző Bizottságot, ill. Szervező Bizottságot választ. Az MDP elnöke Szakasits Árpád, főtitkára Rákosi Mátyás. Főtitkárhelyettesek Farkas Mihály, Kádár János és Marosán György.
június 16. Az Országgyűlés elfogadja az 1948. XXXIII. törvénycikket az iskolák államosításáról. Az intézkedés 6505 egyházi iskolát érint.
június 16.–július 1. Dinnyés Lajos miniszterelnök vezetésével kormánydelegáció utazik Varsóba. 18-án aláírják a magyar–lengyel barátsági, együttműködési és kölcsönős segítségnyújtási egyezményt.
július 14. Dinnyés Lajos miniszterelnök vezetésével kormányküldöttség látogat Szófiába. 16-án megkötik a magyar–bolgár barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést.
augusztus 3. Az Országgyűlés elfogadja Tildy Zoltán lemondását a köztársasági elnöki posztról; utódául Szakasits Árpádot választja meg.
augusztus 5. Átalakítják a kormányt. Új miniszterek: belügy: Kádár János; külügy: Rajk László; iparügy: Kossa István (mindhárman: MDP).
augusztus 20. Rákosi Mátyás kecskeméti beszédében ismerteti az MDP programját a mezőgazdaság szocialista átszervezésére.
szeptember 6. A Belügyminisztérium 288009/1948. sz. rendeletével felállítja az Államvédelmi Hatóságot; vezetőjéül Péter Gábor rendőr-altábornagyot nevezi ki.
szeptember 9. A köztársasági elnök Erdei Ferencet (NPP) államminiszterré, Veres Péter (NPP) helyett Farkas Mihályt (MDP) honvédelmi miniszterré nevezi ki.
október 7. Megegyezés jön létre a kormány és a református, ill. az unitárius egyház között. Ennek értelmében az állam illetményt folyósít a lelkészeknek, a református egyház 4 teológiai főiskolát és 4 gimnáziumot tarthat fenn.
december 10. A köztársasági elnök Dobi Istvánt (FKgP) miniszterelnökké nevezi ki. Miniszterelnök-helyettes államminiszter: Rákosi Mátyás; államminiszter: Erdei Ferenc (NPP).
december 14. A kormány egyezményt köt az evangélikus egyházzal: a lelkészek állami illetményt kapnak, a felekezet 1 teológiai főiskolát és 1 gimnáziumot tarthat fenn.
december 18. Megjelenik a 14000/1948. sz. kormányrendelet a mezőgazdasági termelőszövetkezetek szervezéséről és működési szabályzatáról.
december 23. Hűtlenség, a köztársaság megdöntésére irányuló bűncselekmény, kémkedés és valutaüzérkedés vádjával letartóztatják Mindszenty József esztergomi érseket.
