G.
(Megszégyenit, megront.)
(Szabolcs-Földes vidéki.)
(Beteg, rosszul van. Gantár = ászokfa = csántérfa, valami alá talapul tett hasáb vagy gerenda.)
(Alig lézeng a betegségtől.)
(Hazugságon fogták s nem tudja magát tisztázni.)
(Erdélyi szerint hetes eső miatt morog a gazda, hármas ünnepben alszik a béres, a jó gyomor mégis ugat, azaz ehetnék, mint a komondor.)
(E közmondás Aristotelestől van. Scipio Nasica és Popillus censorok a lovasság felett szemlét tartván, egy rendkivül elsatnyult görhes gebén jó szinben levő lovagot láttak a sorban. Hogy van az, kérdé, hogy magad oly jó, lovad ellenben oly rossz állapotban van? Ez onnan van – viszonzá a lovag, – hogy magamról én magam gondoskodom, holott lovamnak inasom viseli gondját.)
(Gazd. mondás.)
(Az ugató kutyára mondják tréfásan.)
(Értsd: megy valamire.)
(Ellopni.)
(Kukaczos sajtra mondják.)
(A rosszból a jó.)
(Két egymástól nagyon különböző dologra mondják.)
(Babonás km. Lásd: büdi boszorkány.)
(Szójáték.)
(Szőrszálhasogató.)
(Hamar szaporodik. A nemzetek között – Pelko szerint – legszaporábbnak bizonyitotta magát a tót, sváb, szász és zsidó.)
(Csekély dolog.)
»Hallja-e, hallja-e szép violám,
Az arcza, az arcza de halovány,
Elhagyta a szeretője?
Sohse törődjék véle.
Gombház, ha leszakad, lesz más, tyuhaja!
(T. i. a lopást.)
(Kártyázók mondása.)
(Semmi sem kártékonyabb, mint a rossz tanács.)
(Az ujszülöttet.)
(Nagy s nehéz munkát végzett el.)
(Hazudik.)
(Nem igaz ember, rossz uton jár.)
(Beszédjében kertel.)
(Haragszik.)
(Veszprémi.)
(Ostobát jelent. Mindazon adomák, melyek Dunántul a rátótiakra, Nyitra vidékén a lédecziekre, Szepességben a bélaiakra, Gömörben a Ratkó-lehotaiakra s Erdélyben a székelyekre fogatnak, – felső Tisza mentén a görgeiekre alkalmaztatnak a köznép által.)
(Szójáték.)
(Tagadod, a mit nem lehet.)
(Elrejteni eldugni, hogy senki se lássa.)