Háborúk
Ideje
|
Neve
|
Hadviselő felek (nevesebb hadvezérek)
|
Következményei – Békekötés vagy fegyverszünet
|
---|---|---|---|
101–106
|
dák háborúk
|
Róma (Trajánus)–Dácia (Decebál)
|
Dácia római provincia – a limes-rendszer kiépítése
|
162–166
|
parthus háború
|
Róma-Parthus Birodalom
|
Rómáé egész Mezopotámia – kiépítik a kelet-római határrendszert
|
304–329
|
hun–kínai háborúk
|
hun „hsziungnu” törzsek–Kína
|
A hunok kínai államának kiépülése
|
378
|
hadrianapolisi csata
|
Róma–gótok
|
Gót győzelem – övék a Balkán-félsziget
|
451
|
catalaunumi csata
|
Róma (Aetius), gótok–hunok (Attila)
|
A hun terjeszkedés megállítása
|
635–650
|
arab hódítások
|
arabok–Bizánc, Perzsi
|
Az arabok meghódítják Szíriát, Palesztinát, Mezopotámiát, Egyiptomot, Perzsiát
|
670–715
|
arab hódítások
|
arabok (Tarik)–berberek, közép-ázsiai országok, vizigót királyság
|
Az arabok meghódítják Észak-Afrikát, az Ibériai-félszigetet, a Kaukázus vidékét, Közép-Ázsiát
|
795–796
|
frank hódítások
|
frank birodalom–avar birodalom
|
Az avar birodalom összeomlása
|
933
|
merseburgi csata
|
német birodalom–magyarok
|
A kalandozó magyarok első veresége
|
955
|
augsburgi csata
|
német birodalom–magyarok
|
Magyar vereség – a nyugati irányú zsákmányoló hadjáratok megszűnése
|
1066
|
hastingsi csata
|
normannok (Hódító Vilmos)–angolszászok
|
A normannok meghódítják Angliát
|
1096–1099
|
I. keresztes hadjárat
|
nyugat-európai lovagok (Bouillon Gottfried)–mohamedán emírségek
|
Keresztény feudális államok kialakulása Kis-Ázsiában, Palesztinában
|
1147–1149
|
II. keresztes hadjárat
|
német (III. Konrád), francia (VII. Lajos) lovagok–szeldzsuk törökök, arabok
|
A keresztesek veresége
|
1189–1192
|
III. keresztes hadjárat
|
nyugat-európai lovagok (I. Frigyes)–arabok (Szaladin)
|
Az európaiak viszonylag szabadon kereskedhetnek, zarándokolhatnak Palesztinában – 1192 Jeruzsálem
|
1202–1204
|
IV. keresztes hadjárat
|
nyugat-európaiak–Bizánc
|
Konstantinápoly bevétele, latin császárság és államok megalakulása
|
1211–1279
|
mongolok (Kugilaj)–Kína
|
Egész Kína meghódítása
| |
1219–1221
|
mongolok (Dzsingisz kán)–közép-ázsiai országok, városállamok
|
Egész Közép-Ázsia meghódítása
| |
1223–1240
|
mongolok (Batu kán)–orosz fejedelemségek
|
Orosz fejedelemségek meghódítása
| |
1228–1229
|
II. Frigyes keresztes hadjárata
|
német lovatok–arabok
|
A lovagok veresége, az arabok 1244-ben végleg elfoglalják Jeruzsálemet
|
1270
|
IX. Lajos második keresztes hadjárata
|
francia lovagok–tuniszi szultánság
|
A király és egész serege pestisben elpusztul, rövid időn belül elvesznek a keresztesek gyarmatai (Ciprus kivételével)
|
1274–1281
|
mongol invázió
|
mongolok-Japán
|
A mongolok veresége
|
1278
|
morvamezei csata
|
Csehország (II. Ottokár)–Habsburgok (I. Rudolf), magyarok (Kun László)
|
Cseh vereség, a Habsburg-dinasztia felemelkedésének kezdete
|
1331
|
plovai csata
|
Lengyelország (Lokietek Ulászló)–némeg lovagrend
|
A lovagok veresége, Lengyelország egyesítése
|
1338–1453
|
százéves háború
|
Anglia-Franciaország (Szent Johanna)
|
Az angolok Calais kivételével elvesztik, összes franciaországi birtokaikat – 1435: arrasi béke
|
1380–1399
|
mongolok (Timur Lenk)–Arany Horda állam, India
|
Timur meghódítja, Közép-Ázsiát, Észak-Indiát
| |
1389
|
rigómezei csata
|
szerbek–oszmán törökök
|
Szerbia török tartománnyá válik
|
1410
|
grunwaldi csata
|
Lengyelország, Litvánia–német lovagrend
|
A német lovagrend meghódol a lengyel királynak – 1466: thoruni béke
|
1444
|
várnai csata
|
Magyarország (Hunyadi János)–törökök
|
Török győzelem, I. Ulászló magyar király halála
|
1448
|
rigómezei csata
|
Magyarország (Hunyadi János)–törökök
|
Magyar vereség, a törökök szabadon vonulhatnak Konstantinápoly ellen
|
1453
|
Konstantinápoly ostroma
|
Bizánc–törökök (II. [Hódító] Mohamed)
|
Konstantinápoly eleste, a bizánci birodalom vége
|
1456
|
Nándorfehérvár (Belgrád) ostroma
|
Magyarország (Hunyadi János)–törökök (II. [Hódító] Mohamed)
|
Sikertelen török ostrom, Magyarországot évtizedekig nem éri török támadás
|
1519–1521
|
Mexikó meghódítása
|
Spanyolország (Cortez)–azték birodalom (Montezuma)
|
Közép- és Észak-Amerika spanyol meghódítása, az amerikai nemesfémek Európába áramlása, az „eredeti tőkefelhalmozás” kezdete Nyugat-Európában
|
1526
|
mohácsi csata
|
Magyarország (Tomori Pál)–törökök (II. Szulejmán)
|
Magyar vereség, Budát elfoglalják a törökök (1542), a középkori magyar állam vége
|
1529
|
Bécs első ostroma
|
Habsburgok–törökök
|
Sikertelen török ostrom, a fegyverszünet lehetővé teszi a törököknek, hogy keleti hódításokra induljanak – 1553: fegyverszünet
|
1531–1534
|
Pizarro expedíciója
|
Spanyolország (Pizarro)–perui inka birodalom
|
A spanyolok meghódítják egész Dél-Amerikát (Brazília kivételével)
|
1558–1582
|
hosszú háború
|
Oroszország (IV. Iván)–Svédország, Lengyelország (Báthory István)
|
Oroszország lemond a balti hódításokról – 1582: lengyel béke; 1581: svéd béke
|
1566
|
Magyarország (Zrínyi Miklós), Ausztria–török birodalom (II. Szulejmán)
|
Szigetvár védelme megállítja a törökök előrenyomulását Bécs felé, II. Szulejmán halála, negyedszázados béke – 1568: drinápolyi béke
| |
1571
|
lepantói tengeri csata
|
Spanyolország (Don Juan d’Austria), Velence–török birodalom
|
A török flotta veresége, Spanyolország a Földközi-tenger ura
|
1588–1595
|
angol–spanyol háborúk
|
Anglia–Spanyolország
|
A spanyol „Armada” megsemmisülése, a spanyol tengeri hatalomvége, az angol gyarmatbirodalom kiépítésének kezdete – 1604: békekötés
|
1593–1606
|
tizenöt éves háború
|
Ausztria, Magyarország, Erdély (Bocskai István), Moldva, Havasalföld (Mihály vajda)–török birodalom
|
Erdély újra török függőség alá kerül, de a Habsburg-uralkodók többé nem fizetnek adót a szultánnak – 1606: zsitvatoroki béke
|
1618–1648
|
harmincéves háború
|
az első általános európai háború (Wallenstein, Tilly, Bethlen Gábor)
|
Ismét érvénybe lép az augsburgi vallásbéke; Svédország, Franciaország, Bajorország; területi nyereségek; német fejedelemségek önállóságának megerősödése; Svájc teljes függetlensége, Hollandia függetlensége – 1648: westfáliai béke
|
1683–1699
|
a Szent Liga hadjárata
|
pápa, Lengyelország (Sobieski János), Velence, Ausztria (Savoyai Jenő), Oroszország–török birodalom
|
Bécs felmentése, Buda, majd csaknem egész Magyarország visszafoglalása a törököktől, Ausztria európai nagyhatalom – 1699: karlócai béke
|
1699–1721
|
nagy északi háború
|
Dánia, Lengyelország, Oroszország (I. Péter)–Svédország (XII. Károly)
|
Dánia veresége Svédországtól – 1700: travendali béke
Svédország veresége Oroszországtól; Svédország nagyhatalmi helyzete véget ér – 1721: nystädti béke
|
1701–1713
|
spanyol örökösödési háború
|
általános európai háború (Savoyai Jenő)
|
A spanyol birodalom felosztása: a németalföldi és olasz birtokokat Ausztria kapja, Anglia kiváltságokat kap a spanyol gyarmatokon, megszerzi Gibraltárt – 1713: utrechti béke
|
1740–1748
|
osztrák örökösödési háború
|
Ausztria, Nagy-Britannia–Poroszország (II. Frigyes), Franciaország, Spanyolország, Bajorország
|
Poroszország megszerzi Sziléziát Ausztriától – 1748: aacheni béke
|
1741–1743
|
Oroszország (Rumjancev)–Svédország
|
Finnország egy része Svédországtól Oroszországhoz kerül – 1743: abói béke
| |
1756–1763
|
hétéves háború
|
Nagy-Britannia, Poroszország-Oroszország, Ausztria, Franciaország, Szászország, Svédország
|
Erdőegyensúly Ausztria és Poroszországi között, Oroszország nemcsak ázsiai, hanem európai nagyhatalom is; Anglia megszerzi Kanadát és Indiát – 1763: hubertusburgi béke
|
1787–1791
|
Törökország–Oroszország
|
Török vereség: Törökország nagyhatalmi helyzete meginog – 1791: szisztovói béke
| |
1792
|
Poroszország, Ausztria–Franciaország
|
A francia hadsereg megállítja a poroszokat, a francia forradalmat nem sikerül elfojtani
| |
1793–1795
|
I. koalíció
|
Nagy-Britannia, Spanyolország, Ausztria, Hollandia–Franciaország
|
Francia területi nyereségek, Belgium bekebelezése – 1795: bázeli béke Poroszországgal, Hollandiával, Spanyolországgal, fegyverszünet Ausztriával
|
1796–1797
|
Franciaország (Napóleon)–Ausztria
|
Lombardia és Belgium Franciaországé, Velence Ausztriáé – 1797: campoformiói béke
| |
1799–1802
|
II. koalíció
|
Nagy-Britannia, Oroszország, Svédország, Ausztria–Franciaország (Napóleon), Spanyolország
|
Ausztria lemond minden itáliai igényéről, a britek lemondanak Máltáról, visszaadják tengerentúli gyarmati hódításaik egy részét – 1801: béke Oroszországgal, 1802: amiens-i béke a britekkel
|
1805
|
III. koalíció
|
Nagy-Britannia, Oroszország, Svédország, Ausztria–Franciaország (Napóleon), Spanyolország
|
Ausztria elveszti Velencét, Isztriát, Dalmáciát, a Német-római Császárság megszűnése – 1805: pozsonyi béke Ausztriával
|
1806–1807
|
IV. koalíció
|
Nagy-Britannia, Oroszország, Poroszország, Svédország–Franciaország (Napóleon)
|
Poroszország területeket enged át Oroszországnak, elismeri Napóleon fivéreinek királyságait, csatlakozik a britek elleni kontinentális zárlathoz, Napóleon létrehozza a Varsói Nagyhercegséget – 1807: tilsiti béke
|
1809
|
V. koalíció
|
Nagy-Britannia, Ausztria–Franciaország (Napóleon)
|
Ausztria területi veszteségei, csatlakozása a kontinentális zárlathoz – 1809: bécsi béke
|
1812–1814
|
Franciaország (Napóleon)–Oroszország (Kutuzov)
|
Napóleon megsemmisítő veresége
| |
1813
|
VI. koalíció („népek csatája”)
|
Poroszország (Blücher), Oroszország, Svédország, Nagy-Britannia, Ausztria–Franciaország (Napóleon)
|
Napóleont császárként Elba szigetére viszik, Franciaország megtartja 1792-es határait – 1814: első párizsi béke, 1914–1815: bécsi kongresszus
|
1815
|
VII. koalíció (waterlooi csata)
|
Nagy-Britannia (Wellington), Oroszország, Poroszország (Blücher), Ausztria–Franciaország (Napóleon)
|
Franciaország visszavonul az 1789-es határok mögé, szövetséges megszállás, napóleont Szent Ilona-szigetére száműzik – 1815: második párizsi béke
|
1828–1829
|
Oroszország (Paszkievics)–Törökország
|
Törökország elismeri a független Görögországot, önkormányzatot ad Szerbiának – 1829: drinápolyi béke
| |
1839–1842
|
I. ópiumháború
|
Kína–Nagy-Britannia
|
Kína öt kikötője megnyílik az angolok előtt, akik területenkívüliséget is élveznek – 1842: nankingi béke
|
1846–1848
|
Egyesült Államok–Mexikó
|
Az Egyesült Államok megszerzi Texast, Új-Mexikót, Kaliforniát
| |
1848–1849
|
II. angol–szikh háború
|
britek–szikhek
|
Befejeződik India teljes brit meghódítása
|
1853–1856
|
krími háború
|
Oroszország–Törökország, Nagy-Britannia, Franciaország
|
A Fekete-tengert semlegesnek nyilvánítják, tengerszorosok elzárása minden külföldi hadihajó előtt, Besszarábia déli részét Moldva kapja, Oroszország meggyengül – 1856: párizsi béke
|
1856–1858
|
Kína–Nagy-Britannia, Franciaország (1857-től)
|
Szabad hajózás a Jangcén, új kikötők megnyitása a briteknek és Franciaországnak, hatalmas hadisarc, misszionáriusok szabad tevékenysége – 1858: tiencsini egyezmény – kínai kapituláció
| |
1866
|
Ausztria–Poroszország
|
Osztrák vereség; Ausztria beleegyezik a Német Szövetség feloszlatásába, elfogadja az Északnémet Szövetség megalakítását porosz vezetéssel – 1866: prágai béke
| |
1870–1871
|
porosz–francia háború
|
Poroszország (Moltke), Északnémet Szövetség, délnémet államok–Franciaország (Mac Mahon)
|
Francia vereség, III. Napóleon trónfosztása, Elzász és Lotharingia Németországhoz csatolása, hadisarc, a Német Császárság megalakulása – 1871: frankfurti béke
|
1877–1878
|
Japán–Kína
|
Kínai vereség, Kína lemond Tajvanról, Korea független – 1895: szimonoszeki béke
| |
1898
|
Egyesült Államok–Spanyolország
|
Spanyol vereség, az Egyesült Államok megkapja Guam szigetét és Puerto Ricót, Kuba névleg független, de az Egyesült Államok ellenőrzése alá kerül – párizsi béke
| |
1904–1905
|
Oroszország–Japán
|
Japán győzelem, megszerzi Port Arthurt és a Szahalin-szigetek déli részét; orosz forradalom kitörése – 1905: portsmouth-i béke
| |
1911–1912
|
Olaszország–Törökország
|
Olaszország megszerzi Tripoliszt és Kireneikát – 1912: lausanne-i béke
| |
1912
|
I. Balkán-háború
|
Törökország–Szerbia, Bulgária, Görögország, Montenegró
|
Török vereség, bolgár területi nyereség
|
1913
|
II. Balkán-háború
|
Bulgária-Szerbia, Görögország, Románia, Törökország
|
Bulgári területének jelentős részét elveszíti, Szerbia megerősödik – 1913: bukaresti béke
|
1914–1918
|
I. világháború
|
antanthatalmak (Joffre, Foch, Bruszilov, Haig, Pershing)–központi hatalmak (Conrad, Hindenburg, Falkenhayn, Potiorek)
|
Németország elveszíti gyarmatait, Elzász–Lotharingát Franciaországhoz csatolják, a Saar-vidéken 15 évre külön államot hoznak létre, szétesik az Osztrák-Magyar Monarchia, megcsonkítják Magyarországot, Bulgáriát és Törökországot – 1919–1920: versailles–triatron–sévres-i békeszerződések
|
1931–1932
|
Mandzsúria megszállása
|
Japán–Kína
|
Mandzsuikuo bábcsászárság megalakulása, japán fennhatóság
|
1937–1945
|
Japán–Kína
|
(lásd: II. világháború)
| |
1939–1945
|
II. világháború
|
szövetséges hatalmak (Zsukov, Eisenhower, Montgomery)–tengelyhatalmak (Keitel, Badogio, Todzso)
|
A tengelyhatalmak veresége; háborús jóvátétel, Németország, Japán megszállása, területi hódításaik érvénytelenítése – 1943: olasz fegyverletétel; 1945: német és japán kapituláció; 1946–1947: párizsi béketárgyalások, majd szerződés Olaszországgal, Romániával, Bulgáriával, Magyarországgal és Finnországgal; 1951: USA–Japán különbéke
|
1946–1949
|
„szennyes háború”
|
Franciaország–Vietnam
|
Franciaország kivonul Vietnamból, amelynek két része között a 17. szélességi fok mentén húzzák meg a demarkációs vonalat – 1954: genfi szerződés
|
1948–1949
|
I. arab-izraeli háború
|
Egyiptom, Szíria, Libanon, Irak, Transzjordánia–Izrael
|
Izrael területi nyereségei – 1949: rodoszi fegyverszünet
|
1950–1953
|
koreai háború
|
Észak-Korea, kínai önkéntesek–Dél-Korea, ENSZ-zászló alatt észak-amerikai, angol, francia, ausztrál, belga, kolumbiai, etiópiai, görög, luxemburgi, holland, új-zélandi, Fülöp-szigeteki, thaiföldi, török, dél-afrikai csapatok
|
Demilitarizált övezet kialakítása Észak- és Dél-Korea között – 1953: panmindzsoni fegyverszünet
|
1956
|
II. arab–izraeli háború
|
Egyiptom–Izrael, Anglia, Franciaország
|
ENSZ békefenntartó erők mennek a hadszíntérre; Izrael kivonja csapatait a Sínai-félszigetről, Egyiptom viszont garantálja a szabad hajózást a Tirrén-szoroson át a Vörös-tengerre; az angol–francia csapatokat kivonják a Szuezi-csatorna övezetéből – 1956: tűzszünet (ENSZ)
|
1964–1973
|
Vietnam–Egyesült Államok
|
Dél-Vietnamban megalakul a Vietnami Köztársaság, majd 1976: a két Vietnam egyesülése – 1973: párizsi békeszerződés
| |
1967
|
III. arab–izraeli háború („hatnapos háború”)
|
Egyiptom, Szíria, Jordánia–Izrael
|
Izrael megszállja a Sínai-félszigetet, a gázai övezetet, a Golan-fennsíkot, Ciszjordániát, Jeruzsálem arab részét – 1967: tűzszünet
|
1971
|
India–Pakisztán
|
Indiai győzelem 1972: Kelet-Pakisztán területén megalakul Banglades – 1971: tűzszünet
| |
1973
|
IV. arab–izraeli háború
|
Egyiptom, Szíria, Irak, Jordánia–Izrael
|
Izraeli győzelem, csapatszétválasztási egyezmény, ütközőzóna ENSZ-csapatokkal – 1973: tűzszünet (ENSZ); Izrael szakaszosan kivonul az Egyiptomból elfoglalt területekről – 1978: Camp-David, egyiptomi–izraeli különbéke
|
1980–
|
Irak–Irán
| ||
1982
|
falklandi háború
|
Argentína–Nagy-Britannia
|
Argetína veresége, a Falkland- (Malvinas-) szigetcsoport brit ellenőrzés alatt marad. Argentínában megbukik a katonai junta, polgári demokratikus kormány alakul – 1982: fegyverszünet
|
1982
|
V. arab-izraeli háború
|
Szíria, Libanon, Palesztinai Felszabadítási Szervezet–Izrael
|
Bejrútba ENSZ-csapatok vonulnak be, a palesztin egységeket kivonják a libanoni fővárosból, dél-libanoni területek izraeli ellenőrzés alatt – 1982: bejrúti tűzszünet
|