R.
196R.
Ragadd üstökén a szerencsét.
Ragadós, mint a himlő.
Ragadós, mint a koldustetü.
Ragadós, mint a bojtorján.
Ragadós, mint a kullancs.
Ragadós, mint a kosz.
Ragadós, mint a tót fene.
Ragadós, mint a szurok.
Ragadós, mint az ásitozás.
Ragad, mint az enyv.
Rajkó is szereti a kalácsot, de nincs módja benne.
(A szegény is vágyik a jóra.)
(A szegény is vágyik a jóra.)
Rajta hagyta keze szennyét.
(Valamely rábizott ügyet nem végzett el becsületesen. Ballagi e közmondást igy magyarázza: »Mesterileg elkészité!« és: »Jól megpáholta, emberül megverte.« – Erdélyi szerint hasonlóan: e közmondás értelme ügyességet jelent.)
(Valamely rábizott ügyet nem végzett el becsületesen. Ballagi e közmondást igy magyarázza: »Mesterileg elkészité!« és: »Jól megpáholta, emberül megverte.« – Erdélyi szerint hasonlóan: e közmondás értelme ügyességet jelent.)
Rajta száradt.
Rajta magyar, rajta! jön az ellenség, a kutya fajta.
Rajta ül a lovon, mégis keresi.
(Igen szórakozott.)
(Igen szórakozott.)
Rakonczátlan nyelvü.
(Eljár a szája. Mosdatlan száju.)
(Eljár a szája. Mosdatlan száju.)
Ravasznál is ravaszabb, – rókább a rókánál.
(A köznép nem ritkán a főneveket is szokta fokragozni. Az ily fokragozást a túlzásoknál használja, mint: rókább a rókánál; kutyább a kutyánál stb. E kifejezések megfelelnek a régi ugynevezett »tulzott« foknak, pl: Az oroszlán a legeslegerősebb állat.)
(A köznép nem ritkán a főneveket is szokta fokragozni. Az ily fokragozást a túlzásoknál használja, mint: rókább a rókánál; kutyább a kutyánál stb. E kifejezések megfelelnek a régi ugynevezett »tulzott« foknak, pl: Az oroszlán a legeslegerősebb állat.)
Ravasz róka, – vén róka.
(Tapasztalt s idősb emberre mondják, ki kerülő utakon az ember kárára törekszik.)
(Tapasztalt s idősb emberre mondják, ki kerülő utakon az ember kárára törekszik.)
Ravaszszal ravaszul.
(Kell elbánni t. i.)
(Kell elbánni t. i.)
Ráadták a vizes inget.
Ráadták a tisztát.
(Jól leszidták.)
(Jól leszidták.)
Ráakadtam a főttjére.
(Azaz a javára.)
(Azaz a javára.)
Ráakadt kasza az ő kövecsére.
Rábaközi fejnek sem csepü a veleje.
(Ő sem egészen buta, ha mindjárt Rábaközből származik is. – Pelkó.)
(Ő sem egészen buta, ha mindjárt Rábaközből származik is. – Pelkó.)
Ráfanyarodott.
(Kénytelenségből tette meg.)
(Kénytelenségből tette meg.)
Rá feledkezik.
(Szemeit bámulva függeszti valamire.)
(Szemeit bámulva függeszti valamire.)
Rágd meg a szót s úgy mondd ki.
197Rágni a fülét.
(Szüntelen nógatni.)
(Szüntelen nógatni.)
Rágyujtott a nótára.
(Énekelni, dalolni kezdett.)
(Énekelni, dalolni kezdett.)
Rá jár a rud.
(Senki sem kiméli.)
(Senki sem kiméli.)
Rájött a bolond óra; rájött a bóna óra.
Rákap valamire.
(Pl. a darazsak a gyümölcsre.)
(Pl. a darazsak a gyümölcsre.)
Rákerül az eb harminczadjára.
Rákezdte az éneket, mint a mellétei kántor.
(Mellétében [Gömörmegye] kántort hittak próbára, de ez az istentisztelet előtt oly sokat ivott a kurátorral, hogy a szent ének helyett, tévedésből azt kezdte rá:
»Csillagos az ég, csillagos,
Fügefa levele harmatos«… stb.
(Mellétében [Gömörmegye] kántort hittak próbára, de ez az istentisztelet előtt oly sokat ivott a kurátorral, hogy a szent ének helyett, tévedésből azt kezdte rá:
»Csillagos az ég, csillagos,
Fügefa levele harmatos«… stb.
Rákháton jár, – rák módra halad.
(Visszafelé, hátrafelé.)
(Visszafelé, hátrafelé.)
Rák lábon jár.
(Lassan jár.)
(Lassan jár.)
Rálépett a tyukszemére.
(Érzékeny oldalát érintette.)
(Érzékeny oldalát érintette.)
Ránczba szedték.
(Szigoruan fogták.)
(Szigoruan fogták.)
Ráncz nem gallér.
Ránczos, mint a vén pofa.
Ránczos, mint a gatya.
Ránczos, mint a szász csizma.
Ránczot keres a törvényben.
Rántsd meg!
(Ha valaki hazudik, szomszédjának szokták mondani: rántsd meg; az az mintegy emlékeztesd, hogy nem jól beszél. Innen: sokat rángatják a mente ujját.)
(Ha valaki hazudik, szomszédjának szokták mondani: rántsd meg; az az mintegy emlékeztesd, hogy nem jól beszél. Innen: sokat rángatják a mente ujját.)
Ráolvassák az itéletet.
Rápiritottak; rápörköltek.
(Megszégyenitették.)
(Megszégyenitették.)
Rá-rá kezdi, mint bosnyák a tánczot.
(Egy Bosnyák nevü öreg ember hamar elfáradt a tánczban, aztán ujból neki-neki indult. – Erdélyi J.)
(Egy Bosnyák nevü öreg ember hamar elfáradt a tánczban, aztán ujból neki-neki indult. – Erdélyi J.)
Rá se hederit.
(Semmibe se veszi.)
(Semmibe se veszi.)
Rászokott, mint macska a szalonnára.
Rátalált, mint vak Miska az első székre.
(Szepsi-Abauj.)
(Szepsi-Abauj.)
Rátartja magát, mint az Adorján kutyája.
(Ezt a kutyát hivták a szemétről, – irja Erdélyi – s meg sem mozdult, mintegy rátartásból, mivel meg volt fagyva.)
(Ezt a kutyát hivták a szemétről, – irja Erdélyi – s meg sem mozdult, mintegy rátartásból, mivel meg volt fagyva.)
Rátartja magát, mint az olajos korsó.
Rátartja magát, mintha övé volna a diófáig.
Rátartja magát, mint a kompolti kis- vagy nemes asszony.
(Dugonics.)
(Dugonics.)
Rátarja magát, mint a pénzes szatyor.
(Igy is mondják: Rátartós, mint a két pénzes szatyor.)
(Igy is mondják: Rátartós, mint a két pénzes szatyor.)
Ráteriteni a vizes pokróczot.
(Eszére hozni a maga veszedelmével.)
(Eszére hozni a maga veszedelmével.)
198Rátótiak agyonütötték a ketyegő fenét.
(A sok bohóságok közt – irja Ballagi – a miket a rátótiakra ráfognak, azt is beszélik, hogy egyszer egy rátóti ember egy zsebórát talált. Összeültek a rátótiak és tanácskoztak, miféle szerszám lehet az. Akkor egy közülök véletlen füléhez vivén az órát s ketyegését hallván, úgy megrémült, hogy ijedtében az orrát elcsapta és igy szerencsésen agyonütötte a ketyegő fenét. – Különben ezen adomafélét tájak szerint más vidékekre is fogják.)
(A sok bohóságok közt – irja Ballagi – a miket a rátótiakra ráfognak, azt is beszélik, hogy egyszer egy rátóti ember egy zsebórát talált. Összeültek a rátótiak és tanácskoztak, miféle szerszám lehet az. Akkor egy közülök véletlen füléhez vivén az órát s ketyegését hallván, úgy megrémült, hogy ijedtében az orrát elcsapta és igy szerencsésen agyonütötte a ketyegő fenét. – Különben ezen adomafélét tájak szerint más vidékekre is fogják.)
Rávárják a kutyaporczióra, vagy: kikapta a kutyaporcziót, – avagy: kikapta a magáét.
(T. i. megverték.)
(T. i. megverték.)
Regélnek, – vagy: brekegnek – a békák, az esőt érzik.
(Időjóslási mondás.)
(Időjóslási mondás.)
Reggel dőzsölés, este koplalás.
Reggeli vendég ritkán marad délig.
Reménységgel könnyebb a szenvedés; reménység, szegénység.
Reménység, nyereség nincsenek mindig egy vágásban.
Reménység tartja az embert.
Rend a dolgok lelke.
Rend a dolgok veleje.
Rend a lelke mindennek.
Rendén van a szénája.
(Rendben vannak ügyei.)
(Rendben vannak ügyei.)
Rengeteg sok pénze van.
(Azaz dúsgazdag.)
(Azaz dúsgazdag.)
Repedt fazék legrégibb a háznál.
Repedt hangu.
Repedt sarku.
(Csepreg vidékéről.)
(Csepreg vidékéről.)
Rest a menyországba sem iparkodik.
Rest a tollfosztásban is megszakad.
Rest béres gyakran nézi a napot.
Rest szolgának bot a bére.
Rest embernek sok ünnepe vagyon.
Rest ember még a pihenésben is elfárad.
Rest kétszer fárad, fösvény kétszer költ.
Rest kéz meg nem izzasztja az ekeszarvát.
Rest lovon nem fog a szó.
Rest, mint az ördög a jóra.
Rest munkás jobban szereti a napot nyugtán, mint fölkeltében.
Restnek koma a munka.
Restelni is restel.
(T. i. olyan lusta, időlópó.)
(T. i. olyan lusta, időlópó.)
Restség az ördög párnája.
Reszket a szeg a falban, ha a házba bejő.
(Nagy tolvajról mondatik.)
(Nagy tolvajról mondatik.)
Reszket, mint a kocsonya.
Reszket, mint a nyárfa levél.
Reszket, mint a kutya az ajtó előtt.
199Reszket mérgében.
(Igen dühös, izgatott.)
(Igen dühös, izgatott.)
Retek: reggel méreg, délben étel, este orvosság.
Rég benőtte azt már a fű.
(Elavult dolog.)
(Elavult dolog.)
Régen érzik a büze.
(Régen jár rossz hire.)
(Régen jár rossz hire.)
Régen várt vendég kedvesebb.
Régen megetted, mivel meg kell halnod.
Régen volt ő gyermek.
Régen történt, – talán nem is volt igaz.
Régi kölcsön se ajándék.
Régi buzából is válik jó kenyér.
Régi barátodtól s megsértett társadtól mindenkor őrizkedjél.
Régi szolgának a szó is verés.
Régi szokás, régi erkölcs.
Régi szokás törvénynyé válik.
Réparágó; répész; vad jogász.
(Tréfásan igy csufolják némely vidéken a tanitóképző-intézeti tanulókat.)
(Tréfásan igy csufolják némely vidéken a tanitóképző-intézeti tanulókat.)
Résen a füle.
(Élénken figyel, hallgatódzik.)
(Élénken figyel, hallgatódzik.)
Résen járjon az eszed.
(Figyelmes légy.)
(Figyelmes légy.)
Részeg ember elől a szénás szekér – néhol: az Isten – is kitér.
Részeg ember ha elesik, szűz Mária ölébe esik.
Részeg ember imádsága, beteg ember bőjtje, nem sokat ér.
Részeg ember még az eget is bőgőnek nézi.
(Mindent máskép lát.)
(Mindent máskép lát.)
Részeg embert az Isten is őrzi.
Részeg és a bolond mondják meg leghamarább az igazat.
Részeg korcsmáros mindig bánatos.
Részeg korcsmárosnak a vendégei sem józanok.
Részeg mint a tök.
Részeg, mint a csap.
(El van ázva, mint a csap a bornak nedvétől.)
(El van ázva, mint a csap a bornak nedvétől.)
Részegre, gyermekre, asszonyra titkot ne bizzál.
(Mert ezek leghamarább kibeszélik a titkot.)
(Mert ezek leghamarább kibeszélik a titkot.)
Rí a kezében a munka.
(Munkakerülőkre mondják.)
(Munkakerülőkre mondják.)
Rips-raps! csak az én zsákom teljék.
Riska tehén fia.
(Szerencsés.)
(Szerencsés.)
Ritka, mint a szegény ember buzája.
Ritka, mint a fekete hattyú.
Ritka, mint a téli fa árnyéka.
Ritka, mint az üstkös csillag.
Ritka, mint a rosta.
Ritka, mint a jó cseléd.
Ritka, mint a szunyogháló.
200Ritka, mint a vén asszony foga.
Ritka, mint a fehér holló.
Ritka, mint a jó anyós.
Ritka, mint a jó mostoha.
Ritka, mint a pókháló.
Ritka, mint a császi erdő.
(Csász, Hevesben.)
(Csász, Hevesben.)
Ritka vetésnek vékony az aratása.
Ritka gyümölcs, melyben nincsen féreg.
Ritka fogu.
(Hazug.)
(Hazug.)
Ritka róka kerüli el a csávát, – bár még oly ravasz legyen is.
Ritka csizmadiának van jó csizmája.
Ritka vargának van jó saruja.
Ritka dolog, hogy egy szép nő teljesen hibátlan legyen.
Ritka madár a szerencse.
Ritka madár a jó barát.
Ritka madár az igaz barátság.
Ritka madárnak kedves a kalitka.
»Az a madár igen ritka,
Melynek kedves a kalitka.«
»Az a madár igen ritka,
Melynek kedves a kalitka.«
Ritka fa szú nélkül.
Ritka buza konkoly nélkül.
Ritka zsidó család nélkül.
Ritka csere csala nélkül.
Ritka madár fészek nélkül.
Ritka kémény korom nélkül.
Ritka alma féreg nélkül.
Ritka torony harang nélkül.
Ritka kocsi zörgés nélkül.
Ritka szépség irigység nélkül.
Ritka gazda bú nélkül.
Ritka koldus bot nélkül.
Ritka Éva Ádám nélkül.
(Nő, férfi nélkül.)
(Nő, férfi nélkül.)
Ritka magyar bajusz nélkül.
Ritka öreg morgás nélkül.
Ritka mese hazugság nélkül.
Ritka molnár lopás nélkül.
Ritka rózsa tövis nélkül.
Ritka olasz macska nélkül.
Ritka vásár tolvaj nélkül.
Ritka vásár zsidó nélkül.
201Ritka vásár eső nélkül.
Ritka czigány hazugság nélkül.
Ritkán hazudik, ha igazat mond.
Ritkán egyeznek meg a kontyok.
(Itt: kontyok = nők.)
(Itt: kontyok = nők.)
Ritkán vagyon hegedüsben bornemissza.
(Ritka az oly czigány, ki bort nem iszik. – Szirmay után.)
(Ritka az oly czigány, ki bort nem iszik. – Szirmay után.)
Ritkán következik jobb a jó után.
Ritkán száraz a halász.
Ritkán jár a szerencse kevélység nélkül.
Ritkán szólj, de okosan.
Ritkán van a koczkásban gazdag.
(Koczkás = játékos.)
(Koczkás = játékos.)
Ritkán válik tudóssá, kire birsággal vetik a leczkét.
Ritkitja párját, – vagy: párját ritkitja.
Rokonok Ádám és Éváról.
(Távoli rokonságra.)
(Távoli rokonságra.)
Rokonok az istenadták, mert az öreg anyjuk két vén asszony volt.
Ronda, mint a disznó.
Rongyosban légy derék ember.
Rontja a levegőt.
Rostával merit vizet.
(Czél és siker nélkül dolgozik.)
(Czél és siker nélkül dolgozik.)
Rosszabb dolga van, mint a kijáró kutyának.
Rosszabb a tollfosztásnál.
Rosszabb a czigánynál.
Rosszabb a harmadnapos hideglelésnél.
Rosszabb a hátramenésnél.
Rosszabb a hetes esőnél.
Rosszabb a kutya kefélésnél.
Rosszabb az oláhczigánynál.
Rosszabb az eleven ördögnél.
Rosszat, rosszal.
(Pl. betegséget keserüvel gyógyitani.)
(Pl. betegséget keserüvel gyógyitani.)
Rosszból ritkán válik jó.
Rossz akaróidat ne szaporitsd.
Rossz bőrben van.
(Gonosz ember. Beteget is jelent.)
(Gonosz ember. Beteget is jelent.)
Rosszban töri az eszét; rosszban töri a fejét.
Rossz csikóból is válhat még jó ló.
Rossz ebéd, melynek nincs vacsorája.
Rossz edény nehezen törik.
Rossz emberen az Isten se segit.
(Somogy m.)
(Somogy m.)
Rossz ember hamar megijed.
Rossz ember dicsérete nem nagy becsületedre válik.
Rossz ember, ki mással szembe nem mer nézni.
202Rossz fát tett a tüzre.
(Csinyt követett el.)
(Csinyt követett el.)
Rossz fiú, apja koporsójának utolsó szege.
Rossz fűre hágott.
(Hibát követett el.)
(Hibát követett el.)
Rossz gazda, ki a maga házára egy szeget faragni nem tud.
Rossz gazdának foltos a nadrágja.
Rossz gazdasszony, ki a ház körül dolgot nem talál.
Rossz gyümölcsnek féreg a szive.
Rossz hajlam: előbb vándor, aztán vendég, végre házi úr.
Rossz házban is jó a példa.
Rossz házastárs: házikereszt.
Rossz hir szárnyon jár, a jó alig kullog.
Rossz juh, mely saját gyapját nem birja el.
Rossz katona, ki el nem birja fegyverét.
Rossz kántor a szép éneket is csunyán énekli.
Rossz kezdetnek rosszabb a vége.
Rossz kopó az, melyet bottal kell hajtani a nyúl után.
Rossz kutyákkal nehéz vadászni.
Rossz kutya az olyan, mely etetője kezét is bekapja.
Rossz lelkek éjjel járnak.
(Babonás km.)
(Babonás km.)
Rossz kút az, a melybe vizet kell hordani.
(Kovács P.)
(Kovács P.)
Rossz lelkiismeretü ember azt gondolja, hogy mindenki ő róla beszél.
Rossz lelkiismeret súlyos teher.
Rossz lelkiismeret lidérczczel álmodik.
Rossz példa ragad, mint a bűn.
Rossz példa ragad, mint a rüh – vagy: mint a kosz.
Rossz példa után nem kell himet varrni.
Rossz pénz el nem vész.
Rossz szakács, ki éhen hal.
Rossz boros kulcsár az, aki szomjan hal meg.
Rossz szél fú onnan.
(Rossz hir érkezett.)
(Rossz hir érkezett.)
Rossz szél az, mely szombaton sem áll meg.
(Erdélyi J.)
(Erdélyi J.)
Rossz szolgának minden órán kitelik esztendeje.
Rossz tanácsadó a harag.
Rossz társaság sok rosszra vezet.
Rossz tükör a hizelkedés.
(Néhol még hozzá teszik: mert hamisat mutat.)
(Néhol még hozzá teszik: mert hamisat mutat.)
Rossz uton jár.
Rossz vásár az észt eladni italért.
Rossz rossz a pajtása.
Rossznak is idővel kell válni.
Rosszul sodrott kötél magától is visszasodródik.
203Rosszért is jóval fizet.
Rovás nélkül hazudik.
(Sokat vagy sokszor hazudik.)
(Sokat vagy sokszor hazudik.)
Rovásod van.
(Nem fog feledésbe menni megbántásod.)
(Nem fog feledésbe menni megbántásod.)
Rozsda nem fog aranyat.
Róka farkát billegeti, násznagy akar lenni.
(Ravaszkodik, mert valamit ki akar vinni.)
(Ravaszkodik, mert valamit ki akar vinni.)
Róka róka marad.
Róka is addig jár az ólba, mig ott hagyja foga fehérit.
Róka halálát egy tyuk sem gyászolja.
Róka csak szőrét, nem bőrét változtatja.
Róka is a maga farkát dicséri.
Róka koma, kutya sógor.
(Mit sem érő rokonság.)
(Mit sem érő rokonság.)
Róka módra kert alatt kullog.
(Ólálkodik, leselkedik valami után.)
(Ólálkodik, leselkedik valami után.)
Róka bőrével fizet.
Rómába ment.
(Gyermekágyas asszonyra mondják.)
(Gyermekágyas asszonyra mondják.)
Rómába ment s nem látta a pápát.
Róma sem épült egy nap alatt.
Rózsa ajaka, tövis nyelve.
(Csinos, de bőbeszédü nőkre mondják.)
(Csinos, de bőbeszédü nőkre mondják.)
Rózsa is tövis közt virágzik.
Rózsa ágyban is félhetni a tövistől.
Rózsa is addig szép, mig fiatal.
Rózsaszedés tövissel jár.
»Rózsaszedés tövissel jár,
A szerencsét éri a kár.«
»Rózsaszedés tövissel jár,
A szerencsét éri a kár.«
Rózsához az illat, szüzhöz a szemérem hozzá termett.
Rózsának is van tövise.
Rózsa volt, kóró lett.
(Elhervadt szépségre mondják.)
(Elhervadt szépségre mondják.)
Röhög, mint a Minya szamara.
(Erdélyi km.)
(Erdélyi km.)
Röptében is lelövi a madarat.
Rövid a torkosság, hosszú a betegség.
Rövid torkosság, hosszú főfájás.
Rövid az esze.
(Kurta eszü Nem tud visszaemlékezni a multra.)
(Kurta eszü Nem tud visszaemlékezni a multra.)
Rövid az élet, hosszú a sir.
»Igyunk, igyunk barátim.
Rövid az élet, örök a sir.«
»Igyunk, igyunk barátim.
Rövid az élet, örök a sir.«
Rövid lábak hosszú utat csinálnak.
Rövid, mint az egérfark.
Rövid, mint a nyúlfark.
Rövid, mint a pünkösdi királyság.
(Ez csak egy napig tart. Szokás volt az alföldön pünkösd első napján egy szép kis gyermeket, néhol csakis leányt, csinosan felöltöztetni, versekre betanitani, mikor 204aztán megy házról-házra, hirdeti az ünnepet, ajándékot kap. Az ő egy napi hivatala pünkösdi királyság. – A versek ilyformán hangzanak:
»Mi van ma, mi van ma? Piros pünkösd napja,
Holnap lesz, holnap lesz a második napja.
Jó legény, jól megfogd a lovad kantárát,
Ne tépászsza, ne tapossa a pünkösdi rózsát.«
(Ez csak egy napig tart. Szokás volt az alföldön pünkösd első napján egy szép kis gyermeket, néhol csakis leányt, csinosan felöltöztetni, versekre betanitani, mikor 204aztán megy házról-házra, hirdeti az ünnepet, ajándékot kap. Az ő egy napi hivatala pünkösdi királyság. – A versek ilyformán hangzanak:
»Mi van ma, mi van ma? Piros pünkösd napja,
Holnap lesz, holnap lesz a második napja.
Jó legény, jól megfogd a lovad kantárát,
Ne tépászsza, ne tapossa a pünkösdi rózsát.«
Rövid pórázra fogták.
(Határt szabtak kicsapongásainak.)
(Határt szabtak kicsapongásainak.)
Rövid imádság, – vagy: rövid prédikáczió, – hosszu kolbász, tetszik a parasztnak.
Rövidebbet húzott.
(Ő lett a vesztes.)
(Ő lett a vesztes.)
Rugjon meg a varasgyék.
(Varasgyék = béka. Székely.)
(Varasgyék = béka. Székely.)
Rug-vág a szemtöm, mint a dorozsmai tehén.
(Szeged vidéki.)
(Szeged vidéki.)
Ruha folttal jár.
Ruha folttal tart.
Ruha szakadjon, gazda maradjon.
(A vásáros mesteremberek mondják ezt vevőiknek.)
(A vásáros mesteremberek mondják ezt vevőiknek.)
Rút leánynak is szép a pénze.
Rút, mint az ördög.
Rút, mint a halálos vétek.
Rút, mint a szerecsen.
Rútul bánni valakivel.
Rútul járt.
(Nagy szégyent hozott saját hibája miatt fejére. Utálatossá lett mindenki előtt. Szerencsétlenekre is alkalmaztatik. – Pelkó.)
(Nagy szégyent hozott saját hibája miatt fejére. Utálatossá lett mindenki előtt. Szerencsétlenekre is alkalmaztatik. – Pelkó.)
