Magyar kultúrtörténet
Magyar kultúrtörténet
1901 Gárdonyi Géza: Egri csillagok – Mikszáth Kálmán: Szelistyei asszonyok – Fényes Adolf: Napszámos, Anya – Megalakul a gödöllői művésztelep
1902 Bródy Sándor: A dada, Fehér könyv, A nap lovagja – Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember – Herczeg Ferenc: Pogányok – Tömörkény István: Vízenjárók és kétkezi munkások – Ferenczy Károly: Márciusi eset – Iványi-Grünwald Béla: Itatás – Megalakul a szolnoki művésztelep
1903 Ady Endre: Még egyszer – Jókai Mór: A mi lengyelünk – Kaffka Margit: Versek – A jövendő megindulása – A Király Színház megalapítása
1904 Benedek Elek: Szülőföldem – Dutka Ákos: Vallomások könyve – Eötvös Károly: A nagy per – A Thália Társaság Színpada – Gulácsy Lajos: Dal a rózsatőről – Csontváry Kosztka Tivadar: A Nagy-Tarpatak völgye a Tátrában – Bartók Béla: Rapszódia zongorára, Op. 1. – Kodály Zoltán: Este (vegyeskar Gyulai Pál versére) – Megalakul Pesten a Thália Társaság a színjátszás megújítására
1905 Gárdonyi Géza: Az öreg tekintetes – A Figyelő megalapítása – A Magyar Nyelv megindulása
1906 Ady Endre: Új Versek – Bartók Béla és Kodály Zoltán első népdalfeldolgozásai – Czóbel Béla: Ülő férfi – Bartók–Kodály: Húsz magyar népdal (feldolgozás)
1907 Ady Endre: Vér és arany – Juhász Gyula Versei – Kosztolányi Dezső: Négy fal között – Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk – Rippl-Rónai: A körtvélyesi kastély, Apám és Piacsek bácsi vörös bor mellett – Megnyílik a Bonbonniere Kabaré, Pest első kabaréja (alapítója: Kondor Ernő)
1908 Ady Endre: Az Illés szekerén – Kosztolányi Dezső: Boszorkányos esték – A Holnap megindítása – A Nyugat megalapítása – Bartók: 1. vonósnégyes, Op. 7.; 14 zongoradarab, Op. 6.
1909 Ady Endre: Szeretném, ha szeretnének – Babits Mihály: levelek Irisz koszorújából – Móricz Zsigmond: Hét krajcár – Az Élet megjelenése – A Nyolcak első kiállítása – Bartók: Gyermekeknek, 1–4. füzet – Kodály: I. vonósnégyes, Op. 2.; Gordonka-zongora szonáta, Op. 4.
1910 Ady Endre: A minden titkok versei – Kosztolányi Dezső: A szegény kisgyermek panaszai – Molnár Ferenc: Liliom, A testőr – A Világ megalapítása – Kernstok Károly: Lovasok a vízparton – Pór Bertalan: A Hegyibeszéd – Márffy Ödön: Régi váci vám – Bartók: Allegro barbaro, Vázlatok, Négy siratóének
1911 Krúdy Gyula: Szindbád ifjúsága – Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött – A Magyar Figyelő megjelenése – A Magyar Irodalomtörténeti Társaság – A kecskeméti művésztelep megalakulása – Budapesten megnyílik a Népopera (később Városi, majd Erkel Színház) – Balázs Béla–Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára
1912 Ady Endre: A menekülő élet – Kaffka Margit: Színek és évek – Kassák Lajos: Életsiratás – Krúdy Gyula: Szindbád utazásai – Móricz Zsigmond: Magyarok – Tihanyi lajos: Önarckép – Bartók: Négy zenekari darab, Op. 12.
1913 Ady Endre: A magunk szerelme – Tóth Árpád: Hajnali szerenád – Budapesten megalakul a Magyar Munkásszínjátszók Szövetsége
1914 Ady Endre: Ki látott engem? – Juhász Gyula: Új versek – Krúdy Gyula összegyűjtött munkái 1–8. – Tormay Cécile: A régi ház
1915 A Tett megindítása – Ultz Béla: Mosónő – Bartók: Szonatina
1916 Nemes Lampérth József: Háttal álló női akt – Bartók: A fából faragott királyfi; Szvit zongorára, Op. 14; Őt dal Ady Endre verseire, Op. 16. – Kodály: Megkésett melódiák, Op. 6.
1917 Kaffka Margit: Állomások – Móricz Zsigmond: Szegény emberek – Tóth Árpád: Lomha gályán – Koszta József: Kukoricában
1918 Barta Lajos: Az elsüllyedt világ – Gellért Oszkár szerk.: A diadalmas forradalom könyve – Juhász Gyula: Késő szüret – Karinthy Frigyes: Csak semmi háború – Móricz Zsigmond: A fáklya – Török Gyula: A zöldköves gyűrű – Várnai Zseni: Anyaszív – A Belvárosi Színház megnyitása – A Vörösmarty Akadémia megalapítása – Bortnyik Sándor: Vörös mozdony: Bartók: 15 magyar parasztdal – Kodály: 7 zongoradarab, Op. 11.
1919 Barta Lajos: Ösvény – Juhász Gyula: Ez az én vérem – Szabó Dezső: Az elsodort falu – Az Új idők megjelenése – Berény Róbert: Fegyverbe!
1920 Móra Ferenc: Könyves könyv
1921 Karinthy Frigyes: Capillária – Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig – Szabó Dezső: Csodálatos élet – Kassák Lajos: Képarchitektúra – Bartók: 1. hegedű-zongora szonáta
1922 Babits Mihály: Timár Virgil fia – József Attila: A szépség koldusa – Szabó Lőrinc: Föld, erdő, Isten – Tóth Árpád: Az öröm illan – A Minerva megjelenése – Móricz Zsigmond: Tündérkert – Moholy-Nagy László: Konstrukció átfutó kereszttel
1923 Baumgarten-alapítvány – A Napkelet c. folyóirat kiadása – Uitz: General Ludd-sorozat – Egry József: Balatoni halászok – Rippl-Rónai: Babits – Kodály: Psalmus hungaricus, Op. 13.; Hegyi éjszakák 1 – Megnyílik a fővárosi Operettszínház
1924 József Attila: Nem én kiáltok – Kosztolányi Dezső: A bús férfi panaszai – Az Erdélyi Irodalmi Szemle megjelenése
1925 Kosztolányi Dezső: Aranysárkány – Tabéry Géza: A szarvasbika – Tamási Áron: Lélekindulás – A Bartha Miklós Társaság megalakítása – Kernstok Károly: Utolsó vacsora
1926 Kosztolányi Dezső: Édes Anna – Szabó Dezső Összegyűjtött munkái (16 kötetben) – A Korunk megindítása – A Literatúra c. folyóirat kiadása – Ferenczy Béni: Anyaság – Bartók: Zongoraszonáta, Szabadban, 1. zongoraverseny – Kodály: Kórusok (köztük a Gergelyjárás)
1927 Babits Mihály: Halálfiai – Móra Ferenc: Ének a búzamezőkről – Zilahy Lahos: Két fogoly – A debreceni Ady Társaság megalakítása – A 100% kiadása – Derkovits Gyula: Utca – Kodály: Háry János, Marosszéki táncok
1928 Illyés Gyula: Nehéz föld – Kassák Lajos: Egy ember élete (1939-ig) – Molnár Ferenc Összes munkái I–XX. – Móricz Zsigmond: Úri muri – Tóth Árpád: Lélektől lélekig – Az Erdélyi Helikon megjelenése – A Munka megalapítása – Megalakulás a szentendrei művésztelep – Szőnyi István: Zebegényi temetés
1929 Illés Béla: Ég a Tisza – József Attila: Nincsen apám, se anyám – Kassák Lajos: Angyalföld – Zilahy Lajos munkái – Derkovits: Szőlőevők, Dózsasorozat – Bernáth Aurél: A tél
1930 Radnóti Miklós: Pogány köszöntő – Szabó Pál: Emberek – Mészáros László: Tékozló fiú – Farkas István: Siracusai bolond – Bartók: Cantata profana; Magyar népdalok (vegyeskar)
1931 Illyés Gyula: Sarjúrendek – József Attila: Döntsd a tőkét, ne siránkozz – Kuncz Aladár: Fekete kolostor – A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának megalakulása – Székely István: Hyppolit, a lakáj
1932 József Attila: Külvárosi éj – Lengyel József: Visegrádi utca – Móra Ferenc: Aranykoporsó – Móricz Zsigmond: Barbárok – Tamási Áron: Ábel a rengetegben – Kodály: Székely fonó, Magyar népzene 1–10. füzet – Fejős Pál: Tavaszi zápor
1933 Gelléri Andor Endre: Szomjas inasok – A Magyar Irodalomtudományi Társaság megalakulása – Aba Novák Vilmos: Fellépés előtt – Kodály: Galántai táncok
1934 Darvas József: Fekete kenyér – József Attila: Medvetánc – Nagy Lajos: Kiskunhalom – Sinka István: Himnuszok kelet kapujában – Szerb Antal: A Pendragon legenda – Tamási Áron: Ábel az országban – Tóth Árpád Összes versei – A Kelet Népe megalapítása – A válasz megindulása – Szőnyi István: Este – Tornyai János: Szobabelső – Gaál Béla: Meseautó
1935 Móricz Zsigmond: A boldog ember, Erdély – Az Új Szellemi Front életre hívása – A Virgília megalapítása
1936 József Attila: Nagyon fáj – Kodolányi János: A vas fiai – Nagy Lajos: Budapest Nagykávéház – Németh László: Bűn, Gyász – Tersánszky J. Jenő: Legenda a nyúlpaprikásról – Zalka Máté: Doberdó – Heltai Jenő: A néma levente – A Gondolat megjelenése – A Szép Szó megindítása – Ery József: Visszhang – Bartók: Zene húros hangszerekre, ütőkre és celestára – Pesten megnyílik a Pódium Kabaré
1937 Féja Géza: Régi magyarság, Viharsarok – Karinthy Frigyes: Utazás a koponyám körül – Pap Károly: Azarel – Radnóti Miklós: Járkálj csak, halálraítélt! – Veres Péter: Számadás – Medgyessy Ferenc: Magvető – Bartók: Mikrokozmosz 1–6. füzet
1938 Kodolányi János: Juliánus barát – A Tovább c. folyóirat megindulása – Dési-Huber István: Viharmadarak – Bartók: Hegedűverseny, Kontrasztok
1939 Darvas József: Egy parasztcsalád története – Móricz Zsigmond: Életem regénye – Szabó Dezső: Az egész látóhatár – Szabó Pál: Szakadék – Kodály: Fölszállott a páva – Kalmár László: Halálos tavasz
1940 Babits Mihály: Jónás könyve – Bálint György: Búcsú az értelemtől – Háy Gyula: Isten, császár, paraszt – Illyés Gyula Összegyűjtött versei – Szabó Lőrinc Összes versei
1941 Móricz Zsigmond: Árvácska – Radványi Géza: Európa nem válaszol
1942 Darvas József: Szakadék – Füst Milán: Feleségem története – Tersánszky J. Jenő: Kakuk Marci – Szőts István: Emberek a havason
1943 Sinka István: Hontalanok útján – Bartók: Concerto
1944 Berda József Válogatott versei – Dsida Jenő: Válogatott versek – Móra Ferenc: Válogatott elbeszélések – Pap Károly: Mózes – Szabó Dezső: A bölcsőtől Budapestig – Kodály: Missa Brevis, kórusok
1945 Darvas József: Város az ingoványon – Déry Tibor: Szemtől szembe – Illyés Gyula: Egy év, Honfoglalók között – Nagy Lajos: Pincenapló, A tanítvány – Zelk Zoltán: Teremtés tanúja – Megalakul a Magyar Írók Szövetsége – A Valóság újraindulása
