1986 eseménynaptára
1986 eseménynaptára
Január 1. – Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár és Ronald Reagan amerikai elnök televíziós üzenetet intéz az amerikai és a szovjet néphez.
Január 2. – Szíria államfője, Hafez Asszad rendteremtésre szólítja fel Amin Dzsemajel libanoni elnököt, ellenkező esetben szír beavatkozást helyez kilátásba.
Január 3. – Amerikai repülőgép-anyahajókat és kísérőhajókat vonnak össze a líbiai partok közelében; Reagan elnök nemzetközi gazdasági embargót sürget Líbia ellen, annak állítólagos terrortevékenysége miatt. – A Szovjetunió egyes északi folyóinak délre térítésével szemben foglal állást öt neves szovjet író.
Január 5. – Moammer Kadhafi líbiai vezető határozottan visszautasítja, hogy országának köze volt az 1985. december végén a római és a bécsi repülőtéren elkövetett terrorista merényletekhez.
Január 6. – Az Iszlám Konferencia Szervezetének külügyminiszterei támogatásukról biztosítják Líbiát, egyúttal felszólítják Washingtont, vonja vissza Líbia-ellenes szankcióit. – Bukarestben megszüntetik az egyetlen magyar nyelvű nemzetiségi kulturális folyóiratot, helyette ezentúl egy román nyelvű irodalmi folyóirat jelenik meg.
Január 7. – Líbiában, izraeli támadásra számítva, mozgósítást rendelnek el.
Január 8. – Reagan elnök törvényerejű rendelettel betiltja az amerikai–líbiai gazdasági kapcsolatok minden formáját.
Január 9. – A brit Westland helikoptergyár „kiárusításával” kapcsolatos botrány miatt lemond Heseltine brit hadügyminiszter.
Január 10. – Kanada és Olaszország részlegesen csatlakozik az Egyesült Államok Líbia-ellenes szankcióihoz. – Prágában 84 éves korában meghal Jaroslav Seifert Nobel-díjas költő.
Január 11. – Spanyolország bejelenti, hogy felveszi a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel, de továbbra is támogatja a palesztinok ügyét.
Január 13. – A jemeni NDK-ban felkelés robban ki Ali Nasszer Mohammed államfő ellen. A csaknem 2 héten át tartó polgárháborúban legalább 13 000-en veszítik életüket. A felkelés kirobbanásakor külföldön tartózkodó Abu-Bakr Attasz miniszterelnök Moszkvába repül. A január 24-én hazatérő Attaszt ideiglenes államfővé választják, Ali Nasszer Mohammed elmenekül hazájából. Az új vezetés hitet tesz a tudományos szocializmus és a proletár internacionalizmus elvei mellett.
Január 14. – A líbiai légvédelem – tripoli bejelentés szerint – berepülő amerikai gépekre lő.
Január 15. – Gorbacsov szovjet főtitkár nyilatkozata szerint a két nagyhatalom 5–8 év alatt a felére csökkentené stratégiai nukleáris fegyvereit, megállapodásukhoz az évtized végén a többi atomhatalom is csatlakozna, a jövő évtized közepére pedig az összes atomfegyvert felszámolnák a Földön.
Január 17. – Tíz év után először: etióp–szomáli csúcstalálkozó.
Január 20. – Francia–brit megállapodást írnak alá a La Manche-csatorna alatti vasúti alagút megépítéséről. A 7 éven át tartó munkálatokat 25 milliárd frankra tervezik.
Január 21. – 1979 tavasza óta először: 20 dollár alá esik a kőolaj hordónkénti világpiaci ára.
Január 24. – Brittan brit ipari és kereskedelmi miniszter is lemond a Westland-ügy miatt.
Január 26. – Amerikai hadihajók néhány mérföld mélységben behatolnak a Szidra-öbölbe, amelyet Líbia saját felségvizének tekint.
Január 27. – Többévi szünet után ismét szovjet–olasz pártközi csúcstalálkozó Moszkvában.
Január 28. – Az űrhajózás történetének legsúlyosabb katasztrófája: 72 másodperccel a start után felrobbant az amerikai Challenger űrrepülőgép. Hét utasa életét veszti.
Január 31. – A Közös Piac brüsszeli bizottsága megerősíti Nyugat-Európa készségét a KGST-vel kötendő párbeszédre.
Február 1. – Életbe lép az Egyesült Államok Líbia-ellenes gazdasági bojkottja. – A francia hatóságok négy, kémkedéssel vádolt szovjet diplomatát kiutasítanak az országból.
Február 2. – Costa Ricában a kormányon lévő Nemzeti Liberális Párt jelöltje, Oscar Arias Sanchez győz az elnökválasztáson. – Meghal Alva Myrdal asszony, Nobel-békedíjas svéd diplomata. – Peru egyoldalú hitelátütemezést jelent be, s közli: önhatalmúlag csökkenti külföldi tartozásainak kamatait.
Február 4. – Izraeli harcigépek nemzetközi légtérben elfognak és leszállásra kényszerítenek egy Damaszkuszba tartó líbiai polgári repülőgépet – Ronald Reagan az „Unió helyzetéről” szóló hagyományos év eleji beszédében mélynek és megosztónak minősíti az USA és a Szovjetunió közti ellentéteket. – A Kubai Kommunista Párt III. Kongresszusát kezdi meg, de nem fejezi be a tervezett 3 nap alatt, csak december 2-án tartják meg az elhalasztott ülést az ötéves terv célkitűzéseiről. – A közép-európai haderők és fegyverzetek csökkentéséről folyó bécsi tárgyalásokon a szocialista országok új javaslatot terjesztenek elő a létszámcsökkentés első szakaszáról.
Február 6. – A Szovjetunióban a rosztovi területi bíróság csalásért és sikkasztásért golyó általi halálra ítél több gazdasági vezetőt.
Február 7. – Elnökválasztás a Fülöp-szigeteken. Zavargások törnek ki; február 25-én az eredményekkel manipuláló Marcos elnök elhagyja az országot; Corazón Aquino asszonyt, az ellenzék vezérét iktatják be az elnöki tisztségbe. – Haiti szigetén – a diktatúraellenes zavargásokat követően – Jean-Claude „Baby Doc” Duvalier elnök elmenekül az országból; 6 tagú katonai junta veszi át a hatalmat.
Február 10. – Az olaszországi Palermóban 474 vádlottal megkezdődik az eddigi legnagyobb maffiaper.
Február 11. – Hírszerzők cseréje Berlinben. Az Egyesült Államok és az NSZK, ill. a Szovjetunió, Csehszlovákia, Lengyelország és az NDK együttes akciója keretében távozhat Nyugatra – többek között – Anatolij Scsaranszkij szovjet állampolgár is.
Február 12. – Az amerikai hatóságok kiadják Jugoszláviának Andrija Artukovicsot, a fasiszta horvát állam egykori belügyminiszterét.
Február 13. – A Szovjetunió és az Egyesült Államok megállapodást köt a két ország közötti polgári légiforgalom felújításáról. – A japán Hitachi cég közli, hogy egy, a COCOM-listán szereplő nagy teljesítményű számítógéprendszer szállítására kötött megállapodást Kínával.
Február 16. – A francia légierő közvetlenül beavatkozik a csádi polgárháborúba. Bombázza a kormányellenes erők egyik repülőterét. Válaszként másnap líbiai bombatámadás éri Csád fővárosának légikikötőjét.
Február 17. – A koblenzi ügyészség hamis tanúvallomás gyanújával vizsgálatot indít Helmut Kohl kancellár ellen a CDU-nak juttatott adományokkal kapcsolatban.
Február 18. – A Közös Piac 9 külügyminisztere Luxemburgban aláírja a szervezet reformjáról szóló okmányt. A tizedik tagállam, Dánia – parlamenti döntés alapján – nem csatlakozik a szerződéshez.
Február 21. – Rómában merénylők súlyosan megsebesítik Bettino Craxi miniszterelnök egyik bizalmi emberét.
Február 22. – Két iráni helikopter kuvaiti felségvizeken megzavar egy kuvaiti haditengerészeti egységet.
Február 25. – A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVII. kongresszusa Moszkvában február 25. és március 6. között. Az SZKP főtitkárává ismét Mihail Gorbacsovot választják. Az elfogadott program szerint minőségileg javítani kell az élet- és munkakörülményeket, erősíteni a demokráciát és a szocialista önigazgatást.
Február 26. – Egyiptomban fellázad mintegy 8000 rohamrendőr. A lázadást leverik.
Február 28. – A holland parlament jóváhagyja az amerikai robotrepülőgépek hollandiai telepítését. – A Fülöp-szigetek új elnöke, Corazon Aquino visszaköveteli a Ferdinand Marcos volt elnök által külföldre menekített vagyont.
Március 1. – Stockholmban a nyílt utcán meggyilkolják Olof Palme svéd miniszterelnököt. – Az angolai kormányellenes gerillaszervezet, az UNITA mintegy 150 külföldi állampolgárt ejt túszul.
Március 2. – Ismeretlen merénylő agyonlövi az Izrael által megszállt Nablusz város palesztin polgármesterét. – II. Erzsébet angol királynő Canberrában aláírja azt az okmányt, amelynek értelmében megszűnik az alkotmányos kapcsolat Nagy-Britannia és Ausztrália között.
Március 3. – Várkonyi Péter magyar külügyminiszter Kubába, Mexikóba és Nicaraguába utazik.
Március 4. – Kínában 8 évi börtönbüntetésre ítélik azt a szovjet másodpilótát, aki 1985 végén Kínába térített egy utasszállító repülőgépet.
Március 5. – A Szovjetunió visszafogja kőolajtermelését az olaj árának csökkenése miatt – közlik Moszkvában.
Március 7. – Budapesten tanácskoznak a Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszter-helyettesei. Viktor Karpov nagykövet a genfi szovjet–amerikai tárgyalásokról ad tájékoztatót. – Dél-Afrikában feloldják a szükségállapotot.
Március 8. – Bejrútban iszlám terroristák 4 francia túszt ejtenek.
Március 9. – Az amerikai külügyminisztérium felszólítja a Szovjetuniót, Belorussziát és Ukrajnát, hogy egy éven belül csökkentse 40 százalékkal az ENSZ-képviseleteken dolgozó diplomaták számát. – Kurt Waldheim, az ENSZ volt főtitkára, az osztrák Néppárt elnökjelöltje cáfolja azokat a vádakat, melyek szerint a II. világháború idején, a német hadsereg tisztjeként tudomása volt népellenes bűntettekről.
Március 12. – A svéd parlament Ingvar Carlsson szociáldemokrata vezetőt választja miniszterelnökké a meggyilkolt Olof Palme utódjául.
Március 13. – Finnországban több mint 240 000 munkás kezd sztrájkot.
Március 16. – Jobboldali győzelem a francia parlamenti választásokon. Jacques Chirac kap kormányalakítási megbízást. – Svájcban népszavazáson utasítják el a kormány javaslatát, hogy az ország lépjen be az ENSZ-be.
Március 19. – A lengyel fővárosban tartanak megbeszélést a Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszterei.
Március 21. – A bolgár nemzetgyűlés felmenti Grisa Filipov kormányfőt, és Georgi Atanaszovot választja meg utódjául.
Március 22. – Az Egyesült Államok végrehajtja 1986. évi első föld alatti nukleáris kísérleti robbantását.
Március 23. – Az Egyesült Államok újabb hadgyakorlatot kezd Líbia partjainak közelében. – Líbiai bejelentés hangzik el három, az ország légterét megsértő amerikai repülőgép lelövéséről. Válaszul amerikai bombázók elsüllyesztenek két líbiai őrnaszádot.
Március 24. – Csehszlovákia Kommunista Pártjának XVII. kongresszusa március 24. és 28. között, Prágában.
Március 25. – Új ideiglenes alkotmány lép életbe a Fülöp-szigeteken. Corazón Aquino elnök megígéri: egy éven belül népszavazást tartanak az alaptörvényről.
Március 28. – Varsóba látogat Kádár János, az MSZMP főtitkára és megbeszélést folytat Wojciech Jaruzelskivel, a LEMP KB első titkárával, az államtanács elnökével.
Március 29. – Mihail Gorbacsov közli: kész bármely európai fővárosban találkozni Reagan amerikai elnökkel, hogy megállapodást érjenek el a kísérleti atomrobbantások moratóriumáról. – Rómában bizonyítékok hiányában felmentik a pápa ellenes merénylet szervezésével gyanúsított 3 bolgár állampolgárt.
Április 1. – Franciaország hazarendeli Libanonból a tűzszüneti megállapodás betartását ellenőrző katonai csoportját.
Április 2. – A Bolgár Kommunista Párt XIII. kongresszusa április 2–5. között, Szófiában.
Április 5. – Egy nyugat-berlini szórakozóhelyen pokolgépes merénylet következtében meghal két amerikai katona, 200 személy megsebesül. A rendőrség szerint arab terrorcsoport áll a robbantás mögött.
Április 6. – Magyarországon tesz hivatalos látogatást Írország külügyminisztere.
Április 9. – Az NSZK kiutasít két líbiai diplomatát. Azzal gyanúsítják őket, hogy közük volt a nyugat-berlini robbantásos merénylethez.
Április 10. – Pakisztán legerősebb ellenzéki pártjának vezetője, Benazir Bhutto hazatér nyugat-európai száműzetéséből.
Április 13. – II. János Pál pápa ellátogat a római zsinagógába és együttműködésre szólítja fel a katolikus és a zsidó hívőket.
Április 14. – A Szovjetunióba érkezik Carlsson svéd miniszterelnök.
Április 15. – Amerikai bombatámadás Líbia ellen. A líbiai erők válaszul rakétatámadást intéznek egy olasz szigeten lévő amerikai távközlési állomás ellen. – Az EGK külügyminiszteri nyilatkozatban ítéli el Líbiát és szankciókat hoz ellene. – Magyarországon tesz hivatalos látogatást Alden Winship Clausen, a Világbank elnöke.
Április 17. – A Német Szocialista Egységpárt kongresszusa 17-től 21-ig Berlinben. Az SZKP küldöttségét Mihail Gorbacsov főtitkár vezeti.
Április 20. – Nigériába érkezik 4 napos látogatásra Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke.
Április 23. – A dél-afrikai kormány eltörli a feketék mozgásszabadságát korlátozó rendelkezések egy részét.
Április 26. – Atomerőmű-katasztrófa a Szovjetunióban. A csernobili szerencsétlenséget a TASZSZ szovjet hírügynökség április 28-án jelenti be. A sugárfertőzés következtében többen életüket vesztik. Az atomerőmű környékéről több mint 100 000 embert kitelepítenek.
Április 29. – Helyreáll a polgári légiforgalom a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. – Magyarországon tárgyal Martin Bangemann bonni gazdasági miniszter, NSZK–magyar beruházásvédelmi megállapodást írnak alá.
Április 30. – Lemond a norvég kormány.
Május 1. – Az indiai hadsereg alakulatai elfoglalják az amritszári aranytemplomot, a szikhek vallási központját. A következő napokban szikh terroristák hinduk százait ölik meg Pandzsáb államban.
Május 3. – A KGST közli: kész diplomáciai kapcsolatokat létesíteni az EGK-val.
Május 4. – Tőkés csúcsértekezlet Tokióban. A 7 vezető tőkésország államfői 3 napon át tanácskoznak a világpolitikáról és a gazdaságról. – Nadzsibot választják meg az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt első titkárává, a betegsége miatt lemondott Babrak Karmal helyébe. – Az elnökválasztás első fordulója Ausztriában. Egyik jelölt sem szerzi meg a szavazatok abszolút többségét.
Május 5. – Kuba felfüggeszti nyugati adósságainak törlesztését.
Május 8. – A Csernobilból származó sugárzásra hivatkozva az EGK brüsszeli bizottsága felfüggeszti az európai szocialista országokból származó friss hús, élő marha és sertés behozatalát. Május 12-én az importtilalmat kiterjesztik más élelmiszerekre is.
Május 9. – Norvégiában új kormány alakul a szociáldemokrata Gro Harlem Brundtland miniszterelnök-asszony vezetésével.
Május 14. – Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár közli: a Szovjetunió fejleszteni akarja a nukleáris együttműködést a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségen belül. – Jugoszláviában halálra ítélik Andrija Artukovicsot, a fasiszta horvát állam egykori miniszterét.
Május 16. – Argentínában 12 évi szabadságvesztésre ítélik Leopoldo Galtierit, aki a falklandi háború idején Argentína elnöke és a fegyveres erők főparancsnoka volt. – Moszkvában tesz egynapos munkalátogatást Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, államfő. Aláírják a két ország gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésének 2000-ig szóló fejlesztési programját.
Május 19. – A Szovjetunióban folytat megbeszéléseket Felipe Gonzalez spanyol miniszterelnök, akit fogad Mihail Gorbacsov is. – A dél-afrikai kormány csapatai támadást hajtanak végre az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) botswanai, zambiai és zimbabwei táborai és irodái ellen. – Lázár György miniszterelnök Csehszlovákiába látogat.
Május 20. – Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Finnországban tárgyal, május 22-ig.
Május 21. – A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség Kormányzó Tanácsának ülésén a Szovjetunió képviselője elutasítja a csernobili atomszerencsétlenség miatt benyújtott nyugati kártérítési igényeket.
Május 22. – A NATO hadügyminisztereinek értekezlete támogatásáról biztosítja az Egyesült Államok vegyi fegyverkezési programját.
Május 24. – Margaret Thatcher személyében május 24–27. között először látogat Izraelbe brit kormányfő.
Május 26. – Az NDK ezentúl a diplomataigazolványon kívül útlevél bemutatását is kéri a diplomatáktól a nyugat-berlini határátkelőhelyeken. Az intézkedés nem vonatkozik a 4 megszálló hatalom diplomatáira.
Május 28. – Weinberger amerikai hadügyminiszter bejelenti: az ősszel folytatják a B-52-es bombázók felszerelését manőverező robotrepülőgépekkel, és ezzel figyelmen kívül hagyják a SALT–2 szerződés korlátozásait. – Többségi szavazással jóváhagyják Lengyelország csatlakozási kérelmét a Nemzetközi Valutaalaphoz, az IMF-hez. – Magyar–osztrák szerződést írnak alá Bécsben a gabcsikovo–nagymarosi vízlépcsőrendszer építésében való osztrák részvételről.
Május 30. – A dán parlament elhatározza: június 15-től az ország beszünteti kereskedelmét Dél-Afrikával.
Június 2. – Háromnapos látogatásra Magyarországra érkezik Vu Hszüe-csien kínai külügyminiszter.
Június 4. – Románia elhalasztja az 1986-ban esedékes tőketartozás visszafizetését a magánbankoknak, egyúttal átütemezési tárgyalásokat kér. – Az Egyesült Államok újabb egy évre meghosszabbítja a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény elvének alkalmazását Kínával, Magyarországgal és Romániával szemben.
Június 6. – Ausztriában Kurt Waldheimet, az Osztrák Néppárt jelöltjét választják meg köztársasági elnöknek.
Június 7. – A Kínai Kommunista Párt főtitkára, Hu Jao-pang kéthetes nyugat-európai körútra indul.
Június 8. – Magyarországra érkezik Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, átfogó megbeszéléseket folytat Kádár Jánossal, az MSZMP főtitkárával.
Június 9. – Az ausztriai elnökválasztás nyomán lemond Fred Sinowatz kancellár. Utóda, Franz Vranitzky szintén az Osztrák Szocialista Párt tagja.
Június 10. – Budapesten tartja ülését június 10–11-én a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete. A résztvevők felhívást intéznek a NATO tagállamaihoz, előterjesztve az európai fegyveres erők és a fegyverzetek csökkentésének komplex programját.
Június 12. – A Dél-afrikai Köztársaságban ismét rendkívüli állapotot hirdetnek az ország egész területére.
Június 15. – Ronald Reagan levélben javasolja Mihail Gorbacsovnak: a két ország külügyminiszterei tárgyaljanak az 1986-ban esedékes szovjet–amerikai csúcstalálkozó előkészítéséről.
Június 18. – Az amerikai elnök fogadja a nicaraguai kontrák 3 vezetőjét és ismét kijelenti, hogy mindent megtesz katonai segélyezésükért.
Június 22. – A spanyol parlamenti választásokon a szocialista párt abszolút többséget szerez. – Mexikó 1987 végéig haladékot kap a Nemzetközi Valutaalaptól több mint 10 milliárd dollár esedékes adósság törlesztésére.
Június 23. – A csernobili atomerőmű sérült negyedik blokkját betonkockába zárják, megszűnik annak a veszélye, hogy további radioaktív szennyezőanyag kerüljön a környezetbe.
Június 24. – Magyarországra látogat Kenan Evren, a Török Köztársaság elnöke.
Június 25. – Belgrádban megkezdi XIII. kongresszusát a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége. – Kuba és Brazília 22 év szünet után ismét diplomáciai kapcsolatot létesít.
Június 27. – Bettino Craxi olasz kormányfő benyújtja lemondását.
Június 29. – Lengyel pártkongresszus Varsóban június 29–július 3. között. A LEMP X. kongresszusán a szovjet küldöttséget Mihail Gorbacsov főtitkár vezeti.
Június 30. – Kínai–portugál tárgyalások kezdődnek Pekingben Makao jövőjéről.
Július 1. – A NATO javasolja a Varsói Szerződésnek: legyen kötelező a 6000-nél több katonával tartott hadgyakorlatok előzetes bejelentése. – Mihail Gorbacsov jelzi: ellátogatna Tokióba, hogy tárgyaljon a szovjet–japán kapcsolatok teljes rendezéséről.
Július 2. – Turgut Özal török miniszterelnök látogatást tesz Ciprus önmagát független államnak tekintő északi részén.
Július 3. – Az amerikai elnök kijelenti: Gorbacsov legutóbbi üzenete alapján lehetőség van a csúcstalálkozó megrendezésére. – Libanonban 1975 óta először tartanak közösen általános sztrájkot a keresztény és mohamedán polgárok, a belső béke megteremtését követelve.
Július 4. – A nicaraguai kormány kiutasítja az országból a püspöki konferencia alelnökét és az egyházi rádió vezetőjét.
Július 6. – A japán parlamenti választásokon fölényes győzelmet arat a 21 éve kormányzó Liberális Demokrata Párt. – Kétszáz szír katona behatol Bejrút nyugati részébe és stratégiai pontokat foglal el. – Puccskísérletet hiúsítanak meg a Fülöp-szigeteken. – Kétnapos látogatást tesz az NSZK-ban Várkonyi Péter külügyminiszter.
Július 7. – A Szovjetunióban kezd 3 napos tárgyalásokat Mitterrand francia államfő. – Jordániában bezárják Jasszer Arafat El-Fatah nevű szervezetének minden irodáját, és kiutasítják a palesztin vezetőket. – 1929 óta a legnagyobb részvényárfolyam-esés a New York-i tőzsdén.
Július 10. – Meghal Le Duan, a Vietnami Kommunista Párt főtitkára; utódjává Truong Chint választják meg. – Az olaszországi Genovában távollétében életfogytiglani börtönre ítéli Abu Abbaszt, a PFSZ egyik vezetőjét; terroristacselekmények elkövetésével vádolják. – Burgenlandban munkatalálkozót tart Lázár György magyar és Franz Vranitzky osztrák kormányfő. – Kína felvételét kéri a GATT-ba.
Július 12. – A Szovjetunióba érkezik Richard Nixon volt amerikai elnök, tárgyal Mihail Gorbacsovval is.
Július 13. – A chilei katolikus püspökök nyílt levélben szólítják fel Augusto Pinochet államfőt, hogy biztosítsa a polgári szabadságjogokat.
Július 14. – Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter Londonban gazdasági és ipari együttműködési megállapodást ír alá.
Július 15. – Nagy-Britannia kötelező jellegű nemzetközi helyszíni ellenőrzést javasol a vegyifegyver-készletek megsemmisítésének garantálására.
Július 17. – Abdel Halim Haddam szíriai alelnök Párizsban François Mitterrand francia államfővel tárgyal a Libanonban fogva tartott francia túszok ügyéről. – A lengyel parlament újabb amnesztiatörvényt fogad el.
Július 18. – A Szovjetunióban – a csernobili szerencsétlenség nyomán – felmentik tisztségéből az Állami Atomenergetikai Bizottság elnökét.
Július 19. – Az SZKP Politikai Bizottsága megállapítja: az üzemeltetési szabályok súlyos megsértése idézte elő a csernobili katasztrófát.
Július 20. – Hans-Dietrich Genscher NSZK külügyminiszter Moszkvában megállapodást ír alá a tudományos-műszaki együttműködésről. – Budapestre érkezik Enrique Iglesias uruguayi külügyminiszter; gazdasági vegyes bizottság alakul a két ország között.
Július 21. – Bettino Craxi olasz miniszterelnök beleegyezik, hogy 1987 márciusában átadja tisztségét egy kereszténydemokrata politikusnak.
Július 22. – Simon Peresz izraeli miniszterelnök Marokkóban eredménytelenül folytat tárgyalásokat Hasszán marokkói királlyal. – Genfben szovjet javaslatra összeül a SALT-egyezményeket ellenőrző állandó konzultatív bizottság.
Július 24. – A Közös Piac szakértői tanácskozásokat javasol a KGST-nek.
Július 25. – Szovjet–amerikai tárgyalások kezdődnek a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetéséről.
Július 26. – 94 éves korában meghal Averall Harriman tekintélyes amerikai diplomata.
Július 27. – Lemond az Arab Liga elnöki tisztéről a marokkói uralkodó, akit éles bírálatok értek a Peresszel való találkozás miatt.
Július 28. – Mihail Gorbacsov Vlagyivosztokban bejelenti: az év végéig kivonnak Afganisztánból 6 katonai ezredet.
Július 31. – Az OPEC 13 tagállama közül 9 elhatározza a kőolajtermelés önkéntes visszafogását.
Augusztus 1. – Lengyelországban szabadon bocsátják a hajdani Szolidaritás szervezet két befolyásos tanácsadóját: Bogdan List és Adam Michniket. – A bécsi kábítószer-ellenes konferencián a szocialista országok küldöttségei egyetértéssel fogadják a kábítószer-kereskedelem terjedésének megakadályozását célzó amerikai javaslatot.
Augusztus 2. – Daniel Ortega nicaraguai államfő barátsági szerződést ajánl az Egyesült Államoknak és meghívja az amerikai elnököt.
Augusztus 4. – A Time című amerikai hetilap címlapsztorit szentel Kádár János személyének és interjút közöl az MSZMP főtitkárával.
Augusztus 6. – Argentína, Görögország, India, Mexikó, Svédország és Tanzánia vezetői az ún. „hatok” követelik a nukleáris kísérletek azonnali leállítását világszerte.
Augusztus 7. – A Szovjetunióban politikai menedékjogot nyújtanak egy volt CIA-ügynöknek.
Augusztus 9. – Először rendeznek Magyarországon – egyúttal a szocialista világban – Forma–1-es autóversenyt.
Augusztus 10. – Vajda György művelődési miniszterhelyettes egy újságinterjúban indokolja meg a kulturális kormányzat intézkedéseit Csurka István íróval, valamint a Tiszatáj c. folyóirattal szemben.
Augusztus 11. – Szovjet–amerikai tárgyalások Moszkvában az atom- és űrfegyverekről.
Augusztus 12. – Az Egyesült Államok felmondja a katonai együttműködést Új-Zélanddal, annak antinukleáris politikája miatt.
Augusztus 14. – A spanyol kormány követségi rangra emeli a PFSZ madridi irodájának státusát. – Az amerikai képviselőház törli az 1987-es költségvetésből az űrfegyverkezésre szánt összegeket.
Augusztus 15. – Guatemalában Közép-amerikai Parlament létrehozásáról döntenek az érintett országok, köztük Nicaragua képviselői.
Augusztus 16. – Marjai József miniszterelnök-helyettes Ausztráliában és Új-Zélandon tárgyal a gazdasági együttműködésről. – New Yorkban kémkedés gyanújával letartóztatnak egy szovjet ENSZ-alkalmazottat, Szergej Zaharovot.
Augusztus 18. – A Szovjetunió ismét meghosszabbítja egyoldalúan vállalt atomkísérleti moratóriumát. – Helsinkiben szovjet–izraeli megbeszéléseket kezdenek a konzuli kapcsolatok esetleges felújításáról.
Augusztus 19. – A Szovjetunióban leállítják a szibériai folyók átterelésével kapcsolatos munkákat.
Augusztus 22. – A Szovjetunió bejelenti csatlakozási szándékát a GATT-hoz.
Augusztus 24. – Amerikai–egyiptomi közös hadgyakorlat a líbiai határ közelében.
Augusztus 25. – 11 év után ismét japán polgárok látogatnak el a II. világháború után a Szovjetunióhoz csatolt Kurili-szigetekre.
Augusztus 26. – A stockholmi össz-európai biztonsági konferencián elvi megegyezés jön létre a katonai tevékenységek előzetes bejelentéséről.
Augusztus 27. – Szovjet-Üzbegisztánban visszaélések miatt halálra ítélik a volt gyapotfeldolgozási minisztert.
Augusztus 28. – Marokkó felmondja a Líbiával kötött egyesítési szerződést.
Augusztus 30. – Moszkvában kémtevékenység vádjával letartóztatják a US News and World Report c. amerikai hetilap tudósítóját, Nicolas Daniloffot.
Augusztus 31. – 86 éves korában meghal Urho Kekkonen, Finnország volt államfője. – A Szovjetunióban leállítják a csernobilivel azonos típusú szovjet reaktorok nagy részét.
Szeptember 1. – Budapesten hatnapos tanácskozást kezd a nemzetközi Pugwash-mozgalom. – Bécsben ötnapos nemzetközi hungarológiai kongresszus kezdődik.
Szeptember 2. – A Zsidó Védelmi Liga nevű szélsőséges szervezet tagjai könnygázgránátokat robbantanak a New York-i Metropolitanben a szovjet Mojszejev-együttes előadása közben.
Szeptember 3. – A lengyel egyház megszakítja a tárgyalásokat a kormánnyal a külföldi segélyeket felhasználó mezőgazdasági pénzügyi alap létrehozásáról.
Szeptember 4. – Zbigniew Messner lengyel kormányfő budapesti tárgyalásain hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodást írnak alá.
Szeptember 6. – Az isztambuli zsinagógában arab terroristák vérfürdőt rendeznek. A halálos áldozatok száma: 21.
Szeptember 7. – A Szovjetunióban vádat emelnek a letartóztatott amerikai újságíró ellen. Válaszul Washingtonban is vád alá helyezik az őrizetbe vett szovjet ENSZ-alkalmazottat. – Pekingben szovjet–kínai megállapodás jön létre a tervbizottságok közötti kapcsolatok felújításáról.
Szeptember 8. – A kínai parlament nem fogadja el a vállalati csődtörvényt.
Szeptember 9. – Magyarországon tesz látogatást Ellemann-Jensen dán külügyminiszter. – Lázár György miniszterelnök az NDK-ba utazik.
Szeptember 10. – Az NSZK parlamentjében utolsó képviselői beszédét mondja Helmut Schmidt volt kancellár.
Szeptember 11. – Kubában szabadon engednek 100 politikai elítéltet. – Szadat elnök halála óta az első izraeli–egyiptomi csúcstalálkozó Kairóban. – Románia és Görögország megállapodik, hogy a két ország barátsági és együttműködési szerződést köt egymással. – Az amerikai képviselőház lehetővé teszi hadsereg bevetését a kábítószer-kereskedelem elleni harcba. – Lengyelországban illegális államellenes szervezeteket derítenek fel.
Szeptember 12. – Nicolas Daniloff a moszkvai amerikai, Szergej Zaharov pedig a washingtoni szovjet nagykövetségre távozhat.
Szeptember 14. – A lettországi Jurmalában szovjet és amerikai közéleti személyiségek kezdenek találkozót. – Franciaország a terrorhullámra hivatkozva visszaállítja a vízumkényszert a Közös Piacon kívüli államok polgáraira.
Szeptember 15. – A Közös Piac korlátozott gazdasági büntetőintézkedéseket rendel el Dél-Afrikával szemben. – Kádár János fogadja Hans-Dietrich Genscher NSZK külügyminisztert. – Szíriában kezd 3 napos látogatást Losonczi Pál.
Szeptember 16. – Corazon Aquino, a Fülöp-szigetek elnöke, hatalomra jutása óta először, az Egyesült Államokba érkezik. – Megnyílik az ENSZ-közgyűlés 41. ülésszaka.
Szeptember 17. – Az amerikai kormány kiutasítja a New York-i szovjet ENSZ-képviselet 25 munkatársát.
Szeptember 18. – Bejrútban agyonlövik a francia katonai attasét; Párizsban pokolgépek robbannak.
Szeptember 19. – Szovjet–amerikai külügyminiszteri tárgyalások Washingtonban. – Olaszország csatlakozik az amerikai űrfegyverkezési programhoz.
Szeptember 19. – Moszkvában közlik: eddig 2 milliárd rubelnyi közvetlen gazdasági kárt okozott a csernobili katasztrófa.
Szeptember 22. – Konkrét bizalom- és biztonságerősítő intézkedések elfogadásával véget ér a stockholmi konferencia. – Az ENSZ székhelyén a szovjet külügyminiszter az izraeli miniszterelnökkel tárgyal. – Reagan elnök fegyverzetkorlátozási javaslatokat terjeszt elő az ENSZ közgyűlésén.
Szeptember 23. – A szovjet külügyminiszter ENSZ-közgyűlési beszédében a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetését javasolja az Egyesült Államoknak.
Szeptember 24. – A nemzetközi Atomenergia Ügynökség rendkívüli közgyűlésén konvenciót fogadnak el az atomerőmű-balesetekről történő azonnali tájékoztatásról. – Líbia elveszti beleszólási jogát az olasz FIAT cég ügyeibe, miután a FIAT 3 millió dollárért visszavásárolja a Líbiának korábban eladott részvények nagy részét.
Szeptember 28. – A brit Munkáspárt kongresszusa: NATO-ellenes határozatokat fogadnak el.
Szeptember 29. – Kiengedik a Szovjetunióból Nicolas Daniloff amerikai újságírót. Egy nappal később Szergej Zaharov szovjet ENSZ-tisztviselő is elhagyhatja az Egyesült Államokat. – A Szovjetunióban újra üzembe helyezik a csernobili atomerőmű egyik reaktorát.
Szeptember 30. – Moszkvában és Washingtonban egyidejűleg bejelentik: szovjet–amerikai csúcstalálkozót tartanak október 11-én és 12-én Reykjavíkban. – Budapesten Kádár János az olasz KP főtitkárával, Alessandro Nattával tárgyal.
Október 1. – Bulgáriában a lakosság energiafogyasztását korlátozó rendelkezések lépnek életbe.
Október 3. – Az amerikai partok közelében, az Atlanti-óceánon tűz üt ki egy szovjet atommeghajtású tengeralattjárón, amelyen ballisztikus rakéták is vannak. A személyzetet megmentik, de a hajó elsüllyed. Radioaktív szennyeződés nem történik.
Október 7. – Pekingbe érkezik Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter. – Észak-Jemenbe és Irakba telepíti át katonai főhadiszállását a Palesztin Felszabadítási Szervezet. – A nicaraguai légvédelem lelő egy utánpótlást szállító gépet, amely nyilvánvalóan az ellenforradalmárok birtokában van. Foglyul ejtik Eugene Hasenfuss amerikai állampolgárt, aki elismeri, hogy a CIA megbízásában áll. – Magyarországra érkezik kétnapos hivatalos látogatásra Beatrix holland királynő.
Október 8. – Budapesten 15 ország marxista és katolikus tudósainak részvételével háromnapos nemzetközi szimpózium kezdődik.
Október 10. – Izraelben – a korábbi koalíciós megállapodásnak megfelelően – lemond Simon Peresz miniszterelnök. Tisztét Jitzhak Samir eddigi külügyminiszter veszi át. – Politikai gyilkosság Bonnban. A Vörös Hadsereg Frakció nevű szervezet tagjai megölik Herold von Braunmühlt, az NSZK külügyminisztériumának kelet–nyugati kapcsolatokkal foglalkozó igazgatóját.
Október 11. – Szovjet–amerikai csúcstalálkozó Reykjavíkban. Mihail Gorbacsov átfogó fegyverkorlátozási csomagtervet ajánl, amelynek számos pontjában közel kerülnek az álláspontok. A megállapodás meghiúsul, mert Ronald Reagan ragaszkodik az űrfegyverkezési program maradéktalan végrehajtásához.
Október 12. – Kínába érkezik II. Erzsébet brit uralkodó.
Október 13. – Moszkvában tárgyal Raoul Alfonsin argentin elnök. – Magyarországra érkezik 4 napos látogatásra Richard von Weizsäcker, az NSZK államfője.
Október 15. – Afganisztánban megkezdődik és a hónap végéig befejeződik 6 szovjet ezred kivonása az országból. – Magyarországra érkezik Mir Hosszein Muszavi iráni miniszterelnök.
Október 17. – Kínába, a Koreai NDK-ba és Mongóliába indul Erich Honecker, az NDK államfője.
Október 19. – Repülőgép-szerencsétlenség áldozata Samora Machel, mozambiki államfő. Gépe a Dél-afrikai Köztársaság területén zuhan le, az ún. fekete doboz tartalmát a dél-afrikai hatóságok nem hozzák nyilvánosságra. – Kiutasítanak a Szovjetunióból öt amerikai diplomatát.
Október 23. – Bokassa, Közép-Afrika volt császára visszatér hazájába, ahol azonnal őrizetbe veszik.
Október 24. – A brit kormány egy terrormerénylet kapcsán megszakítja diplomáciai kapcsolatait Szíriával. – Budapesten kezd 2 napos ülést a leszereléssel foglalkozó Palme-bizottság.
Október 29. – Kínába utazik Bettino Craxi olasz miniszterelnök és Giulio Andreotti külügyminiszter. – Budapesten Kádár János megbeszélést folytat Gerardo Iglesiasszal, a spanyol KP főtitkárával.
Október 30. – Felmentik tisztségéből Ahmed Jamani szaúdi olajügyi minisztert. – Gustav Husák és Kádár János Budapesten 2000-ig szóló csehszlovák–magyar gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési megállapodást ír alá.
November 1. – Párizsban újabb két bombamerényletet követ el az Action Directe nevű terrorszervezet. – Lengyelországban meghal Mieczislaw Moczar tábornok, egykori partizánvezér, aki a 60-as években magas párt- és állami tisztségeket töltött be.
November 2. – Elhagyja az Egyesült Államokat 55 szovjet ENSZ-diplomata a washingtoni kormány március 9-i állásfoglalásának megfelelően. Válaszul a Szovjetunió visszavonja a moszkvai külképviseleteken dolgozó 260 szovjet állampolgár munkaengedélyét. – Libanonban az Iszlám Dzsihad nevű terrorszervezet az anglikán egyház közvetítése nyomán szabadon enged egy amerikai túszt.
November 3. – Lázár György miniszterelnök a KGST ülésszakán felveti: a magyar villamosenergia-ellátás biztonságát veszélyeztetik az egyesített energetikai rendszer zavarai. – Tiranában IX. kongresszusát tartja az Albán Munkáspárt. Megerősítik a Központi Bizottság első titkári posztján Ramiz Aliát.
November 4. – Az iráni parlament elnöke bejelenti: nemrég nála járt Robert McFarlane volt amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó. Fegyverszállításokat ígért neki, ha Irán közbenjár a Libanonban több mint egy éve fogva tartott amerikai túszok kiszabadítása érdekében. – Bécsben megnyílik az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó harmadik utótalálkozó; ugyanott szovjet–amerikai külügyminiszteri tanácskozásra is sor kerül. – Időközi törvényhozási választások az Egyesült Államokban: a demokrata párt a szenátusban is többséghez jut.
November 5. – Amerikai hadiflottaegység látogat egy kínai kikötőbe.
November 8. – A Fülöp-szigeteken államcsínyt kísérel meg Ponce Enrile hadügyminiszter. – Nagy mennyiségű szennyezőanyag kerül a Rajnába, a svájci Sandoz gyárban támadt tűz nyomán. – 96 éves korában meghal Vjacseszlav Molotov volt szovjet külügyminiszter.
November 10. – KGST-csúcsértekezlet Moszkvában. – A terrorizmusra hivatkozva Szíria-ellenes akciótervet fogad el a Közös Piac külügyminiszteri értekezlete. – Az Egyesült államokba érkezik 5 szovjet tudós, hogy kiválassza az amerikai nukleáris robbantások megfigyelésére szolgáló ellenőrzőpontokat. – Venezuelában átadják a világ legnagyobb, 10 000 megawatt teljesítményű vízerőművét.
November 11. – Libanoni terroristák fogságából kiszabadul 2 francia túsz.
November 12. – Csehszlovák lapjelentések szerint nagy kéntartalmú szennyező anyag tart a mellékfolyókon keresztül az Oderába; 6 nappal később Lengyelország kártérítést kér Csehszlovákiától. – Bukarestben 2 napos ülést tartanak a Varsói Szerződés honvédelmi miniszterei.
November 13. – Az amerikai elnök tévébeszédében veszi védelmébe az Iránnal létesített titkos kapcsolatokat.
November 15. – Brit–amerikai csúcstalálkozó Washingtonban.
November 16. – Az Egyesült Államok közép-amerikai politikáját bíráló szovjet kormánynyilatkozatot adnak ki Moszkvában.
November 17. – Párizsban terrorista merénylet áldozata lesz a Renault-művek elnök-vezérigazgatója.
November 19. – A szovjet parlament törvényt fogad el az állampolgárok magántevékenységéről. – Kétnapos ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága. A határozat a teljesítmények fokozását és az érdekeltség növelését irányozza elő az egész gazdaságban, különös tekintettel a vállalati gazdálkodásban.
November 20. – Afganisztánban saját kérésére felmentik valamennyi párt- és állami tisztsége alól Babrak Karmal eddigi államfőt.
November 21. – Kohl kancellárnak a Mihail Gorbacsov személyét sértő nyilatkozata miatt a Szovjetunió több kormányszintű megbeszélést lemond az NSZK-val.
November 23. – A Fülöp-szigeteken a sikertelen puccskísérlet nyomán lemondásra kényszerül Ponce Enrile hadügyminiszter. – Általános választások Ausztriában. A Szocialista Párt és a Néppárt nagyjából azonos számú szavazatot kap. – Romániában népszavazáson fogadják el, hogy 1987-ben 5%-kal csökkentik a katonai kiadásokat. – Budapesten 6 napos közgyűlést kezd a DIVSZ.
November 25. – Az iráni fegyverszállítási botrány miatt lemondásra kényszerül az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, John Poindexter. – Indiában kezd tárgyalásokat Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár.
November 26. – Iráni rakétatámadás éri Bagdad központját.
November 27. – A Fülöp-szigeteken 2 hónapra szóló tűzszünetet írnak alá a kormány és a baloldali felkelők képviselői. – Az NSZK kormánya egyelőre nem küld nagykövetet Damaszkuszba, mert bebizonyosodott, hogy szíriai diplomatáknak is közük volt az áprilisi nyugat-berlini merénylethez. – A francia nagyvárosokban diáktüntetések kezdődnek a kormány oktatási reformterve ellen.
November 30. – Az indiai Pandzsab államban szikh szélsőségesek lemészárolják egy autóbusz utasait.
December 1. – Varsóban ülést tart a Varsói Szerződés honvédelmi miniszteri bizottsága.
December 2. – Az amerikai elnök Frank Carluccit nevezi ki nemzetbiztonsági főtanácsadóvá. – Havannában megtartják a kubai KP februári kongresszusának elhalasztott ülését; 2000-ig szóló gazdasági stratégiai programot fogadnak el.
December 4. – A NATO-országok hadügyminiszterei javasolják, hogy a két katonai tömb kezdjen tárgyalásokat a rövid hatótávolságú rakéták csökkentéséről. Brüsszeli ülésükön elfogadják a Varsói Szerződés javaslatát, amely szerint az európai hagyományos fegyverzetek csökkentéséről is tanácskozni kell. – Az olasz kormány fegyverszállítási embargót rendel el Szíria ellen. – Budapesten tárgyal a svéd Baloldali Párt-Kommunisták elnöke, Lars Werner.
December 5. – Magyar–jugoszláv külügyminiszteri találkozó Szabadkán. – Kádár János fogadja a magánlátogatáson lévő Franz-Josef Strauss bajor miniszterelnököt, a CSU elnökét.
December 7. – Hondurasból érkező harcigépek több bombatámadást intéznek Nicaragua ellen.
December 8. – A francia miniszterelnök a diákmegmozdulások nyomán visszavonja a felsőoktatási reformtervet.
December 9. – John Poindexter lemondott amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó és egyik munkatársa, Oliver North alezredes alkotmányos jogaira hivatkozva megtagadja a felvilágosítást az iráni fegyverszállítások ügyében. – Szovjet–iráni gazdasági együttműködési megállapodást írnak alá Teheránban.
December 10. – A szocialista országok a bécsi utótalálkozón javasolják: a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka és a NATO fegyveres erőinek főparancsnoka találkozzanak.
December 11. – Az OPEC újabb napi 1,2 millió tonnával csökkenti az együttes olajkitermelést. – Jugoszláv hivatalos nyilatkozat bírálja Romániát, amiért a megengedettnél több energiát vesz igénybe a Vaskapu I. közös erőműből. – Mihail Gorbacsov szovjet főtitkár közli: a Szovjetunió szeretné belátható időn belül kivonni összes katonáját Afganisztánból.
December 12. – A Fehér Ház elismeri, hogy az iráni fegyvereladásokról sem a külügyminisztert, sem a hadügyminisztert nem tájékoztatták. – Líbia támadást intéz csádi kormánycsapatok ellen. – A Szovjetunióban kezd tárgyalásokat a líbiai külügyminiszter. – II. János Pál fogadja Miklós Imrét, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökét.
December 13. – Moszkvában meghal Henry Winston, az Egyesült Államok Kommunista Pártjának elnöke.
December 15. – Hanoiban 3 napra összeül a Vietnami KP VI. kongresszusa. A megújulás jegyében visszavonul több régi, tekintélyes állami és pártvezető, közöttük Truong Chin főtitkár. Új főtitkárrá Nguyen Van Linht választják meg. – Indiában letartóztatják a szikh terroristák legfőbb vezetőjét.
December 16. – Szovjet-Kazahsztánban felmentik első titkári tisztségéből Gyinmuhammed Kunajevet, utódjává a Kazah KP élére az orosz nemzetiségű Lev Kolbint választják meg.
December 17. – Diáktüntetések Szovjet-Kazahsztánban. – A nicaraguai parlament megkegyelmez Eugene Hasenfussnak, a kémkedésért elítélt amerikai diplomatának.
December 19. – Moszkvában bejelentik, hogy visszatérhet a szovjet fővárosba gorkiji kényszerlakhelyéről Andrej Szaharov akadémikus. Felesége, a korábban szovjetellenes tevékenységért elítélt Jelena Bonner amnesztiában részesül.
December 20. – Sanghaj városában – a december eleje óta tartó diákmegmozdulások részeként – több 10 000 kínai fiatal tüntet, demokráciát és szabadságot követelve.
December 22. – Lázár György miniszterelnök moszkvai tárgyalásain elhatározzák: a következő 5 éven belül a tervezettnél jobban bővítik a kölcsönös szállításokat.
December 23. – A Kazah KP központi bizottsága intézkedéseket hoz a lakosság internacionalista nevelése érdekében.
December 24. – Irán nagy támadást indít Bászra iraki város ellen. – Bejrútban szabadon bocsátanak egy újabb francia túszt.
December 27. – A görög kormány visszautasítja Törökország tárgyalási javaslatát a határviták rendezéséről.
December 28. – A műszaki fejlesztés erőteljes gyorsítását sürgeti az MSZMP központi bizottsága, amely egynapos ülést tart.
December 29. – 92 éves korában meghal Harold McMillan egykori konzervatív párti brit miniszterelnök.
December 30. – Személyi változások a magyar kormányban. Nyugállományba vonul Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke és Hetényi István pénzügyminiszter. A Tervhivatal új elnöke: Maróthy László minisszterelnök-helyettes, Medgyessy Péter az új pénzügyminiszter, Berecz Frigyest miniszterelnök-helyettessé nevezik ki.
December 31. – Izraelben próbarepülést hajtanak végre az első hazai gyártású vadászgéppel.
