Tűz.
Tűz. A hol füst van, tűznek is kell lenni. D. – A ki közelebb van a tűzhöz, jobban melegszik. Ny. 16. – A ki tűztől távol fütőzik, befagy a segge. Ny. 4. – A mi derék tűzzé vált, nehéz eloltani. D. – Amint rakod a tüzet, ugy forralod a vizet. D. – A polyva megég a tűzben, az arany pedig ott tisztul. D. – A tűz bőjtön bagzik. E. – A tűz is nyájasabban ég az ember előtt. D. – Apja tűz, anyja puskapor, fia csupa láng. D. – Arany tűzben tisztul. E. – Bokájában is tűz van. D. – Büdöskövet rak a tűzre. E. – Egy tűznél több fazék is felforr. D. – Elől viz, hátul tűz. KV. – Egyik tűz, a másik viz. S. – Együtt tették a tűzhöz, együtt egyék meg. D. – Elpirult mint a tűz. M. – Égett gyermek fél a tűztől. (Német.) S. – Égő tüzet gerjeszt. KV. – Fél mint a tűztől. D. – Fél az igazságtól, mint a tűztől. D. – Füst nem megy tűz nélkül. E. – Füstből tűzbe. KV. – Ha más tűzbe szalad, bemennél-e te is? KV. – Hamar beleakad, mint tűz a puskaporba. D. – Hamu alatt lappang a tűz. ME. – Hazának füstje is kedvesebb, mint idegen országnak tüze. K. – Házat-tüzet nézni. Ny. 18. – Hol tűz nincs, ott füst sincs. S. – Hol tüzet gyujtanak, füst megy kivül is. Pázm. – Kezeégett gyermek irtózik a tűztől. D. – Ki a tűzhöz közel áll, könnyen megpirul. D. – Ki a tűzhöz közel jár, megégeti magát. KV. – Ki tűznél akar melegedni, a füstöt is szenvedje. KV. – Kiállani a tűzpróbát. E. – Kicsiny tűzet kevés viz olt. E. – Kicsipett mint szalmabőrke a tűzön. Ny. 7. – Kiki maga fazeka mellé szítja a tűzet. B. – Kiverte a szent Antal tűze. (L. Antal.) E. – Könnyü melegedni, ki a tűz mellett ül. E. – Közel a füst a tűzhöz. D. – Kutya is melegedne a tűznél, ha orrát nem féltené. D. – Magyar tűz, szalmaláng. E. – Nagyobb a füstje, mint a tüze. B. – Ne fujj a tűzbe, mert szemedbe ugrik a szikra. B. – Nem gyujthat az, kinek magának sincs tűze. S. – Nem jó a tűzre olajat önteni. KV. – Nem jó a tűzzel játszani. E. – Négyet nem lehet eltitkolni: tűzet, szeretetet, köhögést, szegénységet. Ny. 20. – Nincs annak se egy csep tűze, se egy szikra vize. Ny. 1. – Nincsen füst tűz nélkül. D. – Nincsen tűz füst nélkül. KV. – Nyájas a tűz. M. – Nyers fát tett a tűzre. D. – Okos gazda a szomszéd házát is védelmezi a tűztől. D. – Okos nem áll közel a tűzhöz. D. – Olykor a tűz is magától elalszik. D. – Összemegy, mint szalonnabőr a tüzön. E. – Pattog a tűz, vendég jön a házhoz. S. – Raktam a fát a tűzre. (Sürgettem a dolgot.) E. – Rossz fának rossz a tüze. D. – Rossz fát (L. ezt) tett a tűzre. D. – Se háza, se tüze. M. – Sokszor kis szikrából nagy tűz támad. KV. – Szalmatűznek szene is hitvány. D. – Szász emberség, szalmatűz, nem sokat ér. B. – Szeretet égő tűz. KV. – Szél nem lenne, tűz nem égne. B. – Szikrát tapod, hogy tüze ne támadjon. D. – Terjed a becsület, mint a disznóbőr a tüzön. (Kitudódott a gaztett.) Ny. 5. – Terjed mint a tűzvész. S. – Tót emberség, szalmatűz. Ny. 8. – Tűz a vén asszony. E. – Tűz a vizzel ellenkezik. D. – Tűz az esze, mint a bari cigánynak. Cz. – Tűz, asszony és tenger miatt vesz el sok ember. KV. – Tűz ellen sövény. E. – Tűz használ fázónak, de árt izzadónak. KV. – Tűz mellett minden fa megég, kivéve a tréfát. D. – Tűz nélkül megégett. D. – Tűz nélkül nem főznek. (L. ezt.) Ny. 1. – Tűz próbálja meg a vasat. D. – Tűz sincs konyhájában. D. – Tűz, tudomány, eledelt kiván. E. – Tűz, viz és asszony épen győzhetetlen. B. – Tűz, viz, vigyázz! D. – Tűz van a 731házfödélen. D. – Tűz, viz nem ellenkeznek ugy egymással. E. – Tűzbe is elmegy. E. – Tűzbe jő, mint a kis csacsi. S. – Tűzbe jött, mint Marcsek a gombódától. E. – Tüzet nem jó tűzzel oltani. M. – Tüzet piszkál. E. – Tüzet okád mint a tátos. E. – Tüzet viszek, nem látjátok. E. – Tűznél, tengernél, asszonyi állatnál gonoszabb nem lehet. Decsi. – Tűzön, vizen, asszonyon nehéz kifogni. ME. – Tűzre olajat önt. KV. – Tűzzel nem jó játszani, mert megéget. S. – Tűzzel-vassal. E. – Tűzről pattant gesztenye. D. – Ugy ég a tűz, ha tesznek rá. E. – Van háza, tüze. D. – Vas nyakat is meglágyit a tűz. D. – Végtére a tüzet is megszokja az ember. D. – Vén leány, vén tető hamar tüzet fog. S. – Viz a tűznek ellensége. B.
