LENGYELORSZÁG
LENGYELORSZÁG
Lengyel Népköztársaság
Polska Rzeczpospolita Ludowa (lengyelül)
Európa
Földrajz: Terület: 312 683 km2, Magyarországnál több mint 3-szor nagyobb. Fekvés: Közép-Európa k-i részében, a Balti-tenger partján. Szomszédai: NDK (Ny), Csehszlovákia (D), Szovjetunió (K). Felszín: É-on és középső részén síkság és alacsony dombvidék (Mazuri-tóhátság, Lengyel-alföld); D-en a sziléziai medence és hegyvidék (Szudéták, Lengyel-középhegység, Kárpátok). Legmagasabb pont: Rysy (2499 m). Legjelentősebb folyók: Wisła (Visztula), Odra (Odera), Bug. Legnagyobb tavak: Sniardwy-tó, Mamry-tó, Koronowói-víztároló.
Népesség: Lakosság (1984): 36 910 000. Életkor szerint: 0-14: 25,2%, 15-59: 61,2%, 60-: 13,6%. Népsűrűség: 118,0/km2. Etnikai csoportok: lengyel 98%, ukrán, német, belorusz, szlovák, cseh, litván. Nyelvek: lengyel (hiv.), ukrán, német, belorusz. Vallások: r. kat. 95%, protestáns 1%. Városi lakosság: 59%. Főváros: Varsó (Warszawa) (1984): 1 641 000. Városok (1984): Łódz 849 000, Kraków (Krakkó) 735 000, Wrocław 632 000.
Államforma: népköztársaság. Államfő: Wojciech Jaruzelski (1985 november óta). Kormányfő: Zbigniew Messner (1985 november óta). Nemzeti ünnep: július 22.
Gazdaság: Pénznem: złoty (1987. május: 248,7 = 1 USD). GDP (1984): 110 Mrd USD. GNP/fő (1983): 3900 USD. Gazdasági növekedés (1985): 5,0%. Fogyasztói árváltozások (1986): 17,5%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 30%, ipar és kereskedelem 41%. Export (1982): 4,9 Mrd USD. Főbb exportcikkek: elektromos gép, szén, koksz, érc, hengerelt áru, vegyipari termék, hajó, textília. Főbb exportpartnerek: Szovjetunió 30%, NSZK 10%, NDK 6%, Csehszlovákia 6%. Import (1982): 4,6 Mrd USD. Főbb importcikkek: kőolaj, kőolajtermék, vasérc, vegyipari termék, gép, berendezés, hús, gabona, gyapot. Főbb importpartnerek: Szovjetunió 38%, NDK 7%, NSZK 7%, Csehszlovákia 5%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1984): 24 366 km, ebből villamosított: 8307 km. Közúti hálózat (1983): 152 000 km. Gépjárművek (1983): személygépkocsi: 2 883 000, egyéb gépjármű: 616 000. Főbb kikötők: Gdańsk, Gdynia, Szczecin. Hírközlés: Tv (1983): 8,54 M. Rádió (1983): 9,05 M. Telefon (1983): 3 846 000. Napilap (1983): 217/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1982): férfiak: 67,2, nők: 75,2 év. Születés (1984): 19,7‰. Kórházi ágyak (1984): 280 000. Orvosok (1984): 69 295 ( + 17 344 fogorvos). Egy orvosra jutó lakosok (1980): 570.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1985): 98%. Iskolakötelezettség: 8 év.
Az 1966-ban milleniumát ünneplő szocialista ország több évszázados szétdaraboltság után csak 1918. november 10-e óta egységes és független újra. 1970 decemberében Gdańskban munkabeszüntetésekre kerül sor, az 1956 óta az országot vezető Wladysław Gomulka kénytelen lemondani. A párt élén utóda, Edward Gierek eleinte népszerű, de 1976-ban hasonló megmozdulásokkal kell szembenéznie. Akkor még helyén marad, ám 1980 augusztusában újra nagy erejű munkásmegmozdulások kezdődnek Gdanskban. A vezetés szeptemberben egyezményt ír alá a munkások képviselőivel, többek között Lech Wałęsával. Néhány nap múlva Gierek Stanisław Kaniának adja át a vezetést, aki 1981 októberéig marad posztján, őt Wojciech Jaruzelski tábornok követi, aki ekkor már a miniszterelnöki funkciót is betölti. December 13-án a vezetés rendkívüli állapotot vezet be, többet között beszünteti az 1980 augusztusában létrejött Szolidaritás szakszervezet tevékenységét. A rendkívüli állapot 1983 júliusában megszűnik, gazdasági reformot hirdetnek. Jaruzelski tábornok 1985 novemberében a kormányfői posztot is átadja Zbigniew Messner közgazdásznak. 1986 februárjában 42-ről 46 órára emelkedik a heti munkaidő, 1987 márciusában jelentős áremelésekre kerül sor. Az ország 1986-tól a Nemzetközi Valutaalap tagjaként, ill. az amerikai szankciók felfüggesztése után könnyebben jut kölcsönökhöz. A Lengyel Egyesült Munkáspárt 1986. június-júliusi X. kongresszusán Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár is beszédet mond és támogatásáról biztosítja a konszolidációs folyamatot.
