CSÁD
CSÁD
Csádi Köztársaság
République du Tchad (franciául)
Észak-Afrika
Földrajz: Terület: 1 284 000 km2, Magyarországnál kb. 14-szer nagyobb. Fekvés: Észak-Afrika középső részén. Szomszédai: Líbia (É), Nigéria, Niger, Kamerun (Ny), Közép-afrikai Köztársaság (D), Szudán (K). Felszín: É-on a Szahara sivatag és szigethegységek, D felé a sivatag sztyeppbe és a Csád-tó lefolyástalan, mocsaras területébe megy át. Legmagasabb pont: Emi Koussi (3415 m). Legjelentősebb folyók: Chari, Logone. Legnagyobb tó: Csád-tó.
Népesség: Lakosság (1985): 5 100 000. Életkor szerint: 0-14: 40,7%, 15-59: 54,9%, 60-: 4,4%. Népsűrűség: 3,97/km2. Etnikai csoportok: arab 53%, sara 25%, csádi 20%, tibu-dazza 2%. Nyelvek: francia (hiv.), arab (hiv.), sara, boulala, baguirmi stb. (100-nál több nyelv és nyelvjárás). Vallások: mohamedán 44%, törzsi vallású 38%, keresztény 17%. Városi lakosság. 20%. Főváros: N’Djaména (*1983): 200 000. Városok: (*1980): Sarh 65 000, Moundou 60 000, Abéché 54 000.
Államforma: Köztársaság. Állam- és kormányfő: Hissčne Habré (szül.: 1942). Nemzeti ünnep: június 7.
Gazdaság: Pénznem: CFA franc (afrikai valutaközösségi frank) (1987. május: 296,82 = 1 USD). GDP (1984): 360 M USD. GNP/fő (1981): 110 USD. Gazdasági növekedés (1973-82): –7,7%. Adósságszolgálat a GNP %-ában (1983): 0,1. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 81%. Export (1984): 113 M USD. Főbb exportcikkek: gyapot, élőállat, hús, hal. Főbb exportpartner: Franciaország. Import (1984): 114 M USD. Főbb importcikkek: élelmiszer, energia, textil, gép, berendezés, közlekedési cikk. Főbb importpartner: Franciaország 47%.
Közlekedés: Közúti hálózat (1976): 30 725 km, ebből burkolt 240 km. Gépjárművek (1982): Személygépkocsi: 7000, egyéb gépjármű: 5000. Hírközlés: Rádió (1983): 75 000. Telefon (1981): 1000.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1983): férfiak: 42,0, nők: 45,0 év. Születés. 42,0‰. Halálozás (1983): 21,0‰. Népességnövekedés (1983): 2,1%. Csecsemőhalandóság (1983): 142‰. Kórházi ágyak (1977): 3353. Orvosok (1984): 94. Egy orvosra jutó lakosok (1980): 47 640.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1980): 17%. Iskolakötelezettség: 8-14 éves korig.
A korábbi francia gyarmat 1960. augusztus 11-én függetlenné válik, ám a francia katonai ellenőrzés északon 1965-ig tart. A mohamedán vallású északi, valamint az animista és keresztény déli országrész között azóta többször fellángolnak a harcok. Az 1975-ös államcsíny után stabilizálódó helyzet 1980 márciusától újra megromlik, amikor Gukuni Veddei államfő és Hissčne Habré hadügyminiszter egymás ellen fordul. Az összecsapásokba azóta a franciák és a líbiaiak is beleszólnak. 1982 júniusa óta a fővárost francia segítséggel elfoglaló Hissčne Habré az elnök. 1986 februárjában a kormány általános mozgósítást rendel el, francia segítséget kér az állítólag támadó líbiaiak ellen. Márciusban Habré beveszi kormányába az ellenzék egyik korábbi vezetőjét is, 1987-ben a kormánycsapatok francia támogatással előrenyomulnak a vitatott líbiai határtérségben.
