GUATEMALA
GUATEMALA
Guatemalai Köztársaság
República de Guatemala (spanyolul)
Közép-Amerika
Földrajz: Terület: 108 889 km2, Magyarországnál valamivel nagyobb. Fekvés: Közép-Amerika csendes-óceáni partvidékén. Szomszédai: Mexikó (É, Ny), Salvador (D), Honduras, Belize (K). Felszín: É-on őserdővel és szavannával borított sík- és dombvidék. ÉK-en és D-en hegyvidék. A Sierra Volcanica vulkánsor előtt parti síkság. Legmagasabb pont: Tajumulco (4220 m). Legjelentősebb folyók: Usumacinta, Motagua. Legnagyobb tavak: Izabali-tó, Atitlán-tó.
Népesség: Lakosság (*1984): 7 740 000. Életkor szerint: 0-14 éves: 45,9%, 15-59: 49,4%, 60-: 4,7%. Népsűrűség: 71,1/km2. Etnikai csoportok: indián 45%, mesztic 42%, mulatt, fekete, fehér. Nyelvek: spanyol (hiv.), indián dialektusok. Vallások: r. kat. 98%, protestáns, zsidó. Városi lakosság: 40%. Főváros: Guatemala City (1983): 1 300 000. Városok (1983): Quezaltenango 65 733, Puerto Barrios 38 956, Mazatenango 38 319.
Államforma: köztársaság. Állam- és kormányfő: Marcos Vinicio Cerezo Arevalo (szül.: 1942. december 26.). Nemzeti ünnep: szeptember 15.
Gazdaság: Pénznem: quetzal (1987. május: 1,00 = 1 USD). GNP (1984): 9,9 Mrd USD. GNP/fő (1983). 1120 USD. Gazdasági növekedés (1973-82): 1,4%. Adósságszolgálat a GNP %-ában (1983): 1,6%. Adósságszolgálat az export %-ában (1984): 15,54. Fogyasztói árváltozások (1984): 3,4%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 50%, ipar és kereskedelem 27%. Export (1984): 1,1 Mrd USD. Főbb exportcikkek: kávé, gyapot, cukor, banán, hús. Főbb exportpartnerek: Egyesült Államok 34%, Salvador 14%. Import (1984): 1,2 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, iparcikk, vegyipari termék, közszükségleti cikk, textília. Főbb importpartnerek: Egyesült Államok 31%, Salvador 9%, Mexikó 9%.
Közlekedés: Vasúti hálózat: 820 km. Közúti hálózat (1985): 18 000 km, ebből burkolt: 2850 km. Gépjárművek (*1980): személygépkocsi: 166 900, egyéb gépjármű: 81 500. Főbb kikötők: Puerto Barrios, Santo Tomás de Castilla, San José. Hírközlés: Tv (1984): 205 000. Rádió (1983): 50 000. Telefon (1982): 97 670. Napilap (1983): 30/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1984): 55 év. Születés (1983): 42,7‰. Halálozás (1983): 10,5‰. Népességnövekedés (1983): 3,2%. Csecsemőhalandóság (1984): 79,0‰. Kórházi ágyak: 60 kórház (+ 100 gondozóhely). Orvosok: 1250 (+ 275 fogorvos). Egy orvosra jutó lakosok (1980): 8610.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1984): 48%. Iskolakötelezettség 6 év.
A maják piramisai fölött 1821-ig a spanyolok, 1823-39 között a Közép-amerikai Konföderáció, azóta a guatemalaiak az urak. 1954-ben az agrárreformot sürgető és ezzel amerikai érdekeket sértő elnököt amerikai invázió dönti meg. Ezután három évtizeden keresztül katonák veszik ki egymás kezéből a kormányrudat. 1982 márciusában háromtagú junta élén Elfrain Rios Montt dandártábornok szerzi meg vértelen puccsal a hatalmat. 1983 augusztusában az újabb puccs Humberto Mejia Victorest juttatja az elnöki székbe. A három évtizedes gerillaháború, ill. indián falvak és területek teljes megsemmisítése is akadályozza a nemzeti megbékélést. Az 1985. novemberi választások polgárelnököt (Vinicio Cerezo) juttatnak hatalomra. Cerezo helyreállítja a belső demokráciát, Közép-Amerikában pedig semlegesként próbál közvetíteni.
