NEGYVENHARMADIK SZAK.
Szerencsések.
Alig hánta el a’ lépes veszszőt, már is meg fogta a’ madarat.
Bele szakadt ugyan a’ jégbe, de kezei fölül maradtak.
Ki vonta lábát a’ sárbúl.
Akár hová mégyen, két karral fogadgyák.
Nagyra ment: mint Kandónénak fia.
Szerencsés ház, melyben a’ szalonna meg avasodik.
Ki állotta a’ próba hetet.
Búzában már a’ nyúl, farka se láccik ki.
267Addég éltem világomat, még szél fujta pántlikámat.
El nyerte az arany almát.
Meg jött Antal Budárúl; zőld ágat hozott.
Sokat szóllott néki a’ kakuk.
El nyerte az arany perecet.
Meg cserélte a’ pártát, kontyot téve fejére.
Kézzel, lábbal várják minden vigasságba.
268Jó helyre tette gatyáját.
Annak üdején jött a’ Papnak sajtyára.
A’ szélnek se hagyták lábait meg fúnni.
Téjben, vajban feresztik.
Szépen el kapta a’ süveget.
A’ sövént kolbászbúl fonnya, sódorral támogattya.
Úgy játszik a’ világgal, mint tenger a’ szalma szállal.
Ha dolga úgy nem esett volna is, még is elég szerencsésen esett volna.
Hajja nyőlne, ha kopasz lenne is?
269Szerencsés csillagzatban született.
Mindent az ablakon vetnek be néki.
Szerencsés malomban őrlött.
Fel tette a’ bársony süveget.
270Akár mindennap’ főttet egyen.
Vastag rendet vágott jól meg fentt kaszája.
Jó szél fújja vitorláját.
Szerencsés órában szűletett.
Szerencsés sörét, melyet a’ sűlt nyúlban találni.
Meg ette három szégyen nélkűl a’ tojást.
271Az Isten’ nyila is csak mellette csap le.
Roszszúl bánt volna véle a’ szerencse, ha egy órával későbbre talált volna érkezni.
A’ csupa szerencsére támaszkodni, vakmerészség.
Ki van a’ barát csuklábúl.
Nagyobb szerencséje, mint maga.
Gályáját igen jó szellők fujdogállyák.
Űzőbe nem vette a’ szerencsétlenség.
Tud valamit a’ szerencsérűl szóllani.
Hold világ nélkűl is szerencsésen el jár.
Nem mindég fúj a’ vak Tamás.
Hátán kamarája, mint Tótnak a’ bóltya.
Nem jó a’ szerencsét meg boszszontani.
272A’ szerencsének hízelkedni se alku.
Túl már a’ Tiszának felén.
A’ leg nagyobb szerencse leg nagyobb félelem.
Tarts a’ szerencsétűl, ha nagyon hízelkedik.
Nincs nagyobb szerencse, mint a’ jó házasság.
Annyi szalonnája: hogy reá avasodik.
Ne vágy oly szerencsére, melyet el nem bírhacc.
Az a’ szerencsét meg nem tudgya böcsülni: ki csak egyszer is szerencsétlen nem volt.
Almát szed a’ száraz fárúl is.
Üstökbe mer kapni szerencsétlenséggel.
Meleg nyomát űzte, fel is találta.
A’ ki áll; vigyázzon: hogy el ne essék.
Tele tarisznyája mindennel.
Gyűrűt váltott a’ szerencsével.
Meg békélt leg nagyobb ellenségével.
Boldog, ki a’ hajót a’ partrúl nézheti
Midőn vitorláját a’ szél erőlteti.
Még a’ terhet is könnyen hordozza.
273Egy Barátot se látott, midőn vadászni ment.
Leg szerencsésebb hajózás a’ part mellett.
Leg kellemetesebb sétálás a’ tenger parton.
Eredgy jó szelek fúttával.
Jó szélnek eresztette a’ vitorlát.
Fel kapaszkodott a’ bércre.
A’ szerencsének üstökébe kapott; nem kopasz hátullyához kapdosott.
A’ varjú a’ tölgy fán ő néki krákogott.
Ütheti már nyomát a’ menykő.
Akár mit mozdícscson, könnyen el emeli.
Hamar kezet fogott a’ jó szerencsével.
Van ám annak mind méhhe, mind mézze.
Senki se gondolhatta meg maga szerencséjét.
Hállóját is szerencsésen veti.
Él él az ember, ha nem tovább, is leg alább hóltáig.
Kint van immár a’ hinyárbúl.
Mind eddég a’ síkon el nem síkamodott.
A’ leg nagyobb gombojagnak is van vége.
Ritka nagy szerencse kis kevélység nélkűl.
Jól táncol, kinek hegedűsse a’ szerencse.
Nincsen mindég tél
A’ vetés is ki kél,
Nézd az erdőket.
Öszsze öszik tüsköt, bogarat.
Ritkán bánik a’ szerencse halkkal az emberrel.
Ha sebes a’ lábod, meg gyógyúl.
A’ betegség se tart mindenkor holttig.
A’ szerencse mind fel ülősdit, mind le vetősdit szokott játszani.
A’ szerencsés gazd’aszszonnak tyúkja nagyobbat tojik, mint a’ szerencsétlennek lúdja.
A’ szerencse próbálva jó.
Elég szerencsésen iparkodik, kinek a’ szerencse semmi akadályt nem tészen.
A’ szerencse nád szál, könnyen el törik.
Jó helyen vetette meg a’ hállót.
275Játszik a’ világgal, éppen mint laptával.
A’ szerencsének ajándéka, álom-kíncs.
Noha nem is kereste, reá talált a’ szerencse fűre.
Néha vaktában is szemre fordúl a’ kocka.
Úgy dícsérik a’ szerencsét, a’ mint szolgál.
Nem mindég fúj az éjszaki.
A’ gyémánt is el olvad, nem csuda, ha a’ jég.
A’ kár is hasznára fordúl.
Kinek Pápa baráttya; könnyen lesz nagy Pappá.
Kinek Isten baráttya, semmi ellensége.
Szed fel vitorlád, ha Isten nagy szélt ád.
Ki szerencsés, annál kapa nyél is el sűl.
Hó’ hátán is kincset ás, és talál.
Ha madarat farkon kapnak, és el száll; elégedgyék meg farka’ tollával.
Borral mozsdik, kolbászszal törűlközik.
Senkinek sincs szerencséje gallérjához kötve.