A bírósági eljárás
A bírósági eljárás
Ha valakinek mással szemben polgári jogi követelése van, azt a bíróság előtt érvényesítheti. A követelés tárgya többnyire pénzösszeg, nem ritka azonban az ingó dolgok kiadására, ingatlan (pl. ház, telek) tulajdonjogára, valamely cselekmény elvégzésére (pl. építmény helyreállítására, helyiség kiürítésére) vagy valamilyen magatartástól való tartózkodásra irányuló követelés sem. A követelés érvényesítésének módja nem függ attól, hogy kivel szemben áll fenn: a kötelezett lehet állampolgár, állami szerv, társadalmi szervezet, vállalat vagy szövetkezet egyaránt.
A pert az ügyek túlnyomóan nagy részében a helyi bíróságok (fővárosi kerületi, városi) előtt kell megindítani.
A per megindításához jogi képviselő is igénybe vehető. A képviseletet ügyvédi munkaközösség, közeli hozzátartozó és bizonyos esetekben – a szakszervezet (szakszervezeti jogsegélyszolgálat) láthatja el.
A pert a keresetlevél benyújtásával lehet megindítani. A törvény előírja a keresetlevél kötelező tartalmát. A keresetlevelet eggyel több példányban kell benyújtani, mint ahány fél a perben szerepel. A keresetlevélben eljárási illetéket is le kell róni. Ez a perérték 6%-ával egyenlő, de legalább 50 forint. A törvény számos pert költségmentesnek nyilvánít, mindenekelőtt a gyermektartásra, az apaság megállapítására irányuló pereket. Ezenfelül az a fél, aki vagyoni, családi és jövedelmi viszonyainál fogva a perrel járó költségeket nem tudja viselni, a bíróságtól költségmentességet kérhet.
Az elsőfokú bíróság által meghozott ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezni lehet. A bíróság minden ítéletében és végzésében felvilágosítást ad arról, hogy van-e helye fellebbezésnek – és ha igen, mennyi időn belül és hol kell azt benyújtani.
A bíróság jogerős ítélete vagy végzése ellen már semmiféle jogorvoslatnak, fellebbezésnek nincs helye. Az a fél azonban, aki a jogerős ítéletet vagy végzést törvénysértőnek tartja, a Legfelsőbb Bíróság elnökétől vagy a legfőbb ügyésztől törvényességi óvás emelését kérheti.
A jogerős ítélet ellen perújításnak akkor van helye, ha a fél olyan új tényre vagy új bizonyítékra hivatkozik, amelynek alapján rá nézve kedvezőbb ítéletet lehetett volna hozni. A perújítás határideje 6 hónap attól az időponttól számítva, amikor az ítélet jogerőre emelkedett, ill. – ha ez később történt – amikor a fél az új tényről vagy az új bizonyítékról tudomást szerzett. Az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 5 éven túl azonban perújításra már semmiképpen nincs lehetőség.
Azokat a magatartásokat, cselekményeket vagy mulasztásokat, amelyek bűncselekménynek tekinthetők, s ezért büntetendők, a büntető törvénykönyv tartalmazza.
A büntetőeljárás fontos alapelve az ártatlanság védelme, amely szerint senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata meg nem állapította. Ebből következik, hogy a bűnösséget a büntető ügyekben eljáró hatóságoknak kell bizonyítaniuk és nem az eljárás alá vont személynek a maga ártatlanságát.
Egyes bűncselekményeknél a sértett eldöntheti, hogy kíván-e eljárást kezdeményezni, másként: előterjeszt-e magánindítványt. A vádat egyébként többnyire az ügyész képviseli a bíróság előtt. A sértett a büntetőeljárás során polgári jogi igényét is érvényesítheti, kérheti pl. a neki okozott kár megtérítését.
