Vén.
Vén. A ki fiatal hamarabb vész a vénnél. D. – A ki vén, az fösvény. KV. – A sok szerencsétlenség idő előtt megvénheszti az embert. KV. – A vén asszony dérdur. E. – A vén asszony füle hegyesebb a nyulénál. Ny. 13. – A vén asszony nyelve élesebb a borotvánál. Ny. 13. – A vén asszonynak is van ugy, hogy szesszenik. E. – A vén ember mindenre jó, mint a szalonna. Ny. 19. – A vén lány mindenre későn érkezik. D. – Akkor lesz nyár, mikor a tök virágzik s a vén asszony bogárzik. Ny. 1. – Agg ebnek, vén szolgának egy a fizetése. D. – Aszagra (L. ezt) való a vén szatyor. Ny. 10. – Árnyékáért becsüljük a vén fát. E. – Bor a vén kost is táncra viszi. B. – Butyor a világ, szatyor a vén asszony. D. – Csalatkozik mint a vén lány. Ny. 1. – Csuf dolog, ha a vénnek esze későn érik. D. – Csunya a vén parázna. Sz. – Elment egyszer egy vén asszony (L. ezt), soha se jött vissza. D. – Esik eső, nő a sár, a vén leány már mit vár. Np. – Én is voltam valaha vén asszonynak kocsisa. Np. – Fiatal katonából válik a vén koldus. B. – Gond idő előtt megvénheszti az embert. E. – Gyermekre madarat, vén emberre ifju menyecskét, németre bort ne bizz. E. – Ha harminckettőnek (fog) kenyeret tudsz adni, nem vagy vén. Ny. 1. – Hazudik mint a vén lány tükre. S. – Hitét a vén ember ritkán cseréli meg. D. – Hova az ördög nem mehet, vén asszonyt küld maga helyett. E. – Jámbor ifjuból szokott jó vén ember válni. KV. – Jár a nyelve, mint a vén kofáé. D. – Jobb a vén árnyéka, mint az ifju kardja. KV. – Jobb a vén tőkénél fütőzni. D. – Jó a vén fa árnyékában pihenni. E. – Későn ér mindenre, mint a vén leány. D. – Ki vén korában házasodik, dajkát keres magának. E. – Kettőt nem tanácsos elvenni: vén asszonyt pénzéért, ócska kocsit vasáért. B. – Köhög mint a vén juh. B. – Megszokta mint vén leány a pártát. D. – Minél vénebb, annál fösvényebb. KV. – Minden vétek elalszik a vénben, csupán a fösvénység ébred fel. D. – Mit ér a kevélység, hogyha vén a feleség? B. – Nagy benne az akarat, mint a vén leányban. B. – Nagy szomoruság kurvás vénet látni. D. – Nehezen tanul a vén ökör. D. – Nehéz a vén farkast szelidségre venni. D. – Nehéz a vén asszonynak a koncba harapni. D. – Nehéz a vén fognak a koncba harapni. D. – Nehéz a vén asszonyt szépen lefesteni. D. – Nehéz a vén embernek a lejtősdi. D. – Nem fog vénen a ravasz tanács. E. – Nem illik vén lónak csigás (L. ezt) kantár. Ny. 2. – Nem könnyen ejted meg a vén farkast. BSz. – Nem remélhet sokat a vén. D. – Négy pusztitja az erszényt: a rossz óra, a rossz malom, az ó kocsi, a vén szőlő. Ny. 20. – Néha a vén asszonynak is pisszenik. D. – Nézgelődik mint a vén kanászné. Ny. 3. – Nincs oly vén ember, ki nem tanulhatna. KV. – Nincs utálatosabb, mint élni kezdő vén. D. – Okos mint a vén kos. B. – Öreg asszony, rossz vén karó, szegény legény szomoritó. (L. asszony.) Ny. 8. – Ráncos mint a vén pofa. D. – Ritka mint a vén asszony foga. D. – Ritka vén fösvénység nélkül. D. – Rokonok az istenadták, mert öreganyjuk két vén asszony volt. Ny. 4. – Rosszabb a vén asszonyt, mint a vén kutyát ingerelni. D. 755– Rut mint a vén szerető. D. – Sok hurt szakaszt el a vén hegedüs. D. – Sok szomoru társa van a vénnek. D. – Sokáig élni és meg nem vénhedni, nagy mesterség. K. – Szép asszony is, ha megvénül, csunya időt ér. B. – Tákozzák a vén embert, mint a római pápát. Ny. 5. – Többet ér a vén sas az ifju bagolynál. D. – Tűz a vén asszony. E. – Vén asszony: veszedelem. S. – Vén bocskor (D.); borotva (D.); boszorkány (B.); bregyó (S.); bunda (D.); csauz (D.); csoroszlya (S.); dada (D.); gunyhó (D.); határkő (D.); heveder (D.); kofa (D.); kóró (D.); kupak (D.); lajtorja (D.); lotyó (D.); paróka (D.); róka (B.); sas (E.); satrafa (S.); suba (D.); szerszám (D.); szűz. D. – Vén asszonylakat a háznál. E. – Vén asszony: puskapor. S. – Vén asszonyok nyara. E. – Vén asszonyt pénzéért, ócska kocsit vasáért venni semmi nyereség. Sz. – Vén bába, ördögök hadnagya. KV. – Vén birka eléli a téli takarmányt, kikeletkor hal meg. D. – Vén cigány mindennap egy nótát felejt. D. – Vén darázs is megdongja a gyümölcsöt. D. – Vén ebre korpa is vesztegetés. D. – Vén ember elméje és az ifjak ereje verik meg a hadakat. Sz. – Vén ember mindenben lassu, csak a koporsóhoz gyors. D. – Vén ember tanácsa jobb, mint ifju gáncsa. KV. – Vén embernek bor levese, kása pecsenyéje. D. – Vén embernek morgás a szokása. D. – Vén embert venyigével is agyonüthetni. D. – Vén fa alatt jó nyugodni. E. – Vén fa magától is kidől. E. – Vén falusi mester végtére a tanitásból is kikotlik. B. – Vén farkast a bárány is neveti. E. – Vén fának annyi mint a fiatal fának. (Meghalni.) Ny. 6. – Vén fának gyümölcse is selejtes. S. – Vén fát által ne ültesd. D. – Vén korában is megtetszik, ki milyen volt ifju korában. KV. – Vén kutya ebül szokott megőszülni. D. – Vén leány, ha férjhez megy, egyben öreg asszony. D. – Vén leány, vén tető hamar tüzet fog. S. – Vén lány testamentoma. (Szeszélyes.) Sz. – Vén lánynak mindig kurta a farsang. D. – Vén lányt férjhez adják, menyecskének hivják. B. – Vén legényből fiatal házas. E. – Vén ló is megröhögi az abrakot. K. – Vén mészáros-kutya nyalja a bárányt, ha már meg nem foghatja. D. – Vén mint a pósta-út. Ny. 13. – Vén mint az országut. E. – Vén ökör mélyebben hágdossa a sarat. D. – Vén palánta, kész kápuszta. D. – Vén róka ravaszabb. B. – Vén rókát, vén verebet, vén parasztot nehéz megcsalni. D. – Vén szakácsné is megfőzi a levet. D. – Vén szolga a ház becsülete. B. – Vén szolga, ócska butor. E. – Vén szolgának a szó is vereség. D. – Vén szolgának, vén kutyának egy a fizetése. D. – Vénebb a tizparancsolatnál (S.); a visegrádi várnál (S.); az aradi utnál (S.); a becsei Krisztusnál (Ny. 22.); a két esztendős malacnál. D.
