Tudomány és technikatörténet
Tudomány és technikatörténet
1000 k. Gerbert (azonos II. Szilveszter pápával) elterjeszti a hindu–arab számjegyírást
1044 Apály-dagály malom – Kallómalom – Márványfűrész – Kendertörő
1079 Omar Hajjám megreformálja a perzsa naptárt
1086 Domesday Book (gazdasági adattár)
1090 Vízóra – Salétromsav
1100 k. Európában elterjed a kerekes eke, a borona, a lóvontatás és a vaseszközök – Kétszemélyes lábítós szövőszék
1125 k. Az alkohol desztillálása
1132 Abélard: Igen és nem
1138 Csertörő
1150 k. A lőpor és iránytű Kínában – Az első mechanikus órák Európában – Fonókerék – Kovácsolás kőszén felhasználásával – A párizsi és a bolognai egyetem – Az Almohádok udvarában él Averroës arab filozófus (a kettős igazság elve) – Maimonides zsidó orvos
1160 k. A maja tudomány fénykora – Lilavata: az indiai matematika alapműve – Ptolemaiosz Almagestje latinul – Lenvászonmosó – Bütykös tengely, bütykös dob
1180 k. Gerard latinra fordítja Arisztotelészt, Avicennát és al-Khvarizmit – Cukornádsajtó – Szélmalom – Tükörfoncsorozás – Szappan – Gomb
1187 Kohó
1195 Köszörű
1202 Fibonacci algebrája
1209 A cambridge-i egyetem
1222 A paduai egyetem
1229 A toulouse-i egyetem
1235 k. A salernói orvosi sikola – Deszkafűrész – Hajókormánylapát
1242 R. Bacon a puskaporról – Papírmalom (Spanyolország)
1252 Az első európai aranypénz (Firenze) – Az Alfonz-féle csillagászati táblázatok
1254 Euklidész Elemmei európai elterjedése
1260 k. Albertus Magnus (Köln) a puskaporról és az iránytűről – At-Túszi trigonometriája és Ikán táblázatai Maragában – R. Bacon fényelmélete (Opus Maius és Opus Minus: 1268) – Evező nélküli Kogghajók – Villa – Fémtűs kártolás
1265–1275 Aquinói Tamás: Teológiai summázat; a tomizmus kezdete
1269 P. Peregrinus: Levél a mágnességről (az iránytű elve: nyomtatásban 1558)
1272 Selyemmotolla – Kompasztérkép
1285 Szemüveg
1289 Fadúcos nyomtatás – Rokka
1300 k. Pedálos meghajtású orgona, kovácsfújtató és eszterga – Az első fogaskerék-meghajtású toronyórák – Jákob botja a csillagászati méréseknél – R. Lullus katalán alkimista – Duns Scotus ferences teológus – A montpellieri orvosi iskola fénykora
1307 Az első környezetvédelmi rendelet a széntüzelés okozta levegőszennyezés miatt (Anglia)
1315 k. Eckart misztikus teológus
1325 k. A vasöntés és acélgyártás kezdete Európában a felülcsapó vízikerék alkalmazásával – Elterjed a lőpor Európában – Az első ágyúk és páncélruhák
1332 k. W. Occam hirdeti: a világ rendje esetleges – Bradwardine, az angol Merton Kollégium professzorának kinematikája
1348 A prágai egyetem alapítása
1350 Dróthúzó gép
1360 k. J. Buridan impetuselmélete
1361 N. Oresme geometriája
1364–67 A krakkói, a bécsi és a pécsi egyetem alapítása
1370 k. Észak-afrikai iszlám tudósok, Ibn Battúta földrajzi és Ibn Kaldún történeti művei – J. Wyclif a reformáció előfutára (Oxford)
1389 A budai egyetem alapítása
1400 k. A nagy kínai enciklopédia
1406 Ptolemaiosz Geográfiája latinul
1415 k. Tengerész Henrik navigációs iskolája
1433 Ulug bég csillagvizsgálója Szamarkandban; a Nagy Kán táblázatok; munkatársa, al-Kási szinusz-táblázatai
1440 N. Cusanus: A tudós tudatlanságról
1450 k. A könyvnyomtatás feltalálása (1452–1455: Gutenberg-biblia) – A rugós óra – A kávétermesztés kezdete (Eitópia) – Evező nélküli karavellák
1459 A Platóni Akadémia (Firenze)
1460 k. Peubercah Almagest-fordítása
1471 Regiomontanus Nürnbergben (korábban Budán élt) az első európai obszervatóriumot alapítja; felfedezi a Halley üstököst (1472)
1482 Euklidész Elemei először nyomtatásban latinul
1490 k. Az azték tudomány fénykora – Elterjed a matematikában a „+” és „–” jelölés
1492 Amerika felfedezése – Az első modern földgömb (Nürnberg)
1494 L. Pacioli algebrája és kettős könyvvitele
1495 Az első modern világtérkép
1498 Vasco da Gama Afrika körülhajózásával felfedezi az Indiába vezető tengeri utat
1500 k. A hidrogén felfedezése – Leonardo da Vinci műszaki felismerései
1509 Erasmus: A balgaság dicsérete
1510 k. Az inka tudomány fénykora – Az első zsebórák
1513 N. Machiavelli: A fejedelem – Balboa felfedezi a Csendes-óceánt
1515 Ptolemaiosz teljes Almagestje latin fordításban
1517 A reformáció kezdete
1517 k. A kávé Európában
1519–1522 Magellán és társai elsőként hajózzák körül a Földet
1520 Az első, Amerikát ábrázoló térkép – A csokoládé Spanyolföldön
1528 A kakaó Európában – Az első, fennmaradt Magyarország-térkép
1530 Melanchton: Az Ágostai Hitvallás (a lutheri tanok kifejtése)
1535 Kálvin: A keresztény vallás tanítása
1535 k. Paracelsus az orvosi kémiáról – A szem összetételének leírása
1540 Biringuccio pirotechnikája
1542 Az első gyógyszerészeti kézikönyv
1543 Kopernikusz: Az égi pályák körforgásairól – Vesalius: Az emberi test felépítése
1545 Az első európai botanikus kert (Padua)
1550 k. Cardano leírja a kardántengelyt – Tartaglia megadja a harmadfokú egyenlet megoldóképletét – Nostradamus asztrológiája – Gesner állattana – A kabala virágkora
1556 Agricola könyve a bányászatról és kohászatról
1560 A dohány Európában
1563 Paré sebészete
1565 A ceruza – A burgonya Európában
1569 A Marcator-térkép és kozmográfia
1570 Az első modern atlasz – A távcső felfedezése
1576 A sarkkutatás kezdete
1577 Brahe szupernovát fedez fel
1577–1580 Drake körülhajózza a Földet
1580 Montaigne: Esszék
1580 k. A tizedes törtek használata (erről Napier műve: 1619)
1582 A Gergely-naptár bevezetése
1584 Bruno világrendszere
1586 Stevin statikája
1590 k. Az első mikroszkóp
1591 Viéte algebrája
1596 A paradicsom Európában
1599 Aldrovandi zoológiája
1600 Gilbert a földmágnességről – A logaritmusszámítás kezdete (erről Napier műve: 1614)
1600 k. Porta leírja a camera obscurát
1601 Fermat számelmélete
1602 Campanella: Napállam
1603 A Hiúzszeműek Akadémiája (Róma)
1609 Az I. és II. Kepler-törvény (a III. 1618-ban) – Galilei távcsöves megfigyelései
1620 A cosinus és cotangens elnevezése – Bacon: A tudományok új organonja
1624 Briggs logaritmustáblája
1625 A glaubersó leírása – Bacon: Új Atlantisz
1627 Kepler Rudolf-táblái (Brahe nyomán)
1628 Harvey leírja a vérkeringést – Grotius jogi alapműve
1630 A Scheiner-távcső
1632 Gallilei: Párbeszéd a két legnagyobb világrendszerről (ez az 1633-as pert kiváltó mű)
1635 Az első francia akadémia alapítása – A nagyszombati egyetem alapítása
1637 Descartes: Értekezés a módszerről, Geometria, A Dioptrikáról
1638 Galilei: Discorzi (a fizika alapműve)
1639 Pascal analitikai geometriája – A mikrométercsavar feltalálása
1640 A janzenizmus kezdete
1643 Torricelli barométere
1644 Descartes: A filozófia alapelvei
1647 Hevelius könyve a Holdról
1650 Hobbes pszichológiája – A textilnyomás kezdete
1652 Pascal számológépe
1653 Apáczai Enciklopédiája
1654 Guericke felismeri a légszivattyú elvét – Bernoulli leírja az exponenciális függvényt
1655 Az infinitezimálás számmítások (differenciál- és integrálszámítás) kezdete
1657 Huygens ingaórája – Pascal: Vidéki levelek
1658 Swammerdam leírja a vörösvértesteket
1660 A Royal Society alapítása
1661 Boyle kémiai alapműve – Malpighi leírja a hajszálereket
1662 Hooke mikroszkópja
1663 A Gregory-távcső
1664 Descartes fiziológiája
1665 Hooke felismeri a növényi cellát (sejtet)
1666 A francia tudományos akadémia alapítása – Newton megkezdi az infinitezimális számítások, ill. a fény összetett voltának tanulmányozását
1667 A tudományos meteorológia kezdete
1669 A foszfor felfedezése – Az első modern földtani munka (Steno)
1670 Pascal: Gondoaltok (posztumusz)
1675 A greenwichi csillagvizsgáló – Römer a fény terjedési sebességéről – Huygens hajszálrugós órakerék-billegője
1677 Spinoza: Etika – Az influenza első leírása
1678 Hooke rugalmasság-törvénye – Huygens a fény hullámelméletéről
1679 Fermat analitikus geometriája (posztumusz)
1681 Utcai olajlámpák Londonban
1682 Halley megtalálja az égen a később róla elnevezett üstököst
1683 Newton elmélete a gravitációról – Leeuwenhoek baktériumot ismer fel
1687 Newton: A természetfilozófia matematikai alapelvei (a Newton-törvényeket is tartalmazó alapmű) – Papin: a dugattyús gőzgép elvéről
1690 Locke: Értekezés az emberi értelemről
1700 A berlini akadémia alapítása
1703 Stahl flogisztonelmélete
1704 Newton: Optika
1710 Berkeley: Értekezés az emberi megismerés alapelveiről – Porcelánmanufaktúra Meissenben
1711 Newcommen gőzgépe – Előállítják a kokszot (kohászati alkalmazása 1735-től)
1714 Mandeville: A méhek meséje
1717 Az első szabadkőműves páholy (London) – Az első kísérleti himlőoltás Magyarországon (Angliában 1722-től)
1718 Lombe selyemorsózó- és cérnázógépe
1722 Vízemelő gőzgép Újbányán (az első ilyen gép a kontinensen)
1725 Vico: Az új tudomány
1735 Linné: A természet rendszere
1737 Humme: Értekezés az emberi természetről
1738 Paul gyapjú és gyapotfonó gépe – Voltaire műve Newton fizikájáról
1739 Harrison kronométere
1747 Franklin a kétfajta elektromosságról – A Segner-kerék
1748 Montesquieu: A törvények szelleméről – Hell József vízoszlopos szivattyúja
1749 Buffon természetrajzának első kötete
