Vak.
Vak. A gazdag, ha vak is, kevély lehet. D. – A hamarkodó ebnek vakok a kölykei. D. – A poklot a vak koldus is láthatja. D. – A szerelem vak. (Latin. Német.) S. – A vakis lelt egy patkót, örült neki, hogy vas volt. Ny. 3. – Akármint ragyogjon a nap, de csak nem lát a vak. E. – Boldogult, mint a ki egy lovon szánt s lova, maga vak. Ny. 5. – Csetlik-botlik mint a vakló. S. – Egynek hatot, másnak vakot vet a világ kockája. D. – Ember pénz nélkül, vak bot nélkül. D. – Falnak megy mint a vak légy. S. – Ha vak vakot vezet, mindkettő a verembe esik. (Latin.) E. – Igen vak az, a ki a rostán által nem lát. Decsi. – Kap rajta, mint a vak koldus a fogarason. D. – Kis liku rostán vak eb se lát keresztül. D. – Könnyü a vakot megcsalni. D. – Már az igaz való, hogy nem lát a vak ló. S. – Megetette (L. ezt) urával a vak tyukot. Ny. 1. – Mindennek nekimegy, mint a vak légy. B. (Mint a vak ló. D.) – Mit használ a vaknak, hogy az apja látott. D. – Nehezen hízik a paripa, kinek ura vak. K. – Nehezen lehet a vaknak felesége jámbor. D. – Nekünk is nevetett a vak ló. (L. ezt.) D. – Nem csuda ha megbotlik a vak ló. Sz. – Nem használ a vaknak, hogy az elei láttak. K. – Nem kénytelen a szemes, hogy a vakot kalauzul vegye. K. – Nem láttál vak zsidót papucsban szaladni? S. – Nem mindenkor nevet a vak ló. D. – Nem üti ki a vak ló szemét. (Nem bőkezü.) Ny. 14. – Nem vaknak való a tükör. KV. – Néha a vak is patkóra talál. D. – Néha a vak pulyka is megleli a magot. E. – Néha a vak többet lát a szemesnél. D. – Nézegél mint vak Pista a gödörparton. Ny. 1. – Nincs nyomorultabb a vak embernél. KV. – Okosnak a játék, vaknak az alamizsna. E. – Örül mint vak a garasnak. B. – Örül neki, mint vak koldus a fagarasnak. D. – Patkóra a vak is talál, de tűre nem. D. – Rátalált mint vak Miska az első székre. Ny. 3. – Se tud, se lát, csak neki mén, mint a vak légy. Ny. 4. – Szemesé a világ, vaké az alamizsna. D. – Szemesnek a játék, vaknak alamizsna. D. – Szerelem a bölcset is vakká teszi. KV. – Széjjelnéz, mint vak Szenti Orosházán. Ny. 3. 742– Szereti mint vak a gödröt. E. – Szétnézett mint vak Pali Komlóson. B. – Széttekint mint vak kutya az ugaron. Ny. 5. – Tapogatja, mint vak a hajnalt. Ny. 8. – Tétova száll, mint a vak légy. D. – Tud hozzá, mint vak a hímvarráshoz. D. – Tud hozzá, mint vak koldus a tetűfogáshoz. D. – Vagy hatra (L. ezt) vagy vakra. (Essék a kocka.) K. – Vak a színekről. E. – Vak az, de még pisze is. Ny. 5. – Vak ablak. D. – Vak apád! E. – Vak előtt viszi a lámpást. D. – Vak ember orrára pápaszem. D. – Vak embernek lova nehezen hízik. D. – Vak, ha sok is aranya, mégis nyomorult. K. – Vak is lát néha álmában. K. – Vak is láthtaja. E. – Vak is talál garast. E. – Vak is talál patkót. KV. – Vak, ki a rostán át nem lát. F. – Vak koldus is örül, ha patkóra talál. D. – Vak koldusnak is alamizsnán a szeme. D. – Vak koldusnak fagaras is jó. D. – Vak légy, ha hamar akarsz járni. D. – Vak nem veszi hasznát a tükörnek. E. – Vak nevet kancsalt. M. – Vak tyuk addig piszkál, mig szemre talál. E. – Vak tyuk is talál néha buzaszemet. E. – Vak tyuk is örül, ha magra talál. D. – Vak tyuk is lel gyöngyöt. E. – Vak vakot vezet. M. – Vak veréb tétova uszik a vizen. D. – Vak vezeti a vakot. KV. – Vak vezet világtalant. ML. – Vak veti szemére világtalannak. E. – Vak vezér verembe vezet. Ny. 2. – Vakabb a vaknál. D. – Vakabb a vakandnál. D. – Vaknak mutatja hogy megvirradott. D. – Vaknak mutatsz tükröt. E. – Vakok közt egyszemü a király. (Latin.) B. – Vakot vetett kockája. D. – Világos, mint a vakablak. Ny. 1. – Vak mutat szemesnek utat. D. – Vaktól utat. KV.
