1973
1973
január 27. Párizsban aláírják a fegyverszüneti egyezményt a VDK, az USA a Vietnami Köztársaság és a dél-vietnami ideiglenes kormány között.
február 9. Franciaország és Nagy-Britannia elismeri az NDK-t.
március 4–11. Parlamenti választások Franciaországban. A kormánykoalíció 274, a baloldal – közös programmal – 176 mandátumot szerez.
március 12. Folytatódnak Genfben a szovjet–amerikai SALT–II. tárgyalások
április 15. M. Kadhafi elnök meghirdeti a líbiai „kulturális forradalmat”, amely a Koránban lefektetett elvek jegyében meg akar szüntetni minden idegen ideológiai halást.
június 1. Papadopulosz ezredes kimondja a görög király trónfosztását, kikiáltja a köztársaságot és önmagát nevezteti ki elnöknek.
június 18–25. L. Brezsnyev látogatása az USA-ban. Számos kétoldalú egyezményt írnak alá a látogatás során, köztük az atomháború elkerülhetőségéről, valamint a SALT–II. tárgyalások gyorsításáról szóló dokumentumokat.
június 20. 18 évi emigráció után hazatér Argentínába, J. Perón, volt köztársasági elnök – Parafálják azt a csehszlovák–nyugatnémet egyezményt, amellyel az NSZK érvényteleníti az 1938-as müncheni szerződést (aláírása decemberben).
július 3–7. Hosszú előkészítés után 33 európai ország, valamint az USA és Kanada részvételével Helsinkiben megtartják az európai biztonsági és együttműködési konferencia első, ún. külügyminiszteri szakaszát.
július 17. Afganisztánban proklamálják a köztársaságot. Elnöke és miniszterelnöke: M. Daud.
szeptember 11. Chilében katonai lázadás dönti meg S. Allende rendszerét A harcok során életét veszti Allende elnök is. A hatalmat katonai junta veszi át, élén A. Pinochet tábornokkal.
szeptember 18. Az ENSZ közgyűlése a szervezet tagjai sorába felveszi az NDK-t és az NSZK-t. Genfben megkezdődik az európai biztonsági értekezlet második, ún. szakértői szakasza.
szeptember 23. J. Perónt választják Argentína elnökévé. Alelnöke: felesége, Isabel Perón.
október 6–24. A negyedik arab–izraeli háború. Az ellenségeskedéseket az egyiptomi és szíriai egységek kezdik. A háborúba, amely Izrael győzelmével zárul, Egyiptom oldalán bekapcsolódik Irak és Jordánia. Az ENSZ felszólítására 24-én létrejön a tűzszünet, amelynek ellenőrzésére ENSZ-csapatok érkeznek a térségbe.
október 17. Az olajexportáló arab országok szervezete (OAPEC) kimondja: az olajszállítást valamennyi nyugat-európai országba korlátozni fogja, s az arab–izraeli háborúban tanúsított arabellenes magatartásuk miatt teljesen megszüntetik azt az USA, Japán, Hollandia és Portugália számára.
október 30. Bécsben kezdetét veszi a közép-európai haderő-csökkentési értekezlet.
november 11. Aláírják az egyiptomi–izraeli fegyverszünetet. Izrael bejelenti: csak abban az esetben üríti ki a háború során elfoglalt egyiptomi területeket, ha Egyiptom is kivonja csapatait a Szuezi-csatorna keleti partjáról.
november 16. Zavargások Athénban. 17-én a kormány rendkívüli állapotot vezet be. Nov. 25-én a hadsereg egy része megdönti a kormányt, lemondásra kényszeríti Papadopulosz köztársasági elnököt, s az állam fejévé F. Gizikisz tábornokot teszi meg.
november 26–28. Az Arab Liga ülése, amelyen a PFSZ-t a palesztin ügy egyetlen hivatalos képviselőjének ismerik el.
december 9. Anglia, Írország és Észak-Írország megegyezik az ún. Ír Tanács felállításáról, paritásos alapon. Leszögezik, hogy Észak-Írország státusáról a lakosság többségének kell döntenie.
december 21. Genfben megnyílik a közel-keleti békekonferencia, amelyen a szovjet, ill. az amerikai delegáció tagjai váltakozva elnökölnek. Részt vesz rajta az egyiptomi, az izraeli és a jordániai küldöttség. (Szíria elutasítja a részvételt.)
december 23. Az OPEC-országok háromszorosára emelik a kőolaj árát: kitör a világméretű olajválság.
december: Bányászsztrájk Angliában. A kormány az energiahiány miatt bevezeti a háromnapos munkahetet.
